Remek magyar film rovatunkban jöjjön Állami áruház (1952) rendező Gertler Viktor. Kocsis Ferenc kiváló dolgozót kinevezik az új állami áruház igazgatójává. Ilonka a tehetséges divattervező, Boriska a kedves, Dániel, a túlbuzgó, Klimkó, a konzervatív eladó és Glauziusz bácsi, a lelkiismeretes, becsületes könyvelő segíti munkáját. Ilonkával eleinte inkább csak folyton vitatkoznak, holott mindkettőjük életét a munka tölti ki. A vetélkedésből hamarosan szerelem lesz. Közben Dancs, a régi igazgató elterjeszti a rémhírt, hogy az új szocialista kereskedelem nem képes kielégíteni a keresletet. Rokonaival és barátaival felvásárlási akcióba kezdenek, ami tömeghisztériához vezet. Az új áruház azonban állja a vásárlók ostromát, amíg megérkezik az árúutánpótlás. Készítők rendező: Gertler Viktor író: Gádor Béla forgatókönyvíró: Darvas Szilárd, Gádor Béla, Barabás Tibor zeneszerző: Kerekes János, Fényes Szabolcs operatőr: Forgács Ottó díszlettervező: Pán József, Weingruber Éva producer: Végh László vágó: Zákonyi Sándor Szereplők: Kocsis Ferenc Gábor Miklós Ilonka Petress Zsuzsa Glauziusz Feleki Kamill Dániel Latabár Kálmán Boriska Turay Ida Klimkó Horváth Tivadar Dancs Mányai Lajos Dancsné Mezey Mária Bezzegh bácsi Gózon Gyula, Tőkés Anna, Bárdy György Hirdetés
Az érdeklődők filmtörténeti utazást tehetnek az első, Magyarországon forgatott filmfelvételektől a Állami áruház (1952) film. Szereplők: Ehhez laosz fővárosa a filmhez még nincs feltöltve szereplő lista. Feltöltve inadóbevallás leadási határideje 2016 oldalra: 02. 28, 2016 szennai skanzen Állami Áruház – Wikipédia Cselekmény
Értékeléshez regisztráció szükséges! Kocsis Ferenc kiváló dolgozót kinevezik az új állami áruház igazgatójává. Ilonka a tehetséges divattervező, Boriska a kedves, Dániel, a túlbuzgó, Klimkó, a konzervatív eladó és Glauziusz bácsi, a lelkiismeretes, becsületes könyvelő segíti munkáját. Ilonkával eleinte inkább csak folyton vitatkoznak, holott mindkettőjük életét a munka tölti ki. A vetélkedésből hamarosan szerelem lesz. Közben Dancs, a régi igazgató elterjeszti a rémhírt, hogy az új szocialista kereskedelem nem képes kielégíteni a keresletet. Rokonaival és barátaival felvásárlási akcióba kezdenek, ami tömeghisztériához vezet. Az új áruház azonban állja a vásárlók ostromát, amíg megérkezik az árúutánpótlás. Vígjáték Zenés Filmmel kapcsolatos linkek Bármilyen probléma esetén (film vagy sorozat indítása, nem működő) használjátok a segítség menüpontot, vagy jelezzétek a hibát a kapcsolat menüpontban. Hibás link bejelentése Köszönjük a segítséged. Amennyiben hibás vagy törölt linket találtál itt tudod jelezni nekünk.
Első játékfilmje a Mária nővér (1936) volt, és bár moralizáló melodrámát ( Gázolás, 1955) és klasszikus adaptációkat ( A Noszty fiú esete Tóth Marival, 1960; Az aranyember, 1962) is jegyzett, vígjátékaival lett különösen ismert ( Díszmagyar, 1949; Dollárpapa, 1956). Az Állami Áruház közvetlen előképét az azonos című zenés komédia szolgáltatta, amelyet a Fővárosi Operettszínház mutatott be. A darab ötlete megtörtént esetből indult ki: a közelgő pénzügyi válságról szóló hamis, külföldi rádióhír miatt pánikszerű vásárlási láz lett úrrá a lakosságon. A sikeres színpadi produkcióból nemsokára az eredeti szerzők, Barabás Tibor, Darvas Szilárd és Gádor Béla írtak forgatókönyvet. Ennek cselekményébe olyan epizódokat is beillesztettek, amelyeket egy másik operettből, az 1936-os Meseáruház ból emeltek át. A film premierjét 1953. január 23-án tartották, és a nyilvánvaló propagandatartalom ellenére mind Magyarországon, mind a keleti blokk országaiban gyorsan a közönség kedvence lett. A Magyar Nemzet korabeli beszámolója szerint a történet azt ábrázolja, hogy "mennyi vidámsággal, éneklő örömmel tudnak dolgozni – s az ellenségnek visszaütni – egy áruház alkalmazottai az új, szocialista kereskedelem légkörében".
