Ezt felismerik annak a rétegnek, amely elválasztja a kéreg kevésbé sűrű anyagait és a sziklás anyagokat. 2 - Mantle A kéreg alatt van, és ez a legnagyobb réteg, amely a Föld térfogatának 84% -át és tömegének 65% -át foglalja el. Körülbelül 2900 km vastag (Planet Earth, 2017). A palást magnéziumból, vas-szilikátokból, szulfidokból és szilícium-oxidokból áll. Körülbelül 650-670 kilométer mélységben a szeizmikus hullámok különleges gyorsulása tapasztalható, amely lehetővé tette a felső és az alsó köpeny közötti határ meghatározását. Fő feladata a hőszigetelés. A felső palást mozdulatai mozgatják a bolygó tektonikus lemezeit; a köpeny által a tektonikus lemezek szétválásának helyére dobott magma új kérget alkot. Mindkét réteg között a szeizmikus hullámok sajátos gyorsulása tapasztalható. Ez annak köszönhető, hogy egy műanyag palást vagy réteg merevre változik. Ily módon és ezekre a változásokra reagálva a geológusok a földköpeny két jól differenciált rétegére utalnak: a felső és az alsó palástra.
A felső palást szilárdként viselkedik, és nagyon lassan mozog. Ezért magyarázzák a tektonikus lemezek lassú mozgását. A palást és a Föld magja közötti átmeneti zónát Gutenberg diszkontinuitásnak nevezik, amelyet felfedezőjéről, Beno Gutenbergről, német szeizmológusról nevezték el, aki 1914-ben fedezte fel. A Gutenberg diszkontinuitás körülbelül 2900 kilométer mélységben található (National Geographic, 2015). Jellemzője, hogy a másodlagos szeizmikus hullámok nem tudnak áthaladni rajta, és mivel az elsődleges szeizmikus hullámok meredeken, 13-ról 8 km / s-ra csökkennek. Ez alatt a Föld mágneses tere keletkezik. 3 – Atommag Ez a Föld legmélyebb része, sugara 3500 kilométer, és teljes tömegének 60% -át képviseli. A belső nyomás sokkal nagyobb, mint a felület nyomása, és a hőmérséklet rendkívül magas, meghaladhatja a 6700 ° C-ot. A magnak nem szabad közömbösnek lennie irántunk, mivel a bolygó életére hatással van, mivel a Földet jellemző elektromágneses jelenségek többségéért felelősnek tekintik (Bolívar, Vesga, Jaimes és Suarez, 2011).
A Föld öves felépítése A földmag a Föld belső szerkezetének legbelső burka, melyet a 2900 km mélyen található Gutenberg-Wiechert-felület választ el a felette levő földköpenytől. Ezen a felületen a földrengéshullámok sebessége ugrásszerűen lecsökken. A földmagon belül egy további felület mutatható ki kb. 5000 km mélységben, amely elválasztja a belső magot a külső magtól (vagy maghéj). Ennek neve Lehmann-felület. A földrengéshullámok vizsgálata során megállapították, hogy a külső mag folyékony, míg a belső mag szilárd halmazállapotú. A mag sűrűsége 10 g/cm³-nél nagyobb és a Föld középpontja felé növekszik, ahol valószínűleg eléri a 14 g/cm³ értéket. Erre a Föld átlagos sűrűségéből (5, 5 g/cm³) és a felszínen ismert kőzetek átlagos sűrűségéből (2, 6-3, 0 g/cm³) következtetnek. Mivel a Föld felszíni körülményei között csak néhány fémnél észlelhető hasonló sűrűségérték ( ozmium és irídium 23 g/cm³, platina 21, 5 g/cm³, arany 19 g/cm³, higany 13, 5 g/cm³ stb. ) feltételezték, hogy a mag vegyi összetétele ezen elemekből állna (Goldsmidt elmélet).
A Föld belső felépítése és a földrengések - YouTube
Az eltérő határon a lemezek elmozdulnak egymástól. Új kéreg alakul ki, amikor a forró magma felmegy és felnyúlik a köpenyből a lemezek közötti térben. Erre példa a Közép-atlanti hegygerinc. Az Atlanti-óceán szélessége évente 2, 5 cm-rel növekszik az új litoszféra kialakulásának köszönhetően. Az átalakulás határán a lemezek elhaladnak egymás mellett. Az észak-amerikai lemez és a Csendes-óceán közötti határ egy példa erre a kölcsönhatásra.
