A húst vékony szeletkre vágjuk, belerakjuk a pácba, és lefedve a hűtőbe rakjuk 1 éjszakára. Másnap kivesszük, sózzuk, meghintjük még egy csipetnyi frissen őrölt serpenyőben kevés olajat hevítünk, majd belerakjuk a húst. Mindkét oldalát pár perc alatt pirosra sütjük. Természetesen ezt a salátát tálalhatjuk bármilyen más sült hús mellé is. Diétázók akár önmagában is fogyaszthatják.
Lefedem alufóliával és megsütöm, inkább csak finom puhára, nem pirítom meg nagyon. A húst olajban megsütöm. Tálaláskor teszek a tányérra húst, mellé káposztát és krumplit, szórok még rá borsot.
Kezdjük el lassú tűzön folyamatos kevergetés mellett párolni, majd amikor már kissé összeesett a káposzta, lassan adjuk hozzá a cukrot is. Pároljuk tovább, amíg kellemesen puha nem lesz. Ha a víz elforrna alóla, pótoljuk, nehogy a cukor miatt odakapjon. Amikor már jónak ítéljük, forraljuk el alóla a víz felét kb., majd zárjuk el alatta a tüzet. Ezzel készen is van. Nekünk a három kiló káposzta párolása kicsit több, mint egy órát vett igénybe, de kevesebb mennyiség kevesebb ideig tart... Tipp: Ez kiváló köret sültek mellé. Ezt fald fel!: Párolt lilakáposzta tört burgonyával és sült karajjal. Jó kiegészítője lehet a burgonyapüré, a tört burgonya (mi is azt készítettünk mellé) és a párolt zöldségek. Ami pedig a káposztát illeti, érdemes kísérletezni az arányokkal. Mármint ami a kömény-ecet-cukor hármast illeti, mert az arányok változtatásával egészen más és más ízek jönnek elő... Jó étvágyat kívánunk hozzá. :-)
A jó állapotban fennmaradt, a kor technikai színvonalát hűen reprezentáló vasútvonal különös jelentőségét adja, hogy rendkívül nehéz terepen, a Magas-Bakonyt átszelő Cuha patak völgyében vezet pályája. Építésekor nagyon sok műtárgy – alagút, völgyhíd, támfal… – létesítése vált szükségessé. A legnehezebb adottságú magashegyi pályákat megközelítő paraméterekkel bíró vasútvonal Magyarország hajdan nagyszámú, hasonló jellegű létesítményei közül az egyik utolsó, ezért a XIX. századi ipari fejlődés jelentős emléke. Fontos műemlékek – Győr, Pannonhalma, Zirc, Veszprém – között teremt kapcsolatot környezetbarát módon, ezzel a műemlékek megismerését is szolgálja. Az este, amikor a Cuha-völgy fehérbe öltözött. " Miután a védési eljárás 2009 augusztusáig nem fejeződött be, a KÖH Közép-dunántúli Irodája a vasúti vonalszakasz ideiglenes védelmét további egy évvel – 2010. augusztus 12-éig – meghosszabbította. A műemléki védettség, a Bakonyvasút Szövetség és civil szervezetek minden igyekezete ellenére a MÁV 2009-ben végül mégis szűkítette a vasútvonalon a szolgáltatások körét.
Az intézmény eredeti funkcióját megtartva, a mai napig apátsági monostorként működik, hirdetve a másfél évezrede fennálló szerzetesi életforma üdvösségét és fenntarthatóságát. A mai főapátság szerzetesközösségének tevékenységeitől függően, az épületegyüttes napjainkban is csak részlegesen látogatható. A tárgyi emlékek és a gazdag kulturális örökség okán a település elnyerte a "világörökségi helyszín" címet. A városka 1965 óta viseli az apátsággal közös Pannonhalma nevet. Cuha-völgy Vasúton megközelítve az Öreg-Bakonynak is nevezett Magas-Bakony egyik leghíresebb kirándulóhelyét, a Cuha-völgy Porva-Csesznek és Vinye vasútállomások között található. Az Eplény közelében eredő Cuha patak észak felé haladva magas sziklák közé ér, itt közel 4 km hosszan kanyarog az évmilliók során a sziklákba vájt völgyön (szurdokon) keresztül. A Győr-Veszprém vasútvonal talán éppen azért tud fennmaradni, mert a mérnökök úgy tervezték meg, hogy a Cuha-völgyön haladjon keresztül. A sok védett növény- és állatfajnak otthont adó, vadregényes, vízmosásokkal, gázlókkal tarkított völgy azonban kerékpárral vagy gyalog is könnyen bejárható.
2009. december 13-ától Zirc és Veszprém között személyvonatok csak hétvégeken közlekedtek. Ezzel egy időben a MÁV hálózatán több más mellékvonalat véglegesen bezártak. 2010. július 4-étől kormányzati döntés értelmében szerencsére újraindulhatott a forgalom, a 11-es vonal azon öt szerencsés mellékvonal közé került, amelyek megmenekültek a végleges bezárástól. A vasútvonal 2011-ben kapta meg a végleges műemléki védelmet az 53/2011. (VIII. 25. ) Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) rendeletével. A rendelet 3. § 4. pontjában leírtak szerint: "A védetté nyilvánítás célja az 1895–1897 között épült magas-bakonyi vasútvonal építészeti, technikatörténeti és iparművészeti értékeinek, továbbá táji szerepének megőrzése. " A vonalra vonatkozó részletesebb szabályozást a rendelet 1. pontjának 3. §-a tartalmazza. Ennek értelmében a Bakonyszentlászló–Veszprém közötti közel 40 km hosszúságú vonalszakasz 34 db, helyrajzi számmal jelzett területe – az azokon lévő vasúti pályával és a hozzá tartozó létesítményekkel (műtárgyak, épületek, támfalak…) együtt – különböző fokú védelem alá került.