Béltisztítás mustármaggal: Naponta 2x2 kiskanálnyi mustármagot szétrágás nélkül nyeljünk le egy nagy pohár vízzel. A reggeli adagot éhgyomorra vigyük be, a reggelivel várjunk 20-30 percet. A kúra 1 hónapig, max. 6 hétig tartson. Útifű maghéj kúra - méregtelenítés természetesen • HeaveNuts. A kúra alatt ugyancsak ügyeljünk a bőséges folyadékbevitelre, lehetőleg tisztított vizet vagy ásványvizet igyunk! Májtisztítás - útifű maghéj Ha a béltisztítással végeztünk, célszerű májtisztítást végezni, ezzel tehermentesíteni tudjuk májunkat, ezáltal egész szervezetünket. Májtisztításban segítségünkre lehet máriatövis ola j. Hatóanyaga a szilimarin, ez egy zsíroldékony vegyület, így célszerű olajos formában venni, máriatövis olaj vagy olajkapszula formájában. Az étkezési olajokból naponta egy evőkanállal fogyasszunk el este, lefekvés előtt, a koncentráltabb, kifejezetten gyógyászati célra szánt olajokból pedig egy mokkáskanállal, szintén este. Azért jobb, ha este vesszük be a máriatövis olajat, mert a máj a hajnali órákban a legaktívabb, ekkor tudja a leghatékonyabban felhasználni a máriatövis hatóanyagait.
Egyik napról a másikra mintha kicseréltek volna. Egyre több energiát kezdtem érezni magamban, és végtelenül türelmes lettem. Soha nem voltam türelmes típus, és szinte csodálkoztam magamon, hogy azokban a szituációkban, amelyekben korábban már régen fortyogtam, továbbra is nyugodt és megértő voltam. A változás a férjemnek is feltünt, de elintézte annyival, hogy "még csak kedd van". A kúrát egyébként már befejeztem, a türelmesség azóta is megmaradt és mintha több lenne az energiám is. Mivel a útifűmaghéj teljesen természetes, biztonságos és függőséget sem okoz, ezért akár rendszeresen is lehetne fogyasztani. Szedhetem az útifű maghéjat? - Fogamzásgátlás. Én viszont inkább a kúraszerű alkalmazás mellett döntöttem. Úgy tervezem, hogy évente 2-3x tartok majd ilyen 30 napos kúrákat. Te próbáltad már az útifű maghéjat? Mik voltak a tapasztalataid? Ha tetszett a bejegyzés, kattints a Tetszik vagy a Megosztás gombra! :
Az egészséges életmód kapcsán a méregtelenítés rendre visszatérő kérdés. Persze nálam is. A kislányom születése után egy időre elfelejthettem még az ezirányú gondolatokat is, amióta azonban már nem szopizik újra elő-előkerült a téma. Ismerem magam. Szeretek enni, naponta minimum 5x eszem, mégha csak kis adagokat is. Ezért mindig is úgy gondoltam, hogy képtelen lennék egy többnapos méregtelenítő kúrára. És akkor szembejött velem az útifűmaghéj. Szeretek mindennek alaposan utánajárni, ezért az útifűmaghéjat is kerülgettem néhány hétig. Hallottad már Hippokratész mondatát, mely szerint "a halál a belekben lakozik". Gondolj csak bele józan paraszti ésszel, mennyire igaza volt. Az útifű maghéj miképp segíti a méregtelenítő kúránkat. A belekből szívódnak fela tápanyagok, a vitaminok és a nyomelemek, így ha a bélrendszerrel valami nincs rendben, akkor a tápanyagok nehezebben tudnak felszívódni, hiányállapotokat okozhat. Ennek kellemetlen tünete lehet a hasi feszülés, enyhébb görcsök megjelenése, székletzavar kialakulása, hasmenés vagy éppen székrekedés, puffadás stb.
