Közösségi finanszírozással – kilenc borászat összefogásával – elindult az első Kadarka Nap kampánya. Németh jános pincészet. Míg 2008-ban még közel 600 hektár Kadarka volt Magyarországon, a HNT friss statisztikái szerint ma már csak 273 hektárnyi maradt, annak ellenére, hogy nemzetközi szinten egyre nagyobb az érdeklődés a fajta iránt. A mostani kampány célja kettős: egyrészt szeretnék minél több borkedvelővel megismertetni a fajtát, másrészt az is cél, hogy létrejöjjön egy online, kétnyelvű tudástár, ahová november 20-a után is kerülnek fel tartalmak, és így a fajta iránt érdeklődő borkedvelők és szakemberek egyaránt találjanak aktuális információkat. A 2021-es kampányban résztvevő borászatok: Eszterbauer Pincészet (Szekszárd), Hagymási Pincészet (Eger), Heimann Családi Birtok (Szekszárd), Koch Borászat (Hajós–Baja), Lajver Borház (Szekszárd), Németh János Pincészet (Szekszárd), Sebestyén Szekszárd (Szekszárd), Tóth Ferenc Pincészet (Szekszárd), Tüske Pince (Szekszárd). A Kadarka Nap honlapján természetesen megtalálhatók ezen borászatok Kadarkái, illetve azok lelőhelyei egy-két kiemelt példával: kadarkák, hol vegyük, hol kóstoljuk Kadarkát pohárral is, kadarkát kedvezményes áron!
A minőségromlás pedig nem fenyegeti a rendeléseket, ugyanis futárainknál a borok nem töltenek sok időt. Mi történik ha nem vagyok otthon amikor a futár érkezik és nem tudom fogadni? Minden futár érkezés előtt értesít, amennyiben nincs otthon senki, aki fogadja, kérhető újbóli kiszállítás. Mióta létezik a webáruház? 2017 óta látjuk el palackba zárt élményekkel vásárlóinkat. Honnan szerzik be a borokat? Borszakértőink által történik a borok kiválasztása és folyamatos beszerzése, előzetes kóstolás alapján. Minden borunkat közvetlenül a pincészetektől szerezzük be. Németh jános pinceszet. Mi a biztosíték arra, hogy a borom nem sérült, nem szivárog? Amellett, hogy szállítás folyamán minden rendelést a fizikai sérülések megelőzése érdekében védett csomagolásban küldünk, 30 napos dugó- és törésgaranciánk is védi a vásárlót. Csak Magyarországi kiszállítást kérhetek? Országosan és EU szerte is viszünk ki csomagokat.
Jelentkezni az email címen lehet.
Milyen a várbarlang kőzete? A budai várhegyet a Duna, és az Ördögárok patak határolja, melyek régen ezen a területen folytak, de azóta a völgybe bevágódtak. A lerakott kavicsos üledék máig őrzi ezt a tevékenységüket. A várhegy fő kőzete a 180 m vastag budai márga, mely igen jó teherbíró képességű, de víz hatására elveszíti ezt, és drasztikusan csökken a teherbírása. Ezt kavicsréteg borítja, erre került rá a hegy tetején fakadó hévforrásokból kioldott pleisztocén édesvizi mészkő 12- 17 m vastagságban, mely megvédte a pusztulástól az alatta lévő rétegeket. Ez világviszonylatban ritkaság. Nálunk a bükki Anna barlang, és még egy hasonló van az Egyesült Államokban. A feltörő 30- 35 fokos hőforrások a márga, és a mésztufa határán oldották ki az üregeket, mivel a budai márgán nem volt képes áthatolni, új utat keresett magának a víz. A lakosok ezeket összekötötték egymással, és a pincéikkel is. Így alakult ki ez a kb. 5 km hosszú rendszer. A plafonon, geológiai szóval a főtén láthatók a feltörő hévíz nyomai.
Gömbfülkéket, és göm üstöket vájtak. A budai várhegyen a vár megépülte előtt is éltek falusiak, akik valószínűleg a kútásások során bukkantak a barlangüregekre. XIII. században a pincéket főképpen víz, és bortárolásra, vagy raktárnak használták, majd a II. világháború kezdete előtt hadászati szempontból összekötötték, és megerősítették, így egy igazi labirintus alakult ki. Ez a természetes rendszerben nagy pusztulást is okozott. Azóta elkezdtek fejlődni az álló, és függő cseppkövek is. A várhegy területének nyolcada üreg! A barlangrendszer legnagyobb része az utcák, terek alatt található, kis részük a házak hátsó része alatt. A pincelejárók ezekre merőlegesek. A kutak és kürtők jelentős része a leaszfaltozott járda alatt van.
Fotó: Péter Kálló - We Love Budapest A budapesti városkép ikonikus pontja a Budai Vár zöld, kopottas kupolája, ahonnan tökéletes kilátás nyílik a városra. A tavaszias időben felmerészkedtünk, hogy megcsodáljuk az ébredező, napfényben fürdő Budapestet. Ma a pesti Duna-korzók bármelyik pontjáról gyönyörködhetünk a Budai Vár és kupolájának látványában, pedig régen pontosan így festett a látkép, mivel egy jóval kisebb és alacsonyabb tetőépítmény fedte a Királyi Palotát. Fotó: Schermann Ákos Budapest második világháborús ostromában az egészet rommá lőtték, és a 60-as évekbeli újjáépítéskor került rá a ma is látható zöld kupola. A panorámaterasz 2006-ban nyitott meg újra, 27 éves szünet után. Fotó: Kálló Péter - We Love Budapest A harmadik emeleti kupolaterem kiállítótérként funkcionál, ahol Szervátiusz Tibor: Tüzes trónon című, Dózsa Györgyöt ábrázoló szobra köszönti a látogatót, míg fentről egy lepottyanó embereket ábrázoló installáció ereszkedik alá. Innen nyílik a szűk lépcsősor, amin keresztül fel lehet jutni a kupola panorámateraszára április és november között, keddtől vasárnapig 10-17 óráig, és ehhez elég a múzeum bármelyik kiállítására megváltott belépőjegy.
Az átadása után irodaként fogják használni. A Dísz tér 1. ma (baloldali kép) az ide tervezett irodaház látványterve (jobboldali kép) Honvéd Főparancsnokság A grandiózus, kupolás épületet már az ostrom is megtépázta, de a sorsa igazán '49-ben pecsételődött meg, amikor az a döntés született, hogy az első emeletig vissza kell bontani. Mivel a golyónyomok teljesen beborították, ezért sokáig csak, mint háborús emlék volt érdekes. Végül 2014-re átesett egy részleges felújításon. Hamarosan azonban az egész épületet rekonstruálni fogják. A munkálatok 2021-ben kezdődhetnek meg. Az egykori Főparancsnokságban látogatóközpont és egy interaktív kiállítás is helyet kap majd, amely bemutatja a Vár történetét. Az egykori Főparancsnokság torzója (baloldali kép) és a rekonstrukció látványterve (jobboldali kép) József Főhercegi Palota A macskaköves úton botorkáló turisták sokszor tanácstalanul nézelődnek a Palota közelében. A Szent György téren ugyanis jelenleg a látogatókat törmelékek és bokáig érő falak fogadják.