Az 1950-es évek első felében a sematizmus és a szocialista realista esztétika jegyében, központilag meghatározott tématerv szerint készültek a magyar filmek. A politikai ideológia alapvetően befolyásolta valamennyi művészeti ág mozgásterét, a szigorú ellenőrzés pedig a legkisebb elhajlások miatt is büntetett. Ebben a közegben mégis létrejöhettek olyan hibrid alkotások, amelyek ügyesen oltották a népszerű hagyományokat a kortárs elvárásoknak megfelelő formába. A Monarchia operett-tradíciója és a két világháború között virágzó pesti bulvár hangulata a szocialista realista filmoperett sajátos közegében élt tovább, amelynek legmarkánsabb példája a mára már klasszikusként kezelt Állami Áruház. A filmet rendező Gertler Viktor a berlini UFA filmgyárban sajátította el a népszerű közönségfilmekhez szükséges tudása alapjait, amelyet a két világháború között és azután is sikerrel alkalmazott. A termékeny alkotó olyan filmeket készített, amelyek megfeleltek a kultúrpolitika elvárásainak, mégis képesek voltak megszólítani és szórakoztatni a közönséget.
A munkaverseny motívuma kötelező elem a cselekményben, az áruhiány témája szintén aktuális, de ezeknél nagyobb hangsúlyt kap a két ifjú főhős között kibontakozó szerelem, valamint a különböző formákban megnyilvánuló helyzet- és jellemkomikum. A klasszikus hazai kabaré humorát és típusait elsősorban a mellékszereplők figurái, többek közt a rafinált mestereladót alakító Latabár Kálmán, a vidám szíve hölgyét, Boriskát játszó Turay Ida és a Glauziusz bácsit megformáló Feleki Kamill képviselik. A film azért is emlékezetes, mert több, azóta örökzöldnek számító, romantikus, nosztalgikus érzéseket keltő fülbemászó dallam szólal meg benne. A mára már klasszikus Dunaparti csónakházban című sláger szövegét Szenes Iván írta, zenéjét Kerekes János szerezte. A híres epizód, amelyben a strandon pihenő és játszadozó áruházi dolgozók ezt a dalt éneklik, a Gyarmat (ma Róna) utcai filmgyár III–IV-es műtermében készült. Az itt kialakított medencét meleg vízzel töltötték fel, hogy leforgathassák a kánikulai pillanatokat, miközben odakint fagyos koratél volt.
A videók megtekintéséhez bejelentkezés és két csillag szükséges. Tájékoztató a csillagokról itt Ez videó. Segítség a típusú videók lejátszásához: Kattints Ide Ez a videó a Film magyar kategóriába van besorolva.
