A hazánkban 2021-ben most megrendezésre kerülő "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás alkalmából 15 000 Ft névértékű, egy oldalon aranyozott rátétes ezüst és 2000 Ft névértékű, rátét nélküli színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az ezüst emlékpénz kivitele okán valódi különlegesség a jegybanki kibocsátások között. A nagysikerű 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítás 50. Vadászati világkiállítás időpontja megfelel. évfordulója alkalmából hazánk 2021-ben nemzetközi vadászati és természeti világkiállítást rendez. Az "Egy a Természettel" Vadászati és Természeti Világkiállítás megszervezésével Magyarország célja a természetmegőrzés hiteles és modern szemléltetése a vad-, hal- és erdőgazdálkodás példáján keresztül a hazai és nemzetközi szereplők bevonásával. A programsorozat egyik legfőbb célkitűzése, hogy a társadalmi tudatformálás révén megerősödjön hazánkban a természet védelme, értékeinek őrzése; az észszerű és körültekintő civilizációs fejlődés érdekében közérthetővé váljon a fenntartható természetgazdálkodás fogalma.
A Művészet és Vadászat című képzőművészeti válogatás az európai vadászat és halászat történetének számos fejezetét, kultúrtörténeti jelentőségét mutatja be. Az év végéig látható kiállítás a szeptember 25-én kezdődő "Egy a természettel" Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódó kulturális fesztivál első rendezvénye. Kovács Zoltán, a világkiállítás lebonyolításáért felelős kormánybiztos kiemelte, hogy két éve dolgoznak az 1971-es budapesti vadászati világkiállítás 50. évfordulóján megnyíló rendezvénysorozat előkészítésén, és immár kezd kibontakozni és értelmet nyerni a munka. "A világkiállítás, és ezen belül a kulturális fesztivál minden eleme saját lábán is megáll" - tette hozzá. "A cél az volt, hogy mindenki, aki kapcsolódik a vadászat kultúrájához, kivitelezéséhez, szenvedélyéhez vagy a vadvédelemhez, meg tudja mutatni magát. Vadászati világkiállítás időpontja számlán. Olyan programkínálattal jelentkezünk, amely segít a természet és a művészet párbeszédében" - mondta Kovács Zoltán. A világkiállítást kísérő kulturális fesztivál programjában klasszikus és világzenei koncertek, filmvetítések, irodalmi estek, színházi előadások, lovasprogramok, valamint képző- és iparművészeti tárlatok is szerepelnek.
Fellép Balázs János zongoraművész és Pusker Júlia hegedűművész is. A zárókoncerten október 13-án a Zeneakadémián Marc-Antoine Charpentier barokk zeneműveit vezényli Vashegyi György együttesei élén. A kulturális fesztiválon az Akvárium Klubban világzenei koncertek lesznek, az Urániában a természethez szorosan kapcsolódó író, Fekete István és Kittenberger Kálmán életútját mutatják be. Földes László Hobo Vadászat című lemezének színházi adaptációja a Nemzeti Színházban tekinthető meg, a Vadak ura című musical ősbemutatója október 14-én a RaM Színházban lesz. A Magyar Állami Operaház szervezésében az Eiffel Műhelyházban részleteket adnak elő Weber A bűvös vadász című operájából, az Erkel Színházban pedig a Giselle című balettet mutatják be. Nyitókép: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy solymász szirti sasával a kezén a Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon című kiállítás megnyitóján a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban 2021. augusztus 24-én. Megnyílt a Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon című kiállítás - Infostart.hu. MTI/Kovács Attila
Meleg szívvel gondolok vissza lelkiismeretes munkájukra, ezért név szerint is szeretnék megemlékezni róluk: Baranyi László, Bátai György, Borcsa- Bodolay Zoltán, Cseh Györgyi, Csernák Roland, Faragó Zoltán, dr. Gaál Ágnes, Gubritzky Mária, Hermánné Bedics Rita, Juhar Viktória Emese, Kántor Péter, Kiss János, Mag Árpád, Modok Imre, Nagy Krisztián, Németh Attila, Nagy Patrícius, Rosta László, Szilágyi Péter, Taksár Ferenc, Zsoldos Barnabás. Megnyílt a Vadászat és vadászfegyverek című kiállítás Budapesten. Ha kihagytam véletlenül valakit, utólag is elnézést kérek. A honlapnak az első pillanattól kezdve megvolt az a "hármasszabálya", amely meghatározta működését két évtizeden keresztül. Ezek az alapelvek a következők voltak: pontosság, naprakészség, hitelesség. Amikor pedig meg kellett határozni irányultságát, magam is meglepődtem, hogy gondolkodás nélkül vágtam rá: közszolgálati vadászati portál. A hírszolgáltatás beindítása mellett szerettem volna, ha minél több vadásztörténet is megjelenik a portálon, mert az internet módot adott arra, hogy ha nyomtatásban nem is, de elektronikusan bárki megoszthatja vadászélményeit.
Az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás a Hungexpo teljes területén, összesen 8 pavilonban lesz 2021. szeptember 25. és október 14. között, de nemcsak Budapesten vehetnek részt a programokban a vadászat és természetvédelem szerelmesei. "A fővároson kívül több vidéki helyszín (Hatvan, Keszthely, Vásárosnamény, stb. ) is bekapcsolódik a világkiállítás véráramába, de színes programfelhozatallal készül az egyedülálló összefogásról tanúbizonyságot adó Somogy Megyei Konzorcium is" – mondta az Origónak Kovács Zoltán államtitkár, a világkiállítás megrendezéséért felelős kormánybiztos. Közeleg az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás időpontja | 168.hu. Magyarországon még nem volt ilyen jellegű, ennyire komplex és átfogó kiállítás, az utolsó vadászati kiállítást 1971-ben rendezték meg. A kormánybiztos arra is rávilágított, hogy az elmúlt ötven évben, sokak számára összemosódott az etikus és fenntartható vadászat, a minden vadász és vadászati szervezet ellenségének tekinthető orvvadászattal. Így ennek tisztázása is központi szerepet fog kapni a kiállításon.
