A hazai és külföldi kölcsönöknek köszönhetően csak ritkán látható Szinyei-művek is szerepelnek a kiállításon: Anya és gyermekei I., Tündérek tánca, Parkban, Önarckép bőrkabátban, Szinyei Merse Zsófi portréja, s olyanok is, melyeket a múlt században aligha láthatott a közönség. Ilyen például Szinyei Merse Pál Vitorlás a Starnbergi-tavon (1867) című festménye, amely korábban a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből a második világháború viszontagságai során tűnt el, de a közelmúltban felbukkant, és egy magyar származású New York-i műgyűjtő ajándékaként visszakerült a múzeum gyűjteményébe. Szinyei Fehér fa (1909) című, magántulajdonban lévő műve pedig több mint száz év után látható ismét kiállításon. Szinyei Merse Pál: A léghajó, 1882. Fotó: Fehér Kata A tárlat központi alkotása a magyar festészet egyik legismertebb műve, a Majális. A kép nemcsak a művész kultuszában játszott főszerepet, hanem önmagában is ikonikus jelentőséggel bír. A műnek az egyetemes művészetben betöltött helyét különleges, erre a kiállításra készített kisfilm járja körül.
A magyar plein air festészet remekét műteremben készítette, tárgya Manet és Monet motívumaira emlékeztet. Szinyei azonban tőlük függetlenül, a francia mesterek ismerete nélkül talált rá a réten piknikező társaság témájára, a képre háttal, hason fekve magát is ráfestette. Fő elemei a fény, a színek, az árnyékok, az ember együtt él a tájjal, a levegő mindent egységbe foglal. Szinyei – bár egyes művein a folthatások uralkodnak – egészében mégsem tekinthető impresszionistának, velük ellentétben ő nem mondott le az emberi tartalomról, alakjai érzelmeket fejeznek ki, felerősítve a természet keltette benyomásokat. Szinyei Merse Pál: Majális A Majális t teljes közöny és meg nem értés fogadta, egy időre feledésbe merült. Az elmarasztaló kritikák kedvét szegték, ismét hazatért jernyei birtokára, megházasodott, gazdálkodni kezdett, házat, műtermet építtetett, s csak ritkán festett. Ez idő alatt is készített néhány remekművet, mint pl. a feleségéről festett Lilaruhás nő. 1882-ben Bécsbe ment, ahol megfestette a konvencionálisabb, naturalista Pacsirta című képét, melyet felesége portréjával és a Majális sal együtt Bécsben, majd Pesten is kiállított, de a kritika most is negatív volt.
Száz éve ment el Szinyei Merse Pál, a magyar plen air festészet mestere, aki a francia impresszionistáktól függetlenül fedezte fel különös stílusát. A siker csak élete végén érte utol, akkor viszont egy egész generáció tekintette előfutárának. Középnemesi családban született 1845. július 4-én Szinyeújfalun (ma Chminianska Nová Ves, Szlovákia), apja Sáros vármegye alispánja, majd főispánja volt. Gimnáziumi tanulmányait Eperjesen és Nagyváradon végezte, itt kezdett festészetet tanulni Mezey Lajosnál. 1864-ben beiratkozott a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, tanulmányai alatt főként mitologikus, allegorikus műveket festett, sokat foglalkozott a Faust-témával is. Az Akasztott elszállítása című képével nyert felvételt 1867-ben Karl von Piloty mesteriskolájába. Az ő tanácsára, valamint a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével kísérletezett. Már korai műveiben feltűnt közvetlensége, művészetének egyéni hangja, koloritjának gazdagsága.
Ez a süti a finom rácsos újragondolt változata. Na, túl sokat nem gondolkodtam rajta, csupán a lekvárt cseréltem le friss szilvára. Azt a kerek szeműt használtam hozzá, ami mostanában olyan divatos lett és ami prsze, hogy nem magvaváló. A szilváért csak lekvárban rajongó férjem tetszését is elnyerte, úgyhogy megtartjuk a receptet... Hozzávalók: 50 dkg finomliszt 1 tk. só 15 dkg porcukor 1, 5 tk. sütőpor 25 dkg vaj 3 tojás sárgája 2 ek. Rácsos szilvás pit bull. tejföl Töltelék: kb. 50 dkg szilva 25 dkg őrölt dió egy citrom reszelt héja egy teáskanál fahéj 3 tojás fehérje 150 g kristálycukor Tetejére: A vajat elmorzsoljuk a liszttel, elkeverjük a sóval, a porcukorral, és a sóval. Hozzáadjuk a tojások sárgáját és a tejfölt. Összeállítjuk a tésztát, becsomagoljuk és hűtőbe tesszük legalább fél órára. A tojások fehérjét kemény habbá verjük a cukorral. A diót elkeverjük a fahéjjal és a citromhéjjal, majd óvatosan a habba forgatjuk. Egy kb. 30x36 cm-es tepsit vékonyan kivajazunk, kilisztezünk és a pihentetett tészta kétharmadát beleterítjük.
