A Karol – A pápa, aki ember maradt című kétrészes filmet tűzi műsorára augusztus 6-án és 7-én este a Duna Televízió az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra történő lelki ráhangolódás jegyében. Az alkotás bemutatja Karol Wojtyla életútját fiatal korától egészen pápává választásáig, a Hanja nevű fiatal szerelmével átélt borzalmakkal teli II. világháborút, majd a háború utáni, immár a szovjet övezethez csatolt Lengyelországban tanítással töltött éveit. A film első része – amely augusztus 6-án este 22. 40 -től látható – a későbbi II. János Pál pápa ifjabb éveit dolgozza fel. Bemutatja a németek támadása elől a lakossággal együtt menekülő fiatal egyetemista Karol Wojtylát, aki elhatározta, hogy maga is fegyvert fog a támadók ellen. Szerelme, Hanja a családjával Vadovicébe menekül. De már nincs hova menni. A menetet német repülők sorozatlövései tarolják le. Karol és Hanja sorstársaikkal együtt napról napra élik meg a megszállás iszonyatát, a kegyetlenkedéseket, a nyomort, a kiszolgáltatottságot.
Karol minden erejével azt keresi, miként találhatna kivezető utat a mély kétségbeeséséből. Az augusztus 7-én 21. 35 -től látható második részben már a szovjet övezethez csatolt Lengyelországban élő fiatal Karol Wojtylát láthatjuk, akit a lublini egyetem etikai tanszékére küldenek. Itt teljes idejét a fiatalok tanításának szenteli. A rendőrség azonban továbbra is a nyomában van, és egy diákot állítanak rá, aki még a gyónások lehallgatásától sem riad vissza. De Karol soha nem beszél politikáról, sőt, óvja a barátait minden agressziótól. A lélek megőrzésének lehetőségéért küzd. Amikor azonban új keresztet kell felszentelni Nova Hutában, szilárdsága még a rendőrséget is meghátrálásra készteti. Bátorsága hamar a krakkói segédpüspöki székbe emeli, és a vallás megújulásába vetett mély bizalmával Rómában is kitűnik… A film zenéjét az Oscar-díjas Ennio Morricone szerezte, Karol Wojtylát pedig Piotr Adamczyk alakítja. A Karol – A pápa, aki ember maradt című lengyel-olasz életrajzi film első részét augusztus 6-án, 22:40-től, míg második részét augusztus 7-én, 21:35-től tűzi műsorára a Duna Televízió.
II. János Pál pápa gondolkodóként is veszélyt jelentett a kommunizmusra: etikai, illetve gazdasági témájú írásaiban egyszerre kritizálta mind a kapitalizmust, mind pedig a marxizmust. A szovjetek attól tartottak, hogy kapitalizmus kritikájával konkurenciát teremt számukra, és kiszervezi a párt alól a lengyel proletariátust. A pápa ráadásul belülről ismerte a munkások életét és problémáit, mert a második világháború alatt ő maga is fizikai munkásként tartotta el családját. A munka erkölcsi értékelése filozófiai munkásságában is megjelent. Wojtyła elutasította az ember termelési tényezővé való lealacsonyítását. Tanításában mindig a teljes ember képéből indult ki, és a kollektívummal szemben az egyén felelősségét is hangsúlyozta. A KGB nyilvánosságra került dokumentumaiból kiderül: a szovjet vezetés korán felismerte a pápa működésének valódi veszélyeit. 1981. május 13-án a Szent Péter téren egy török terrorista rálőtt a pápára. Az újabb levéltári kutatások mára megerősítették, hogy a merénylet mögött közvetlenül a bolgár titkosszolgálat, közvetve pedig a KGB állt.
A manierista stílus A korszak művészeinek témaválasztásában, megoldásaiban meghatározó a korábbi korszak, a reneszánsz értékrendje: bizonyos értelemben a manierista művészek a reneszánsz stílust, kifejezésmódot szélsőséges irányban fejlesztették tovább. A stílusra általánosan jellemző – a finomság, – a szellemesség, – a könnyedség, – az irracionalitás felé való továbblépés (pl. a festészetben az erőteljes színek használata – El Greco művein) – a hanyatlásélmény. E korban újjáéled az udvari költészet, a lovagepika, a bukolika. A korszak legjelentősebb irodalmi alkotása Cervantes Don Quijote című regénye, de manieristaként is említik Montaigne-t, a francia esszéistát. A magyar irodalom legjelentősebb manierista alkotója Balassi Bálint tanítványa, Rimay János (1570 k. –1631). Reneszánsz építészet jellemzői: by Kazal Soma. Marinizmus Az irodalomban a manierizmussal párhuzamosan élt egy másik – szintén a barokk irányába mutató – stílusirányzat, a marinizmus. Az irányzat neve Giambattista Marino (vagy Marini; 1569–1625) olasz költő nevéből ered, akinek legfontosabb alkotása az Adonisz című eposz (1623).