Ezt az állítást a polimerek akkoriban megismert viszkoelasztikus tulajdonságai támasztották alá. Szerinte 2900 km-es mélységig a hőmérséklet növekedése miatt a viszkozitás csökkenését a növekvő nyomás ellensúlyozza, ezért nem folyékony a köpeny. De ez alatt a mélység alatt - az elmélet szerint - megnövekedik a hidrogén mennyisége, aminek hatása a növekvő hőmérséklet hatásával összeadódva ismét folyékony anyagviselkedést okoz. A Kuhn-Rittmann elmélet jelentős módosulása származik R Kronig, J de Boer és J. Korringa munkájából (1946). Ők úgy gondolták, hogy a 2900 km mélységben lévő törési felületet Kuhn és Rittmann nem értelmezte megfelelően. Kronig - és tőle függetlenül Van der Waals is arra jutott, hogy a fizikai változások annak a következményei, hogy a hidrogén molekuláris formából fémrácsos szerkezetbe megy át ezen a határon. Számításaik - másokét követően - szerint 700 kbar nyomáson együtt létezhet a két fázis, nagyobb nyomáson a fémes fázis a stabilabb. Hogy az ehhez szükséges nyomás 2900 km mélységben meglegyen, ahhoz az szükséges, hogy a hidrogénen kívül nehezebb atomok is jelen legyenek.
Az eredményesen szereplő diákok elismerése és jutalmazása mellett figyelmet fordítanak a gyerekeket felkészítő tanárok munkájának elismerésére is. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Arany Oklevéllel és értékes könyvcsomaggal jutalmazza azokat a magyartanárokat, akiknek már 4 diákjuk vett részt a Kárpát-medencei döntőn. 2005 óta Gyémánt Oklevéllel tünteti ki azokat a magyartanárokat, akiknek már 12 diákjuk jutott be a Kárpát-medencei döntőbe. Az Arany Oklevelet és a Gyémánt Oklevelet az alapítók döntése szerint kizárólag a versenyző diákok hivatalos magyartanárának lehet odaítélni. A Simonyi Zsigmond helyesírási verseny 2007-ben ünnepelte indulásának 10. évfordulóját. Ezen alkalomból a szervezők Simonyi Zsigmond-serleggel jutalmazták azokat az iskolákat, ahonnan a legtöbb gyermek jutott el a Kárpát-medencei döntőre. 2007 óta minden évben a kiemelkedő pedagógiai munkát végző iskolák vehetik át a kitüntetést. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Simonyi Zsigmond Külső hivatkozások [ szerkesztés] A Simonyi Zsigmond helyesírási verseny honlapja Antalné Szabó Ágnes szervező cikke a verseny történetéről (Magyar Nyelvőr) A Magyar Nyelvőr honlapja Cikkek a versenyről [ szerkesztés] A Simonyi-verseny 15 éve (2012. június 30. )
Részben ezért, részben a járványhelyzet bizonytalan jövő évi alakulása miatt az új szervezők a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási versenyt digitális formában szervezik meg. A korábbi szervezők is tervezték a digitális versenyforma kialakítását, de ezt a 2019/2020-as tanévben még nem sikerült megvalósítani. A Magyar Nyelvtudományi Társaság is örömmel üdvözli ezt a megoldást, és támogatja a Simonyi-verseny digitális formájának a kialakítását. Kérjük a kedves felkészítő tanárokat, a határon túli szervezőket és a bázisiskolák pedagógusait, hogy segítsék az új szervezők munkáját, működjenek együtt velük az új forma kialakításában, hogy fennmaradjon a Simonyi-verseny. Kérjük, hogy türelemmel és bizakodva fogadják a kezdeményezést. Az új szervezők a nyár végéig közzéteszik az új versenykiírást és az új versenyszabályzatot. A Simonyi-verseny új ímélcíme: A verseny honlapja a megszokott helyen elérhető lesz: Az új szervezők azt tervezik, hogy továbbviszik a tanulók, a tanárok és az iskolák jutalmazásának a kialakult hagyományait.