Kitört a verekedés. Mi, magyarok, fegyvertelenek voltunk. Szaladni kezdtünk, de nem jutottunk messzire, nagy volt a tömeg. Szétszedtük a padokat a főtéren, a káposztás hordókat az üzletek udvarán, így jutottunk eszközhöz, amivel védekezni tudtunk. A libánfalviak és hodákiak ma is megérkeztek, teherautókon, részegen, felfegyverkezve, s volt olyan, hogy a teherautó egyenesen a tömegbe hajtott. Utóbb kiderült, hogy a helyi ortodox pópák, miközben pálinkával itatták őket mintegy bátorításképpen, azt mesélték nekik, hogy Marosvásárhelyen ölik a román gyermekeket a magyarok... Nem maradtam végig. De akkor még ott voltam, amikor megérkeztek a vásárhelyi cigányok. Huszonkilenc esztendeje történt, de én a mai napig megtelek egy elmondhatatlan érzelemmel, aminek még a nevét sem tudom, amikor felidézem azt a skandálást, amit a cigányok kiáltottak felénk, és most is sírva írom le: "Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok! ". Véleményem szerint ők mentettek meg bennünket attól, hogy egészen egyszerűen mindannyiunkat agyonverjenek.
Közben a "Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok! "-at skandálták. A döntő fordulat éjjeli fél 12 tájékán történt meg, mikor is a Nyárád menti székelyek megérkeztek, szintén nem üres kézzel. A többségében idős, 60 év feletti embereket, egy második világháborús magyar veterán, Márkus István vezette. Az ő vezetésével rohamozták meg a tankokon keresztül a románokat a székelyek. A harc nem tartott túl sokáig, a románokat kiverték a főtérről, rengeteg sebesült volt mindkét oldalon. A "győzelmet" a magyar tömeg a Himnusz eléneklésével ünnepelte, felhúzták a polgármesteri hivatal épületére a magyar zászlót. Ezután hajnalban ejtőernyősök szállták meg nagy erőkkel a várost, nagy igazoltatások, ellenőrzések zajlottak, nem engedtek senkinél fegyvert tartani. Kezdett lassan helyreállni a rend Marosvásárhelyen. [link]
A Puczi Bélákhoz hasonló cigány emberek viszont, egyértelmű üzenetet hordoznak mindenki számára, de elég, ha csak megemlítem a /nekem/ hozzá hasonló példaképeket, mint Csemer Géza író-rendező, Szakcsi Lakatos Béla jazz zongoraművész, Csányi Sándor színművész, Cziffra György világhírű zongoraművész, Gáspár Laci énekes, Kótai Mihály ökölvívó, és még nem beszéltem a 100 tagú cigányzenekarról, és sor még nagyon hosszú, szóval nekem ők a példaképek! - Azt érzékelem, még mindig az előítélet a legnagyobb akadály, akár ha csak, monodrámában szeretné is megjeleníteni egy cigány származású ember bátor kiállását! Igen, ez teljesen igy van. Éppen ezért kell azokat a hiteles cigány származású példaképeket megismertetni a mai fiatal nemzedékekkel, legalább is, ami a színházat illeti, akik tudásukkal, tetteikkel kiérdemelték, én legalább is igy gondolom. - Mit lehet tudni Puczi Béla sorsáról? Habár a monodráma éppen erről fog majd szólni, hogy a mélyen sértett és megalázott Puczi Béla nem kapta meg a menedékjogot és Franciaországba ment, Párizsban pedig nyomorgott.
Újabb dokumentumokkal visszatért, az eljárás újrakezdődött. Visszavették a vasúthoz dolgozni. Május elején megkapta a menekültstátust, de mivel több alkalommal is összekülönbözött a tábor néhány alkalmazottjával, el kellett hagynia a menekülttábort, Pesten vett ki albérletet. Ügyének elhúzódása miatt 1993. január végén útlevelet váltott és Franciaországba emigrált, ott próbált menekültstátust szerezni, de kiutasították. Ennek ellenére Párizs ban maradt. Alkalmi munkákból élt. Párizsban utcai lázongásokra került sor, az utcák megteltek rendőrökkel. Egy ellenőrzés alkalmával letartóztatták, és kiutasították az országból. Visszatért Magyarországra, ahol már a reptéren várta a rendőrség. Közölték vele, hogy 30 napon belül el kell hagynia országot. Ezután Magyarországon bujkált, s egy rendőri igazoltatás során értesült hogy már egy éve megkapta a menedékjogot. Ezt követően, az 1990-es évek végétől Magyarországon dolgozott a Roma Sajtóközpontnál.
…megjöttek a cigányok! Azazhogy még nem jöttek meg, de már jövögetnek: a franciák megelégelték, hogy Párizs külvárosi negyedei kezdenek tranzitgettókra hasonlítani, a szökőkutakban zsivajgó cigánypurdék pancsolnak, amikor éppen nem csórelnek, s a turisztikai látványosságok környékén lassan már köpni se lehet úgy, hogy az expektorátum ne egy koldulászó máriskó kendőjén vagy egy zsebtolvaj hátán landoljon, és elkezdték szépen hazatoloncolgatni a halmozottan kátrányos helyzetű társaságot. Kevésbé durván, mint tették azt a digók 2007 őszén (igaz, annak legalább volt egy jó apropója: a Mailat-gyilkosság), de elszántan és hatékonyan. Nem akarják megvárni, amíg ott is elvágják valakinek a torkát, eladják az Eiffel-tornyot ócskavasnak, vagy hogy a Szajna-partot át kelljen keresztelni miattuk szajha-partra. Mama Omida becsekkol Még útiköltséget is adnak nekik - fejenként háromszáz eurót, a purádéknak százat (okosan kitalálták, mivel ők vannak többen) -, csak menjenek. És ők mennek; egyszer haza, majd nemsokára vissza.