A homokos, mediterrán vidékeket kedvelő egynyári bolhamag útifű - latinul Plantago afra, plantago ovata - a fogyni vágyók számára nem ismeretlen növény. Toktermésében fényes, barna, tojásdad alakú, bolhára emlékeztető magvak bújnak meg. Magja önmagában, illetve annak héja őrlemény formájában is segíti az emésztési folyamatokat. Fogyasztó hatású útifűmaghéj Az érett állapotban leszedett toktermést megszárítják, majd kiverik belőle a magokat. Mind a magját, mind maghéját alkalmazza a természetgyógyászat olyan betegségek kezelésére, amelyeknél az emésztési folyamatok gyorsítására, illetve kiegyensúlyozására van szükség. Amennyiben a rostszegény táplálkozás eredményeképpen anyagcseréd lelassult és a plusz kilók felszaporodtak, neked is érdemes kipróbálnod az útifűmaghéjat. Koleszterincsökkentő hatását már a '90-es években elkezdték leírni, anyagcsere-serkentő tulajdonsága pedig még régebbtől nyilvánvaló. Így viselkedik a szervezetben Az útifűmaghéj jelentős oldhatatlanrost-tartalmának köszönhetően kiváló folyadékfelszívó képességgel bír.
Ezáltal nagyobb felületet kapnak, a cél ugyanis az, hogy a nagyobb felületen több biokémiai reakciót érjenek el. Ezzel nagymértékben megnövekedik a hatóanyag felszívódása és természetesen a termékek hatékonysága. Sőt ez a technológia 95% fitovegyületet eredményez és mindössze 5%-ra csökkenti a segédanyagok jelenlétét, szemben az egyéb étrend-kiegészítőkkel, ahol ez a szám 35%-ot is elér. Így tesszük képessé a szervezetet arra, hogy öngyógyító tevékenységének maximumát érje el. :) Üdvözlettel; Rudolf Rita
Gyepfenntartás, tápanyagozás A kertfenntartás egyik legalapvetőbb feladata a gyep rendezése és gondozása. A kerttulajdonosok gyakran megfeledkeznek róla, illetve nem tudják, hogy a tavaszi nyírás során érdemes a GYEPSZELLŐZTETÉST is beiktatni a gyep gondozás folyamatába. Ez biztosítja a növény természetes megújulását, amire a hosszú téli időszak után a fűnek nagy szüksége van. A gyepfenntartásban a tápanyagozás témája után a fűnyírási magasság az, ami megosztja kertészkedők véleményét. Egyesek az alacsony nyírás kedvelik, mások pedig a magasra nyírt fűre esküsznek (fajtafüggő is). Én pedig a kettő közé helyezem most a szakmai ajánlásomat. Tavasszal és ősszel alacsonyan legyen tartva a gyep, nyáron pedig magasan, hogy a nap égető sugara ne tudjon beletűzni a fűszálak közé. Nyírfa. Mindannyian ismerjük milyen érzés álldogálni nyáron a felhevült homokos talajon. Gondolom ezzel a hasonlattal sikerült megmagyaráznom milyen előnyére válik a fűnek, amikor saját gyökerének tud árnyékot tartani. Ha nem rendelkezünk gyűjtőtartályos fűnyíróval és nincs időnk minden nyírás alkalmával a gereblyézéssel foglalkozni, az esetben megtehetjük, hogy csak minden második-harmadik nyírás után végezzük el a nyesedék gyűjtését.
Való igaz, hogy a levágott fű néhány napra elcsúfíthatja a zöld felületet, viszont a gyorsan növő gyep hamar maga alá gyűri az elszáradó fűszálakat, ha azok csak 1-2 cm nagyságúak voltak. Az ilyen módszer rendelkezik néhány előnyös tulajdonsággal, például árnyékolja a talajt és némiképp csökkenti a kipárolgást nyáron. Mivel a mikroorganizmusok nem képesek a levágott fűszálakat rövid idő alatt teljesen eltüntetni, így az időnkénti gereblyézés mindenképpen szükséges. Különben erős filcréteg alakul ki a talajon, ami nem engedi az öntözővíz bejutását a gyökérzethez és a tápanyag talajbajutását is megakadályozza. A gyep öntözéséről sem feledkezhetünk meg; a gyep vízigénye a tavasztól őszig tartó időszakban magasabb, mint amit természetes módon megkaphat. Általában négyzetméterenként 30-40 liter víz hiányzik számára az ideális állapot eléréséhez. Nyír szó jelentése a WikiSzótár.hu szótárban. A gyökérnövekedés miatt előnyösebb a ritkábban történő, de alapos öntözés. Ehhez homokos talaj esetében nagyjából 15-20 mm, agyagos talaj esetében 30 mm öntözés szükséges.
