Figyelt kérdés 2010-ben ajándékozási szerződéssel kaptunk egy telket (illetékmentes volt már ekkor). Ha ezt eladjuk és családi házat vennénk az árából, akkor hogyan kell adózni utána? 1/2 anonim válasza: Ha 2012-ben sikerül eladni a 2010-ben szerzett, ajándékozási illetékmentes ingatlant, akkor a következőképpen kell számolni: Bevétel - megszerzésre fordított összeg (költség) = számított összeg Bevétel az, amit a telek eladásáért cserébe kaptok. Megszerzésre fordított összeg (költség) ebben az esetben a bevétel 75%-a, mivel nem volt illetékkiszabás. Ebben az esetben a bevétellel szemben más költség nem számolható el! Adózás telek eladása után – Jogi Fórum. Tehát a bevétel 25%-a lesz a számított összeg, ami egyben az adóköteles jövedelem is, mivel a megszerzés és az eladás között nem telt el legalább 6 év, így ezt a számított összeget nem lehet további százalékokkal csökkenteni (inflációkövetés). Ennek a számított összegnek (adóköteles jövedelemnek) a 16%-a az adó összege. A lakásszerzési kedvezmény, mint olyan már nincs hatályban.
Tenyészettek itt selyemhernyókat, az elöregedett szederfákat akácokkal pótolták, majd az évek során több más fajtát is hoztak ebbe a kis közösségbe a juhartól a japán akácon át a diófákig. A XX. század elején, amikor felvetődött a terület rendezése, sok terv és elképzelés született a térrel kapcsolatban. Győr,Batthyány tér térképe. Felvetődött korcsolyapálya, sport-tér, vendéglő, vagy vásárcsarnok létesítésének gondolata is, de végül két új lehetséges funkció maradt az asztalon. Az egyik szerint egész területet a gyerekek kapják meg, a másik pedig a kor igényeinek megfelelő park kialakítását szorgalmazta. Ahogy azt ma is láthatjuk, az utóbbi lett végül a befutó, de Szauter Ferenc előterjesztésében kikötésként szerepelt, hogy "onnan a gyermekek ki ne zárassanak", s lám, ez az elmúlt száz év alatt így is lett, sőt, ma is külön, modern játszótér, és KRESZ-park szolgálja a gyerekek önfeledt szórakozását a parkban. Érdekes momentuma Győr történetének, hogy bizonyos hiányosságai évszázadosak. Erre a közgyűlési jegyzőkönyveinkben számos bizonyíték sorakozik, ilyen az az 1905-ös bejegyzés is, mely szerint "Győr város aránylag oly szegén sétányokban, hogy e helyre szép angolparkot kellene létesíteni fákkal, cserjékkel. "
A salakkal burkolt sétautak közül a pázsitos foltok halványzöldje igérkezik ki. A kedvező időjárás csakhamar belombosítja az ültetvényeket, melyeket szorgalmasan locsolnak. " 1907. május 30-ára aztán elkészült Győr új parkja a városi faiskolából származó 6138 fa és cserje elültetésével. "Szomorú szilfa, nyírfa, vérlevelű szilvafa, tarkalevelű juhar, vadgesztenye, zöldjuhar, vörösvirágú galagonya, különleges fenyő, lucfenyő, lonc, jázmin, aranyeső, fagyal, hóbogyó, zöld és vérlevelű borbolya, tamariska, feketeribizli, orgona" és még sok más növényfaj színesítette az egykori délkeleti bástya helyét. A győri Batthyány-tér – CIVILEK GYŐRÉRT. Az átadás örömére a Győri Hírlap szerkesztője igazán szépen összefoglalta a Batthyány-tér addigi történetét: "Amióta azt a bástya alatti mocsaras, nádas mélységet városrendező elődeink feltöltötték, mindig legvonzóbb pontja volt Győrnek a Szedres. A kiváló érzékkel befásított pázsitos térség emberöltőn át a játszó ifjúság otthona volt. Majd a gyárak fejlődésével a munkások százainak ebédlő és pihenő helye.
A győri parkok közül nekem ez a személyes kedvencem. Nincs rá magyarázatom, miért. Ugyanúgy kedvelem a Bisinger-sétányt, csodálom az ottani szobrokat, megállok az országzászló tövében, és szinte bármelyik győri parkban ugyanolyan jól érzem magam, de a Batthyány-tér valamiért több. A hely szellem is máshogy és mást susog a fülembe a fák lombjain keresztül. Talán ezért is esett a választásom erre a helyre akkor, amikor először ültettem fát a városban 5 éve. Akkor egy fehér szederfát ültettünk el Gárdonyi szobrának közelében, mely szépen erősödött az elmúlt években. Idén pedig a madarak és fák napja alkalmából újabb lakót hoztunk e közösségbe egy három méter magas juharfa személyében, mely a park közepén ültettünk el. Szeretem Győrt. Hétvégén nem jár a HÉV a Batthyány tér és a Margit híd között : HunNews. Szeretem a természetet. Nem kell ennél több ahhoz, hogy az ember kitartóan küzdhessen a szülővárosáért. Kovács László
Elérhetőségek Cím 9022 Győr, Batthyány tér Értékelés írása Értékelés: Az Adatkezelési Tájékoztatóban foglaltakat elolvastam, megértettem és tudomásul vettem. Hozzájárulok személyes adataim az értékelés feltüntetésének céljából történő kezeléséhez. Adatkezelési Tájékoztató További programokat keresel? Böngéssz a további lehetőségek közül! Látnivalók Győr Fürdők Programok Győr
A pusztuló fák alatti gaztengert a labdarúgócsapatok vették birtokukba. A századfordulót követően előtérbe került a Szedrestér rendezése. Sok terv, elképzelés született a tarthatatlan állapot megszűntetésére. Felvetődött korcsolyapálya, sport-tér, kioszk, vendéglő, vagy vásárcsarnok létesítésének gondolata is. A korabeli hivatalos okmányokból azonban kiderül, hogy végül két új funkció között kellett dönteni: egyesek az egész területet a gyerekeknek kívánták átengedni, mások pedig a kor igényeinek megfelelő park kialakítását kívánták. Elsőként 1904. február 24. -én Dr. Szauter terjesztette elő a Szedreskert rendezését és újraültetését, a tervek elkészíttetését. Az év októberében a Gazdasági bizottság viszont a Szedreskert újraültetését oly módon javasolta, hogy onnan a gyerekek kizárva ne legyenek. 1905-ben Erdélyi Ferenc városi főmérnök a Tekintetes Tanácsnak címezett kérésében kifejtette, hogy a terület városközponthoz képest előnyös fekvése miatt túl értékes és nagy ahhoz, hogy játszótér legyen.