Ezúttal nem fényűző villákat, vagy erdőszéli, romantikus vendégházakat szeretnénk mutatni nektek, hanem olyan ismeretlen helyeket, melyeket az idő vasfoga sem kímélt meg. Kis-Moszkva a Bakony déli lankáin? Lipótmezei Sárga ház? A dunai szénrakodó? Derecskei óriás betonlabda? Tartsatok velünk, és megmutatjuk nektek azokat az elhagyatott épületeket, melyeknek eddig talán a létezéséről sem tudtatok… 5 lélegzetelállító, elhagyatott hely 1. Dunai szénrakodó Esztergomtól nem messze, a Prímás-sziget nyugati csúcsánál egy igazán rejtélyes épület emelkedik a víz fölé. A Dorogi Szénbányák által épített dunai szénrakodó, az 1920-as évek végén kezdte meg a működését, azonban ma már elhagyatottan árválkodik a folyóban. Elhagyatott helyek szabolcs megye teljes film. Az épülethez egy 5, 7 km-es drótkötélpálya is tartozott a múltban, melyen csillékben szállították a szénport a több emeletnyi magasan található fogadóterembe. A közel 200 nm-es teremből egy csúszdán keresztül vezetett le a szénpor útja a Dunán várakozó uszályokra, hajókra. A Szénrakodó 1963 óta nem üzemel, így mára már a drótkötélpályát és a kapcsolódó berendezéseket is lebontották.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található Nagygéc egy nagy árvíz miatt néptelenedett el az 1970-es években. A hajdani lakosok azonban nem akarják, hogy neve feledésbe merüljön, összefogtak felélesztése érdekében, és 2008-ban közhasznú egyesületet hoztak létre, hogy terveiket sikerüljön megvalósítaniuk. Igazi sikertörténet mindez, hiszen a napokban mi is hírt adtunk arról, hogy jelentős uniós és állami pályázati pénzt nyertek, melyből felújítják a helyi templomot, és látogatóközpontot is létrehoznak. Képeken az elfeledett magyar falvak: jó lenne, ha most figyelne kicsit a kormány! - Utazás | Femina. Kattints ide, ha többet szeretnél megtudni a faluról, illetve ide, ha az egyesület munkájáról! Fotó:, Beroesz
A két építményt Dessewffy Miklós elképzelései után kapcsolták össze 1898-ban, neobarokk stílusban kiegészítették és bővítették, írja a Wikipédia. A háborús évek megviselték az épületet, 1944-ben felrobbantották a kápolna tornyát, lebontották az épület bal szárnyát és udvari oszlopcsarnokát. Állagmegóvási céllal az önkormányzat értékesítette azután a kastélyt. Néhány éve még diszkó üzemelt az egyik, erre a célra átalakított szárnyában, ma ez a része is romokban hever, a berendezési tárgyak összetörve, az ablakok bezúzva árválkodnak. A szomszédos területekről az épület termeibe terelik be a lovakat éjszakára vagy az időjárás viszontagságai elől. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bakancslista kirándulóknak | Élet sója. A kastélyt körülvevő területen gondosan megválogatott, az országban ritkaságnak számító hatalmas, ősfás park van, amiben a fák kora esetenként eléri, vagy meg is haladja a 200 évet: fenyőfélék, hárs, kőris, juhar, nyár tölgy, gesztenye. Egykor a környék legszebb parkja volt ez a virágokkal, cserjékkel, szökőkúttal, amit mára már széthordtak, a fák zömét kivágták, a halastó is az enyészeté lett a hajdani lovardával együtt.
Az 1925-ben épült bányatelep anno Európa egyik legmodernebb bányájának számított, azonban a kőszénbányászat megszűnésével, 1988-ban a telepet is lezárták. A nyolc darab objektumból álló épületegyüttest ipari műemléknek minősül. Apartmanok, vendégházak és hotelek Pécs városában >> Egykori bányatelep 4. Szovjet laktanya a Bakonyban A Bakony déli részén, Veszprém megyében, Nagyvázsony külterületén egy valódi kísértetváros rejtőzik. A "Kis-Moszkva" névre hallgató hajdani szovjet katonai lakótelep 1968-ban készült el, és egészen a rendszerváltásig az egyik legszigorúbban őrzött épületnek számított, ami nem csoda, ugyanis nukleáris robbanófejeket is tároltak itt. Damjanich János Laktanya (elhagyatott épületek) - Nyíregyháza. A 90-es években (az oroszok kivonulását követően) azonban szép lassan az enyészeté lett az egykori lakók által csak Kisvárosként emlegetett terület, ami ma is csak engedéllyel látogatható. A 77-es úton, Tótvázsony közelében más emlék is tanúskodik a szovjetek itt tartózkodásáról: a jelenleg már elhagyatott szemletorony, mely hamarosan megújul és kilátóként fog funkcionálni.