Német és főleg bajor csapatok többször fosztogatták a Fischa és a Lajta közét 1029 környékén, amire válaszul a magyar csapatok is a bajor területekre való betörésekkel reagáltak. Erre való hivatkozással II. Konrád német-római császár 1030-ban megtámadta Magyarországot, azonban István a felperzselt föld taktikáját alkalmazva kiéheztette az ellenséget, majd Bécsnél be is kerítette a visszavonuló német sereget. A győzelemnek külön jelentősége az volt, hogy István országa bizonyította: képes megvédeni magát a külső ellenségekkel szemben is. A következő évben – jóllehet II. István, a király – Opera. Konrád először még újabb támadást tervezett – bajor közvetítéssel békét kötöttek egymással, sőt feltehetőleg II. Konrád kisebb területi engedményeket is tett a Fischa és a Lajta közén. István király, nyolc évvel később, 1038. augusztus 15-én, Mária mennybemenetelének egyházi ünnepnapján bekövetkezett halálakor egy erős országot hagyott az utókorra. István királyt, Gellért püspököt és Henrik – vagyis Imre herceget – 1083-ban, I. László király uralkodása idején, VII.
Ez nem ígérkezett könnyű feladatnak, mivel Géza 997-ben bekövetkezett halála után István szembetalálta magát nagybátyjával, Koppánnyal, aki a szeniorátus ősi szokása szerint – mint a család legidősebb férfitagja – magának követelte az özvegy Sarolt fejedelemasszony kezét és a főhatalmat is. István, a király – Wikipedia. A közhiedelemmel ellentétben, a harc tétje az Árpádok országrésze feletti uralom, és nem a főhatalom volt, a magyar szállásterületek nagy része ugyanis ekkor még a független törzsfők uralma alatt állt. A Dél-Dunántúlt uraló Koppány seregei 998-ban, Veszprém mellett csaptak össze István lovagjaival, és az ütközetet – komoly német támogatással – a keresztény fejedelem nyerte meg. Az azóta számtalanszor megénekelt csata után a lázadó Koppány testét négyfelé vágták, és darabjait a négy legjelentősebb vár fokára tűzték ki – ez egyértelmű üzenet volt azok számára, akik szembe mertek szállni István akaratával. Koppány legyőzése után a fiatal fejedelem befejezte a pannonhalmi apátság építését, és koronáért folyamodott Rómához, melyet Asztrik apát az első millenniumon el is hozott számára.
↑ Szörényi Levente és Bródy János műve mind a mai napig talán a legmeghatározóbb alkotás a magyar államalapításról. ( hu) Archiviert vom Original am 2. Juni 2018. Abgerufen am 24. April 2015. ↑ István, a királ ( hu) Abgerufen am 24. April 2015.
Központi Ügyelet Dunaújváros Vasmű út 10 (Rendelőintézet mellett jobbra) Hétköznap 18-8-ig, Hétvégén és ünnepnapokon 8-tól másnap reggel 8-ig Elérhetőség: 06-25 410-600 Tisztelt Látogatók! Ebben a blokkban szereplő ügyeletek és rendelések nem részei intézményünknek - a naprakész információk érdekében – kérem, látogassák meg Dunaújváros Megyei Jogú Város hivatalos honlapját. Dunaújváros Megyei Jogú Város honlapja
Tovább a teljes értékeléshez
Schukkert Éva Háziorvos, Dunaújváros, Vasmű út 10. Táborosi Éva Háziorvos, Dunaújváros, Vasmű út 10.
Jelenlegi hely Címlap » Közügy » Egészségügy » Háziorvosi központi ügyelet Felnőtt és gyermek háziorvosi központi ügyelet Cím: Dunaújváros, Vasmű u. 10. Tel: 06 25 410 600 Munkanapokon: 16:00-másnap 8:00 Pénteken: 12:00-másnap 8:00 Hétvégén (szombat-vasárnap) és ünnepnapokon: 8:00-másnap 8:00 óráig 2022. március 25-én pénteken: 16:00-tól 2022. március 26-án szombaton: 12:00-tól