2021. nov 11. 17:00 A sorozat a magyar sztárok között is hódít 2021 leginkább várt sorozatának, "A nagy pénzrablás"-nak fináléjáig már kevesebb mint egy hónapot kell várni. A záróepizód apropóján a széria himnikus partizándalát, a "Bella Ciao"-t most egy szenzációs alkotógárda dolgozta fel, méghozzá Kökény Attila, Lotfi Begi, Burai Krisztián a Swing á la Django és a Sárközy Gipsy Fever zenekar muzsikusainak személyében. Az electro-swing felvételen az újragondolt zene mellett a szöveget is most hallhatjuk először magyar nyelven. "A nagy pénzrablás" című dalhoz a sorozathoz hű, parádés klip is forgott a díjnyertes rendező, Jimy J. Hollywood rendezésében. December 3-án zárul a filmszakma történetének egyik legizgalmasabb bűnügyi drámája, eredeti címén a "La Casa de Papel". A kultikus jelenet, amikor is a vakmerő rablóbanda a "Bella Ciao" című olasz nótát énekli, hogy ünnepelje a nagy pénzfosztás győzelmét, még a kevésbé fanatikusok számára is ismerős lehet. Ciao bella magyarul ingyen. A világ minden táján egészen egyedülálló módon dolgozták már fel a dalt, és most először végre magyarul is találhatunk méltó verziót, a sorozat magyar címe után "A nagy pénzrablás" névvel.
"Alapvetően nem ebben a műfajban tevékenykedem, és mégis azt éreztem, hogy működőképes ez a fúzió, hiszen tökéletes összhangban szerepel benne mindegyikünk világa" – mondta a népszerű énekes-dalszerző, Burai Krisztián.
Alapvetően nem ebben a műfajban tevékenykedem, és mégis azt éreztem, hogy működőképes ez a fúzió, hiszen tökéletes összhangban szerepel benne mindegyikünk világa – mondta a kirobbanóan népszerű énekes-dalszerző, Burai Krisztián. (sajtóközlemény) Oszd meg a cikket ismerőseiddel! hirdetés
Az alvászavar ugyanakkor több stresszhormon termelődését eredményezi, ami hosszabb távon a szívünkre ártalmas, mert ezek a hormonok károsíthatják a véredényeket, ami magas vérnyomás t okoz, ami pedig szívbetegségek kiváltója lehet. Nő ezek mellett a cukorbetegség kialakulásának veszélye is, mert ilyenkor károsodhat a vércukorszintet szabályzó rendszer. Az alváshiány okozta rossz közérzet ugyanakkor rosszkedvűvé, depresszióssá tehet minket, amiből ezután nehéz kilábalni egyetlen kiadós alvással. És miért rossz, ha túl sokat alszunk? Aki akár 10-12 órát is alszik rendszeresen, legtöbbször azt tapasztalja, hogy bár tett ellene rendesen, mégis egész nap fáradtnak érzi magát. A túl sok alvás egyáltalán nem olyan pihentető, mint gondoljuk, inkább megerőlteti a szervezetünket, agyunk működésére sincsen jó hatással. Ráadásul hasonló problémákat okozhat, mint az alváshiány: szív- és érrendszeri panaszokat eredményezhet, kedvez a cukorbetegség kialakulásának és a súlyunk is növekedhet tőle. Utóbbi leginkább azért, mert kevesebb időnk jut az aktív mozgásra.
Depressziós állapot miatt az ember folyamatosan fáradt és nincs energiája. Így a depressziós embereknek többet kell aludniuk. Gyógyszerek Bizonyos gyógyszerek az egészségi állapot kezelésére gyakran fáradtnak és álmosnak érezhetik magukat. Ezért többször is aludni akarnak a túlzottnak tartottnak. Alkohol Az alkoholfogyasztás, függetlenül annak mennyiségétől, elősegítheti az alvászavarokat. Ez magában foglalja az alvási apnoét és a horkolást. Alvászavarokról is ismert, különösen alvási szokások és nappali álmosság esetén. A túl sok alvás legtöbb oka átmeneti. Megoldhatók egyszerű életmódváltásokkal, beleértve az egészséges táplálkozást, az aktív tevékenységet, a rendszeres menetrend betartását és az egészségtelen szokások megállítását. Kapcsolódó orvosi problémák A túl sok alvás ugyanolyan káros lehet, mint a túl kevés alvás. A túl sok alvás veszélyeztetheti az embert számos egészségügyi körülmény miatt. Szívbetegség A túl sok alvás növelheti az ember szívbetegségének kockázatát, amely az első számú halálok az Egyesült Államokban a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) szerint.
