Leírás Előadók: Bényei Tamás – trombita, bendzsó, ének Bera Zsolt – harsona, (ének) Fodor László – klarinét, altszaxofon, (ének) Szili Róbert – gitár, (bendzsó) Juhász Zoltán – bőgő Galbács István – dob, (mosódeszka) 1. Ugye felhív holnap telefonon? (Lajtai Lajos – Békeffi István) 2. Mondd meg nyíltan (Fényes Szabolcs – Mihály István) 3. Halló! (Fényes Szabolcs – Békeffi István) 4. Halló Irén! (Gyulai Gál János – G. Dénes György) 5. Mily mesés dolog a niagara vízesés (Buday Dénes – Harmath Imre) 6. Hívjon fel éjszaka telefonon (Malcsiner Béla – Kristóf Károly) 7. Búcsúzom magától, halló (Lajtai Lajos – Békeffi István) 8. Halló! Halló! (Balassa Tamás – Szabó Sándor) 9. Nem nősülök soha (Fényes Szabolcs – Kovách Kálmán) 10. Halló! Halló! (Polgár Tibor) 11. Beszéljünk másról (Urbach Ppál – Kristóf Károly) 12. Halló! Ha ráér (Bródy Tamás – Rákosi János) 13. Pardon, téves a kapcsolás (Horváth Jenő – Rákosi János) 14. Apu, hogy megy be (Garai Imre) A Hot Jazz Band legújabb lemezének témája a telefon.
Így műsorainkban fantasztikus élményben lehet része mindenkinek, mivel Magyarországon nagyon ritkán látható a sztepptánc, főként autentikus zenére. Mivel ez a tánc hallható is, mi több ritmushanszerként működik, Laci négy lemezünkön is szerepel (lásd Hot Jazz Band, Szívemben titokban, Plays Hungarian, Itt a luxusvonat) Egy másik táncos, Janicsek Gábor swingtánc világbajnok is fellépője műsorainknak, és az ő tanítványaikból lett művészek, tanárok is bemutatkoztak már a Hot Jazz Band-del (lásd: kapcsolatok). Egy budapesti tánckurzus kapcsán a zenekarnak alkalma volt találkozni a 30-as évek nagy szving tánc csillagaival, Chazz Young-gal és Frankie Manning-gel (USA), akik még táncra is perdültek a zene hallatán (fényképek 6. old. ). A HOT JAZZ BAND TAGJAI: Bényei Tamás - trombita, bendzsó, ének Bera Zsolt - harsona, (ének) Fodor László - klarinét, altszaxofon, (ének) Szili Róbert - gitár, (bendzsó) Juhász Zoltán - bőgő Galbács István - dob, (mosódeszka) Állandó vendég: Bolba Éva (2004-) ének
Halló! " (2011). A Hot Jazz Band műsorán tűnt föl először Magyarországon a mosódeszka (washboard, lásd:"Hot Jazz Band CD 1995"), melyet az 1920-as években ritmushangszerként használtak egyes zenekarok. A fakeretbe foglalt bordázott alumínium lemezen gyűszűkkel végeznek sikáló mozdulatokat, mellyel sajátságos hangot ad a furcsa "hangszer". Egyes washboard játékosok kis cintányérokat, kolompot, dudát, biciklicsengőt erősítenek az eszközre, mellyel színesítik a hangzást. A zenekar másik különegessége a bendzsózenekar, mely néha háromtagúra bővül (lásd: "Fekete Péter"). Az itthon ritkának számító hangszer az USA-ban nagy hagyományoknak örvend, nem ritka a negyven tagú bendzsóbanda sem (lásd: fényképek, Sacramento). Szintén az elsők voltunk a tradicionális zenekarok sorában, akik táncosokat vontak be műsorukba. Már 1993-ban Bóbis László (lásd "kapcsolatok") és csapata a Happy Hoppers fellépett a zenekarral Siófokon. Nem kis szerencsénkre ismerhettük meg ezt a nagyszerű táncművészt, aki kétszeres sztepptánc-világbajnok.