A nyírfa különösen kedvelt parki és kerti díszfa, barátságos megjelenésével, különleges, fehér törzsével, szép lombozatával régóta kedvencnek számít a hazai közterületeken és kertekben. Ideális városi fa, a légszennyezettséget jól tolerálja, a talajminőségre nem érzékeny, az átlagos kerti földben problémamentesen növekszik. A kert nyílt, napos területeire ajánlom telepíteni, ahol méretével ( kifejlett állapotban 25-30 méter) nem okoz gondot, és napsütésből is sokat kap. A nyírfa mellett szól, hogy növekedése gyors ütemű, élettartama mégsem rövid, akár 60 évig is elél. Nagyobb kertek belső telekhatáraira, vagy utcafrontokra sorfaként is ültethető, de szoliter növényként is meghatározhatja az egész kert képét. A nyírfa lombozata ősszel sárgára színeződik, ilyenkor újfajta szépségét mutatja meg. Kertészetem kínálatában az alapfaj, vagyis a közönséges nyírfa mellett az izgalmas nemesített változatokat is megtalálja. A nyír ültetésével egy különleges megjelenésű, hálás természetű, alacsony gondozási igényű díszfát költöztethet kertjébe, mely állandóságával, szépségével generációkon keresztül dekorálhatja a területet.
Alábbi cikkünk a nyírfák szerkezetére, fajtáira és betegségeire vonatkozó információkat tartalmaz. A világ majdnem minden részén megtalálható nyírfa nagyon népszerű, és sokféleképpen hasznosítják. Olvassuk el a legérdekesebb tudnivalókat, amelyek a nyírfákról szólnak... Tudnivalók a nyírfáról A nyírfák a Betula nemzetséghez tartoznak, ami a Betulaceae családot foglalja magába. Ezek a fák középmagasak, általában 12-18 méter magasra nőnek. Leveleik lehetnek hegyesek vagy fogazottak is akár. A gyümölcse "samara"-ként is ismert. A gyümölcsöket papírszerű rostos szövetek képezik. A z alábbi adatok érdekes tudnivalókkal szolgálnak a nyírfáról: A " nyír " megnevezés a germán "birka" szóból ered (angolul "birch"). A "Betula" (a nyír nemzetsége) pedig a latinból ered. Az egészséges növekedéshez a nyírfának nedvességre és homokos talajra van szüksége. A legjobb, ha a talaj gazdag szerves anyagokban is. A fának csipkés kinézete van a mélyen vágott levelek és gallyak miatt, amelyek lelógnak az ágak végeiről; emiatt van az a lehajló, "szomorú" kinézete.
Olajokban gazdag makkja a sertések értékes tápláléka – ezért vidéken olykor kihajtják a disznókat az erdőbe makkoltatni. Érdekesség, hogy a bükkmakk emberi fogyasztásra is alkalmas. A bükk felhasználása sokoldalú, készülhet belőle bútor, talpfa, hordó és parketta is. Maga a bükkfa valamint a belőle készült faszén kiváló tüzelő. Nem is olyan régen még szokás volt vidéken, hogy ahol gyermek született, ott a szülők vagy nagyszülők facsemetét ültettek. Az így földbe kerülő fa jelentése összekapcsolódott a születéssel és az újszülöttel, hiszen úgy gyökeredzik a csemete a földben, ahogy a gyermek a családban. Jó lenne, ha ez a szép szokás újraéledne, mert aki fát ültet az bízik a jövőben. TÉ Forrás: James George Frazer, Az aranyág, Osiris, Budapest, 2002. TÉ