A kutatók szerint ennek az az oka, hogy a túlalvás befolyásolja az agy bizonyos neurotranszmittereit. Ez magában foglalja a szerotonint is. Akkor jelentkezhet ez a problémába, ha túl sokat alszol napközben, ami megzavarja az éjszakai alvásodat. Kevés alvás vagy túlalvás? Másrészről, a túl kevés alvás is megzavarhatja alvásodat. Számos dolog okozhat alváshiányt. A hosszú munkaidő alváshiányt okozhat, és figyelemzavart okozhat. A párkapcsolati stressz is negatívan befolyásolhatja alvásodat, ami miatt kevesebbet vagy többet alszol, attól függően, hogyan kezeled a stresszt. Stressz kezelési módod olyan eredményre vezethet, hogy nem az egészségedre vagy a jóllétedre összpontosítasz. Az emberek nem gondolnak arra sem, hogy a szórakozás milyen hatással lehet alvási szokásainkra. Az az idő, amit telefonunk képernyőjére és tévénkbe fordítunk, tönkreteheti alvásunkat. Míg hétvégén egy kicsit tovább aludni nem jelent nagy gondot, érdemes lehet alaposabban megvizsgálni a rendszeres, kilenc óránál hosszabb éjszakai alvást.
Azoknál az időseknél, akik legalább naponta egyszer, vagy egy óránál hosszabban alszanak nap közben, 40 százalékkal nagyobb az esélye az Alzheimer-kór kialakulásának, mint azoknál, akik ne alszanak nap közben vagy kevesebb mint egy órát pihennek, írja a CNN. "Úgy találtuk, hogy a sok nappali alvás és a demencia közötti összefüggés az éjszakai alvás mennyiségének és minőségének kiigazítása után is fennmaradt" - nyilatkozta a téma kapcsán Yue Leng társszerző, a San Francisco-i Kaliforniai Egyetem pszichiátria adjunktusa. Az eredmények egy korábbi kutatásának eredményeit is megerősítik: aszerint napi 2 órányi szunyókálás esetében magasabb a kognitív károsodás kockázata, mint napi 30 percnél rövidebb alvás esetében. Az új tanulmány 74-88 év közti emberek adatain alapul. Az alvás változásaira figyelni kell "A közvélemény nincs tisztában azzal, hogy az Alzheimer-kór olyan betegség, amely gyakran okoz változásokat a hangulatban és az alvási viselkedésben. A túl sok nappali alvás lehet az egyik a sok nyom közül, amely arra utal, hogy az illető a kognitív hanyatlás felé vezető úton lehet" - mondta Richard Isaacson, a Florida Atlantic Egyetem Schmidt Orvosi Főiskoláján működő Center for Brain Health Alzheimer Prevention Clinic igazgatója.
Bár a kutatók óvatosan viszonyultak a demenciával kapcsolatos tényezőkhöz, a hosszabb alvóknak más, már meglévő állapotai is előfordulhattak, amelyek hozzájárulhattak kognitív hanyatlásukhoz, amelyeket nem vettek figyelembe. Ez magában foglalhatja például a rossz egészségi állapotot, a társadalmi-gazdasági állapotot vagy a fizikai aktivitás szintjét. Mindezek a tényezők együttesen megmagyarázhatják, hogy a hosszabb alvás miért volt összefüggésben a kognitív hanyatlással. Számos tényező befolyásolhatja alvásunk minőségét és azt, hogy tapasztalunk-e kognitív hanyatlást. Bár egyes tényezők nem megelőzhetők (például a genetikai hajlam), a jó éjszakai alvás mellett számos dolgot tehetünk, hogy csökkentsük a demencia kialakulásának valószínűségét. Ilyen például az edzés és az egészséges táplálkozás. Habár a kutatók azt sugallják, hogy van egy optimális alvásidő - 4, 5 és 6, 5 óra között minden éjszaka -, az alkalmankénti hosszabb alvás nem valószínű, hogy károsítaná az agyat. 5 betegség, aminek a rizikóját növeli az alvászavar: a szív működésére is káros hatással van A rossz alvás jelentősen károsítja a szervezet egészségét, súlyos betegségeket okozhat.
Végül, mivel a betegek az AMD okozta látásromlás miatt gyenge fényviszonyok között még nehezebben boldogulnak, este korábban mennek aludni, a feltételezés szerint. Bár ok-okozati összefüggés nem lehet kimutatni a megváltozott alvási minták és az AMD között, de az összefüggések további vizsgálatra érdemesek, írják a szerzők. Forrás: Medscape