A szilvát kimagozzuk és négy felé vágjuk. Kirakjuk vele a tésztát, majd óvatosan a tetejére simítjuk a diós habot. A maradék tésztát kinyújtjuk, pizzavágóval fél centis csíkokra vágjuk, majd a sütemény tetejét berácsozzuk vele. Végül lekenjük egy egész felvert tojással, és 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk. 30-35 perc a sütési idő.
A fahéj és a szilva örökzöld páros, gondoljunk csak a klasszikus szilvás gombócra! Most pitét készítettünk omlós tésztából, amelyet fahéjas szilvával töltöttünk meg. A sütőben finom szaftosra, puhára sül a szilva, a cukor kicsit rákaramellizálódik, míg a tészta jó omlós, roppanós marad. A linzertésztával kapcsolatban csak egyetlen dologra kell odafigyelni: nem szabad túlmacerálni, mert akkor nyúlóssá válik. Fontos a hideg vaj, az sem baj, ha még a kezünk is hideg, és dolgozzunk vele gyorsan. Hozzávalók egy nagy vagy négy mini pitéhez: Omlós tészta: 200 g liszt (most 150 g sima finomlisztet és 50 g teljes kiőrlésű tönkölylisztet használtam) 100 g hideg vaj 50 g porcukor 1 tojás Töltelék: 450 g szilva (magozva mérve) 4 ek. nádcukor 2 csapott ek. kukoricakeményítő 1-2 tk. őrölt fahéj 1. Rácsos szilvás pate fimo. Az omlós tésztához a lisztet, a kockákra vágott hideg vajat és a porcukrot egy tálba kimérjük és gyorsan összemorzsoljuk. Hozzáadjuk a tojást is, és összeállítjuk a tésztát. Nem kell túlgyúrni, minél gyorsabban dolgozunk, annál omlósabb lesz a végeredmény.
Mennyei illata sütés közben belengi a lakást…"békebeli" házi édesség omlós pitetésztával, zaftos fahéjas szilvatöltelékkel. 22 centis tortaformában készült. Hozzávalók A tésztához 20 dkg finomliszt 10 dkg vaj 5 dkg porcukor 1 csomag vaníliás cukor kb. 2 ek házi baracklekvár 1 egész tojás + kevés sárgája a kenéshez 1 mk sütőpor 1 ek tejföl csipetnyi só A töltelékhez kb. 12 db nagy szemű szilva magozva, szeletelve 2 ek barna cukor 1 csapott tk fahéj Elkészítés A szilvát sütés előtt készítsük elő: vágjuk vékony szeletekre és alaposan forgassuk át a cukorban és a fahéjban. Hagyjuk állni sütésig. A tészta összeállítása: a lisztet keverjük össze a sütőporral, a cukorral, a vaníliás cukorral, a sóval, majd adjuk hozzá a hideg, felkockázott vajat. Morzsoljuk össze, majd adjuk hozzá a tojást és a tejfölt. Gyúrjuk össze. Rácsos szilvás pit bike. (Ha túl lágynak találjuk a tésztát, kevés lisztet adhatunk hozzá. ) Ruganyos, könnyen formázható tésztát kapunk. Csomagoljuk be és kis időre tegyük a hűtőbe. A pihentetett tésztát vágjuk két részre, az egyik fele, a pite alapja legyen kicsit nagyobb.
Ez a szilvás pite ránézésre megtévesztően olyan, mint egy retró rácsos pite a nagyi konyhájából. Nos, majdnem... Leszámítva, hogy az alföldi konyhákban ritka vendég volt a teljes kiőrlásű búzaliszt, és nemigen terjengett olívaolaj, és kardamom illat. Ebben a pitében viszont mindegyik hozzávaló megtalálható. Az olívaolajtól finom porhanyós állagú lesz a tészta, és sütés közben a gyümölcs ízét is feldobja. Nagyikonyha: Fahéjas-szilvás rácsos pite - Dívány. Ez a sütemény egy igazi klasszikus újratöltve. ;)