Havazás várható hétvégén a Dunántúlon Hidegre, havazásra kell készülni a hétvégén. Veszprém megyére elsőfokú figyelmeztetést is kiadott a havazás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzésükben azt írták: szombat reggel délnyugaton az eső mellett már havas eső, hó is előfordulhat, de olvadni fog. Délutántól az Észak-Dunántúlon, Észak-Magyarországon több helyen havas eső lesz, főként a hegyvidéki területeken pedig havazás alakulhat ki. Kiemelten az esti óráktól a Dunántúli-középhegységben, Dunazug-hegyvidéken több helyen várhatóan meg is marad a hó, így vasárnap reggelig 2-5 centiméter, egyes helyeken (leginkább a Bakonyban) 5-10 centiméter hó hullhat. KÉK travel. Vasárnapra virradó éjszaka a havazás várhatóan átterjed a Dunántúl többi részére, de csak kevés megmaradó hó valószínű - írták. Veszprém megyére szombatra és vasárnapra is elsőfokú figyelmeztetést adtak ki a havazás miatt. A...
hirdetés EZT NE HAGYJA KI
Jegyvásárlás itt. Időpont szerint a Napibontó ban tudtok keresni, illetve linkajánlót is találtok további jó ötletekkel! Nyitókép: Rijk van de Kaa / Unsplash Ha szeretnétek a legjobb családi programokat, vadonatúj helyekről szóló beszámolóinkat, kirándulás ötleteinket vagy a legújabb gyerekkönyveket, színházi előadásokat, múzeumi programokat, filmeket tartalmazó válogatásainkat hetente egyszer hírlevélben is megkapni, itt tudtok feliratkozni.
Ezeket hívjuk irodán belül OTÉK alakú házaknak. Ha a legfőbb paraméterek közül legalább az egyikben lenne tartalék, akkor lehetne kreatívan tervezni. Egy fiatal barátom sokáig dolgozott egy várostervezéssel foglalkozó cégnél. Amikor már projektvezető volt, és szerette volna ezt a szemléletet átültetni az újonnan készülő szabályozási tervekbe, a nagy öregek visszadobták, hogy ez hülyeség, szerintük a paramétereknek így kell működnie, hogy mindon oldalról megnyomorítják a házakat. Amikor arról olvasok itt a fórumon, hogy sokan az engedékenyebb magassági korlátban látják Budapest megoldását pl. a kevés zöldterület problémájára, akkor az eddigi gyakorlat miatt szkeptikus vagyok, mert ezek az öregek és a megrendelő politikusok sosem csak a magassági korlátot emelik fel ilyenkor, hanem felkú***ák az égbe a szintterületi mutatót és nem csökkentik a beépíthetőséget. (btw ez az egyik legkiválóbb és legelterjedtebb korrupciós módi, az alacsony beépítési paraméterű önkormányzati vagy állami telket eladják jó áron, majd hipp-hopp 3x annyit is lehet rá építeni).
Bár a szilva nem egy nagy gondozást igénylő növény, a szilvafa metszése néhány folyamatnál elengedhetetlen. A szilva hazánk egyik közismert gyümölcse, úton, útfélen, a hűvösebb és melegebb hőmérsékletű területeken egyaránt terem. Ha van olyan gyümölcs, ami igénytelennek mondható, akkor az a szilva. Sem talajban, sem a termőhely fekvésében nincsenek különösebb igényei, bárhol képes jól teremni. Szilvafa metszése. Magyarországon a szilvatermesztés tradicionálisnak mondható, gondoljunk csak a szilvapálinkára, ami hungarikumok listáján is szerepel és nemcsak a Békési, de a Szatmári Szilvapálinka is. A szilvafa metszése Fája közép nagy, feltörő, kúp alakú koronát nevel. Későn nyíló virágai nagymértékben öntermékenyülők. Későn fordul termőre. Bőtermő, de szakaszosságra hajlamos. A szilvafák kevés gondozás mellett is szépen fejlődnek, de alkalmanként meg kell metszeni őket. A szilvafa metszésének szakaszai: Ha beszereztük a szilvafa csemetéket és az ültetőgödör is készen áll, akkor következhet először az ültetéskori metszés; ugyanúgy, mint az alma -, vagy a körte csemeték esetén.
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból. Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez A lap mérete: 3853 bájt Kertészet Almafaszitkár ( Synanthedon myopaeformis, Syn: -) Más neve(i): üvegszárnyú almafalepke Az almafaszitkár a szitkárfélék családjának egyik, Magyarországon is honos faja. Elterjedése, élőhelye [ szerkesztés] Palearktikus faj, így Magyarországon is ott van mindenütt, ahol megtalálja tápnövényeit, elsősorban az almát. Megjelenése [ szerkesztés] Ennek a szitkárfajnak a szárnycsúcsa és a szárny szegélye fénylő kék, a potrohgyűrűi viszont vörösek. A szárny fesztávolsága 12–22 mm. Életmódja [ szerkesztés] Egy évben egy nemzedéke fejlődik ki. A különféle stádiumú hernyók telelnek át a kéregbe rágott járataikban. Tavasszal, nyár elején bábozódnak az ugyancsak a kéregben kialakított bábkamrában. A bábállapot 2–3 hetes, a lepke kikelése előtt a báb nagyobbik felét kitolja. Egész nyáron rajzik. A lepkék nappal aktívak. Szilvafa metszése tavasszal. Virágokon táplálkoznak, de nagyon nehéz észrevenni őket, mert közönséges darázsra hasonlítanak.