Állandó vendég: Bolba Éva (2004-) ének
Mindig a negatívumokról ír, de mögötte mindig ott vannak a pozitívumok, amiket hiányol: "Hervad már ligetünk, s díszei hullanak Tarlott bokrai közt sárga levél zörög Nincs már labyrinth, s a balzsamos illatok Közt nem lengedez a Zephyr. " A mű rendkívül zenei. Ennek el¬¬érésér¬e a költő hangulatfestő szavakat használ. Berzsenyi Dániel A Közelítő Tél - Babel Web Anthology :: Berzsenyi Dániel: A Közelítő Tél. Negatív festéssel – sok tagadó jellegű szóval – kifejezve ezzel az ősz komorságát. Mint sok más költő az irodalomban a tájat Berzsenyi is csak háttérnek használja, az igazi mondanivaló előkészítéséhez. A második részben rátér önmagára itt már nem általánosságban ír az őszről. Kifejti az ifjúsága végét, ősz komor hangulatát Leírja, hogy a természetben a tavasz meghozza a megújulást, de az ő életében már nincs "tavasz". A vers második felének első szakaszában elég filozófikusan fogalmaz az idő múlásáról és az elmúlásról: "Oh, a szárnyas idő hirtelen elrepül, S minden míve tünő szárnya körül lebeg" Igen sok metaforát használ az alkotó. Berzsenyi Dániel a magyar felvilágosodás egyik jelentős alakja.
A Szeptember végén beszélője, ugyanakkor, nem csupán megszólítja kedvesét, hanem annál egy szinttel továbblép és kérdőre vonja azt, ezzel megkérdőjelezvén az imádott nő hűségét. A hűség megkérdőjelezésének, viszont fontos szerepe van a végső, igaz szerelmi vallomás fölfokozásában. Végül, verskompozíció szintjén is találunk különbséget és hasonlóságot a művek között. A közelítő tél elemzés. Mindkét mű természeti képpel indul. A különbség pedig az egymotívumok fölbukkanásának helye és száma: Berzsenyinél a szerelem csupán egyszer bukkan föl, a mű végén, míg Petőfinél már a második strófa második sorában találunk utalást a kedvesre. Következtetésképp, zárásként elmondhatjuk, hogy bár a téma mindkétkölteményben közös, azért hasonlóságokat is találunk a témák föltárásában, körülírásában. Egy nagyon fontos, kiemelendő különbség pedig a két műalkotásban található lírai én viszonyulása a szerelemhez. Míg a Szeptember végén beszélője úgy tekint a szerelemre, mint örök, időtlen értékre (annak ellenére, hogy a hűtlenség is fölbukkan), addig A közelítő télben a vers beszélője úgy tárja elénk ezt az érzést, amely a végső pusztulást nem képes megakadályozni, és valószínűleg épp ezért a többi értékkel együtt ez is elvész
Nem hozhatja fel azt tbb kikelet soha! Sem bhnyt szememet fel nem igzheti A hirtelen szóval a fiatalság pillanatnyi voltát hangsúlyozza. A következő versszakokban még jobban kiemeli az ifjúsága elmúlását, majd megemlíti, hogy alig kapott valamit az életben, reménytelennek ítéli meg az életet, valószínűleg, azért mert nem volt, akivel tudna beszéli arról, ami őt igazán érdekli: a költészetről, mivel nincs szellemi társa: "Lassanként koszorúm bimbaja elvirit, Itt hágy szép tavaszom: még alig ízleli Nektárját ajkam, még alig illetem Egy két zsenge virágait" E versszak első sorát egyébként a magyar irodalomtörténet egyik legszebb soraként tartják számon. Az utolsó szakaszban az elmúlásáról, a halálról, a halál végtelenségéről ír: "Itt hágy s vissza se tér majd gyönyörű korom Nem hozhatja fel azt több kikelet soha" A műben többször megjelenik a hervad, hull, zörög, borong, ezekkel a szavakkal a természet negatív folyamait emeli ki, de ugyanakkor azt is érzékelteti, hogy mi volt, mit hiányol.