Viselettörténet könyvek nem írnak olyat, hogy reneszánsz ruha. Területenként, uralkodónként folyamatosan változik. Inkább évszámokhoz kötve találjuk. Ez most SEMMIKÉPP SEM egy precíz viselettörténeti leírás. Azért írom ezt a bejegyzést, hogy eligazodjunk Rongylady ruhái között, amelyeket a reneszánsz stílus ihletett. Én most úgy mutatom be nektek a viselettörténet részleteit, ahogy felhasználom őket a ruha darabjaiban, külön levágott puffokban, csipkés ujjakban 🙂 Megpróbálom összefoglalni röviden, milyen jellemzőket használtam fel különböző területek viseleteiből, a XVI. századból. Reneszánsz kb. 1420-1600, előtte gótika, utána manierizmus. A gótika felfelé törekedett. A reneszánsz vízszintes terjeszkedik. Képek a cikk alján megadott linkekben A ruhák az ember testét is szélesítik. A vállak nagyon szélesek. Nők szoknyája: harang alakú (deréktól lefelé lehet nyitott a felsőruha) vagy még szélesebb. Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis. Férfi nadrág: térdig vagy csak combig ér, ki van tömve. A legpikánsabb részletet meg sem említem, jól látszik a képen: Jellegzetesek még, sokszor a terjedelmességet segítik: hasítások/bevagdalások (az ujjon, nadrágon: csíkokra vágott anyag egyforma távolságokra össze van fogva) puffok fodrok (nyakon, csuklón) függőujj elől nyitott ujj (nem bújnak bele, hanem hátul lóg) A spanyolok hatására nagyon zártak a ruhák, a női ruhában a dekoltázs sem látszik, hogyha nem nyakig zárt, akkor mellrész felett van egy csipkés betét.
A művészettörténet nagy korszakait áttekintő sorozat tizenhetedik része arra hivatott, hogy átfogó képet adjon a reneszánsz kultúrájáról. Az egyes művészeti ágak bemutatása a második részben olvasható majd. Tér és idő A reneszánsz kora a XIV-XVI. század, de Európa egyes régióiban – pl. Magyarországon – a XVII. században is készültek e stílus jegyeit mutató alkotások. Reneszánsz stílus jellemzői. Észak-Itáliából, egészen pontosan Toscanából és Németalföldről kiindulva terjedt el. Általános jellemzői mellett országonként meglehetősen sok speciális vonást talál a téma iránt érdeklődő. Sokkal jelentősebbek ezek az eltérések mint pl. az egyetemes gótika esetén. Elég, ha csak a németalföldi vagy az angol reneszánsz egyediségére, illetve a reformáció miatt sajátos úton elinduló német irányra gondolunk. A reneszánsz időszak sem szűkölködött európai szemmel sorsfordítónak ítélt történelmi eseményekben. Európa keleti és déli részének életét alapvetően meghatározta a törökök előrenyomulás a Balkán térségében, s azzal, hogy 1453-ban török kézre került Konstantinápoly, és megszűnt Bizánc, eltűnt az ókori örökségeket hordozó, a keleti kereszténység politikai központját jelentő államalakulat.
Elsősorban a mű képi világa, metaforái, illetve leírásai voltak nagy hatással a korabeli európai irodalomra. Rajta kívül említést érdemel még Don Luís de Gongora (1561–1627), akinek Soledares című töredékben maradt "hőskölteménye" szintén a mesterkélt és bizarr stílus remek példája. Manierizmus: maniera = "mód, stílus, modor (ol. ) szóból; XVI—XVII. századi stílusirányzat a reneszánsz és a barokk között, a túlfinomult késő-reneszánsz udvari kultúra szélsőséges hajtása, az irodalomban és a képzőművészetben egyaránt megtalálható. Jellegzetessége a túldíszítettség, a pompakedvelés, az előkelőség, a hanyatlásélmény (dekadencia), a "modoros" előadásmód és stílus. Az irodalomban Tasso A minta című regénye, Sidney Arcadia című műve és költészete, Rimay János és Csokonai költészetének néhány darabja, a képzőművészetben Michelangelo és Raffaello műveinek egy része sorolható ide. marinizmus: a manierizmussal párhuzamosan létező - szintén a barokk irányába mutató – irodalmi stílusirányzat; Giambattista Marino (vagy Marini; 1569-1625) olasz költő nevéből