E mellett szól a nyúl, a díszbaromfi, a galamb tenyésztéséről. Informálja a társállattartás növekvő táborát is. Méhészet A Méhészet olvasása nélkül lehet, de nem érdemes méhészkedni Hazánkban a legnagyobb múltú, a magyar méhésztársadalom legolvasottabb szaklapja. A havonta megjelenő folyóirat a 18-20 ezer főre becsült hazai méhésztársadalom véleményformáló többségéhez eljut. Szilvafa metszése korona alakitása. Kedvelt rovatai: Méhesről méhesre, Méhegészségügy, Emlékeztető. Kertbarát Magazin Hasznos és szórakoztató segítség a kertben A kéthavonként megjelenő, 68 oldalas színes magazin témái a növényszerető olvasókhoz szólnak, hazai és külföldi kerteket, a növényvilág különlegességeit mutatják be, ismert emberek és kevésbé ismert növénybarátok igényesen kialakított kertjeibe kalauzol el, hasznos ötleteket ad a kertkialakításhoz, kertátépítéshez. Kerti Kalendárium Segíti a kertészkedők munkáját Az elsősorban kiskert-tulajdonosoknak szóló immár 30 éve megjelenő lap segíti a kertbarátok, a kertészgazdák munkáját. Praktikus tanácsokkal szolgálja a hobbikertészek igényeit.
Olvasmányosan nyújt bepillantást A Mi Erdőnk rejtekébe, szakszerű ismertetőkkel, tanácsokkal, túraajánlatokkal segít fölfedezni annak értékeit. Állattenyésztés A professzionális állattenyésztők lapja Elsősorban a professzionálisan működő nagy gazdaságok állattenyésztőinek, felsővezetőinek nyújt magas színvonalon információkat. Tájékozódhatnak a legújabb kutatási eredményekről, az új nagyüzemi tenyésztési, termelési rendszerekről, az élenjáró cégek input anyag ajánlatairól, azok alkalmazási feltételeiről, lehetőségeiről.
Az ázsiai datolyaszilvát számos egyéb névvel is illetik, így találkozhatunk például a hurma, a paradicsomfa, illetve a kakiszilva elnevezésekkel is, mely utóbbi a datolyaszilva japán elnevezéséből ( kaki-no-ki) származik. Napos, meleg helyet igénylő díszfa, mely kedveli a jó vízáteresztő képességű, homokos, kissé nyirkos talajokat. Lehetőleg savas vagy semleges kémhatású talajba ültessük. Hajlamos a sarjadzásra, a vadhajtásokat célszerű mielőbb eltávolítani. Hazánkban enyhén fagyérzékeny, különösen fiatal hajtásai, ezért mindenképp védett helyre ültessük. Kertészet/Rovarok/Almafaszitkár – Wikikönyvek. Az ázsiai datolyaszilva gyökérzete viszonylag mélyre hatol, ezért az átültetésre érzékeny. Betegségek és kártevők viszonylag ritkán támadják meg, de érdemes odafigyelni a pajzstetvekre. Magvetéssel, bujtással vagy félfás dugvánnyal. A magoknak hideghatásra van szükségük a csírázáshoz. A fiatal növényeket célszerű átteltetni az első években.
Fő tápnövénye az alma, de kifejlődhet a birsben, a körtében és a szilvában is. Kárképét könnyű felismerni egyrészt a megtámadott törzs- és ágrészeken törmelékbe tapadt, apró, barna ürülékszemcsék tömegéről, másrészt a kitolt bábhüvelyekről. A hernyók járatai különösen gyakoriak a metszési felületeken, az oltás helyén vagy a vastagabb gallyak eltávolításakor ejtett sebek szélein keletkezett sebkalluszokban. Régebben úgy tartották, hogy a legyengült, beteges fákon szaporodik el, a huszadik század második felében azonban a fiatal almaültetvények kártevőjeként vált ismertté. Almafaszitkár [ szerkesztés] Az almafaszitkár fő tápnövénye az alma, de a kártevő megtalálható a körtén, a birsen és a szilván is, e mellett a faiskolákban is gyakran előfordul. Ázsiai Datolyaszilva (Diospyros kaki) gondozása, szaporítása (Hurma, Kakiszilva, Paradicsomfa). Hernyói [ szerkesztés] A hernyók a törzset és a vastagabb ágakat támadják meg, a kártételt többnyire rákszerű szövetburjánzás kíséri. A hernyók járataikat csak a kéreg szöveteiben készítik, a fás részekben nem károsítanak. Kártételük nyomán a kéreg sebesedik és a fa a sebeken keresztül gombabetegségekkel fertőződik.