Miért? Érintkezik a roma érdekvédelem az úgynevezett rabszolgatörvénnyel, ami ellen a demonstrációt meghirdették? " – teszi fel a kérdést Nagy N. Péter. Setét Jenő kifejti: "– Eszményeim talán nem divatosak, de hiszek bennük. Remélem, az egyesület tagjai is. A szolidaritás az egyik legfontosabb közöttük. Ez vezet bennünket a tüntetésre. Ha mi, roma emberek annyiszor hiányoljuk a többségi társadalom támogatását, kötelességünk kiállni másokért. Közélet, napról napra - Respublika Éljen a Köztársaság! Ezért mentünk el az Élet Menetére, a melegek felvonulására, vagy állunk oda, amikor a nők jogait kell védeni, a menekültekkel szembeni emberi bánásmódot kell elérni, ezért állunk az alacsony nyugdíjból élők, a szociális védelemre szorulók mellé, lépünk fel mi is a dolgozói szegénység ellen. Vagy mint most, tiltakozunk a munkavállalókat semmibe vevő, őket tárgyként kezelő törvényjavaslat, a "rabszolgatörvény" ellen. De tiltakozunk azért is, mert a kormány kalózmód végzi a jogalkotást. Még a saját intézményeit, közigazgatását, parlamentjét is átlépi, a társadalmi egyeztetésről pedig tudni sem akar.
1990 márciusát írjuk. Már majdnem három hónapja dúl a "demokrácia". Még nem szoktuk meg, rácsodálkozunk dolgokra, helyzetekre. Szokatlan, ha narancs érkezik a boltba, s mindenki rohan, sorban áll, hogy biztosan jusson neki is. Forrás: Aztán elképedünk, hogy másnap reggel is lehet narancsot kapni. Sőt, a boltokba lassan visszaszivárog a normalitás, majdnem mindenhez hozzájuthatunk. A hivatalokban még mindig bürokrácia uralkodik, nehézkes az átállás. Mi, magyarok, remegő szívvel várjuk március tizenötödikét. Ismételgetjük magunkban s van, hogy kimondjuk egymásnak is, hangosan, bár még körülnézve, ki hallhatja, hogy végre, végre szabadon ünnepelhetünk! Végre nem kell a kabát alatt, titokban hordani a kokárdát, rettegve, hátha kiderül, hogy ott van, hátha ezért elvisz a szeku. Már a lelkünk is ünneplőbe öltözött, mikor rémisztő hírek érkeznek. A Vatra Romaneasca, szélsőséges, magyargyülőlő szervezet, tiltakozik Szatmárnémetiben. Vásárhelyen meggyalázzák az Avram Iancu szobrot, láthatóan román szórendben díszelegnek a magyar szavak, ám mégis a magyarokra mutogatnak.
Éttermünkben a levesektől a főzelékekig, a frissensültektől a desszertekig finom, házias ízekkel várjuk kedves vendégeinket! Hétköznap reggel az olasz Manuel tea, kávé, forró csokoládé különlegességeivel, ebédidőben gyors étkezési lehetőséggel állunk vendégeink rendelkezésére. Az étterem önkiszolgáló, így mindenki kedvére válogathat az elé táruló ételekből. A változatos ételkínálatot naponta többféle MENÜ egészíti ki. Gyorséttermünkben - a napi gyorsétkeztetésen kívül - vállaljuk kisebb rendezvények lebonyolítását (50 főig). Viktória Önkiszolgáló Étterem, Internetkávézó, Vendégház - Gastro.hu. Széles menüválasztékunkon kívül szükség szerint hidegtálakat is készítünk. Hangulatos, családias panziónkban egy és kétágyas, szükség esetén pótággyal is ellátható szobákkal várjuk vendégeinket. A szobákhoz fürdőszoba és TV tartozik. Igény esetén a szobába hűtőszekrényt biztosítunk, Wifi-s internetünk a panzió egész területén elérhető. Meleg nyári napokon légkondicionáló segítségével biztosítunk kellemes hőmérsékletet. Igény esetén reggelit, ebédet, vacsorát biztosítunk.
Viktória Önkiszolgáló Étterem, Internetkávézó, Vendégház, 2022. 04. 01. 13. 03. 24. 12. 17. Viktória Önkiszolgáló Étterem, Internetkávézó, Vendégház helyhez hasonló helyek
Térképes nyitvatartás kereső oldal! Viktória étterem papa solo. Ha kávézók, hotelek, éttermek, bankok, okmányirodák, földhivatalok, posták, takarékszövetkezet, áruházak nyitvatartása érdekli, a legjobb helyen jár! Online időpontfoglalás Fodrászatok, Szépségszalonok, Műkörmösök, Körömszalonok, Masszázs szalonok, Kozmetikusokhoz © 2014-2022 Minden jog fenntartva. Az oldalon megjelenített nyitvatartási adatok csupán tájékoztató jellegűek. Az esetleges hiányosságokért vagy hibákért az oldal üzemeltetői nem vállalnak felelősséget.