Radnóti Miklós (1909-1944) 1909. május 5-én született Budapesten. Születése édesanyjának, Grosz Ilonának és ikertestvérének életébe került. 1921-ben édesapja, Glatter Jakab is elhunyt. Ezután nagybátyja, Grosz Dezső neveltette. Budapesten tett kereskedelmi iskolai, majd gimnáziumi érettségit. 1927-28-ban a csehországi Reichenberg (Liberec) textilipari főiskoláján tanult. Ezután barátaival együtt indította az 1928 című folyóiratot. 1929-től kezdve már csak Radnóti néven publikált (megváltoztatva vezetéknevét). Első versei megjelentek a Jóság című antológiában és többek között a Kortárs, a Nyugat, a Népszava, a Szocializmus, a Munkás Kórus, a Munka és a Valóság című folyóiratokban. 1930 tavaszán Budapesten jelent meg első verseskötete, a Pogány köszöntő, a Kortárs kiadásában. 1930 őszén beiratkozott a szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karára, magyar-francia szakra. Tanárai közül Zolnai Béla francia filológiát tanított, előadásai hívták fel Radnóti figyelmét az új francia lírára.
Sárral kevert vér száradt fülemen. Szentkirályszabadja, 1944. október 31. "Mint akit szárny emel" – Radnóti Miklós halálának 75. évfordulójára című írásunkat ITT olvashatják. Magyar Kurír
A haláltudat korai szorongató megjelenésétől a lázadó harag ítélkező szigoráig merész ívet rajzoltak meg. Közel hét év egymást váltó félelmét és reményét fejezte ki a nyolc költemény, számot adva TOVÁBB → Az egyik legnagyobb magyar költő 1909-ben született Budapesten. Édesanyja belehalt a szülésbe, édesapja Miklós 11 korában hunyt el. Az árvát nagybátyja nevelte és taníttatta. Kereskedelmi szakiskolai végzettséggel beállt nevelője vállalatához, de igazán csak a költészet érdekelte. 1930-tól a szegedi egyetem TOVÁBB → Zelk Zoltán, a régi barát prózában rajzolta meg a nő alakját, aki tizennégy éves kora óta Radnóti Miklós párja, támasza, vigasztalója és kilenc évig a hitvese volt: "Vele csak úgy lehetett beszélgetni, ha Miklós is az asztalnál ül. Nem szerénység TOVÁBB → Dobogj, dobogj csak, versem, mindhalálig s halál után is nőj a föld alatt, a férgeknek utálatos falat a hexameter, s dúsan lakomázik a kínzott testből valahány, időtlen időkig megmarad a keserű irónnal írt, ehetetlen betű, míg édes húsunk szétmállik a TOVÁBB → Radnóti válogatott versei
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos, az áruló, a rabló volt a hős, – s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest, már azt is gyűlölték, akár a pestisest. mikor ki szót emelt, az bujhatott, s rághatta szégyenében ökleit, – az ország megvadult s egy rémes végzeten vigyorgott vértől és mocsoktól részegen. mikor gyermeknek átok volt az anyja, s az asszony boldog volt, ha elvetélt, az élő írigylé a férges síri holtat, míg habzott asztalán a sűrű méregoldat............................................................. mikor a költő is csak hallgatott, és várta, hogy talán megszólal ujra – mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, – a rettentő szavak tudósa, Ésaiás......................... Ez a vers egy nagyon keserű korrajz. Műfaja rapszódia, hangulata indulatos, zaklatott. Stílusa expresszionista. Címe egyetlen névszó, melynek több értelmezése lehetséges. Utal a formára, a hiányzó sorokra, figyelemfelkeltő, mert a tartalommal ellentétben áll, hiszen a vers mondanivalója teljes. A mű csak a címét tekintve Töredék, valójában nem hat töredékesnek, sőt tökéletes, csattanószerű lezárása van.
Radnótit a Győr megyei Abda község határában 21 társával együtt 1944. november 9-én agyonlőtték. Utolsó versei (bori notesz-a) viharkabátjának zsebében a tömegsírba kerültek. A még maga összeállította, de utolsó verseivel bővített kötete Tajtékos ég címmel jelent meg a Révai kiadásában, 1946-ban. Az 1934 júliusától 1943 március közepéig vezetett Naplója nemcsak beszédes történelmi dokumentum, hanem teljes értékű irodalmi alkotás is. (forrás: Mária Országa) Budapesten született, 1909. május 5-én. Eredeti neve Glatter Miklós. Születése anyjának és ikertestvérének az életébe került; 11 éves volt, amikor apja gybátyja, Grosz Dezső gondoskodott róla, az ő kívánságára szerzett kereskedelmi érettségit 1927-ben, a csehországi Reichenberg (ma Liberec) textilipari szakiskolájáerepelt TOVÁBB → Művészete, korszakai: 1. Az avantgárd vonzásában:Pogány köszöntő (1930), Újmódi pásztorok éneke (1931), Lábadozó szél (1933) 2. Költészetének leegyszerűsödése:Újhold (1935) 3. Költészetének klasszicizálódása: Járkálj csak, halálraítélt (1936) Meredek út (1938) Idill és halál: Tajtékos ég (1946) Kevés olyan művész van, akinél TOVÁBB → A háborús évek költői termésében összefoglaló szerepet töltöttek be az eclogák.