Baranya megye népessége Baranya megye utolsó becsült népessége 363 721 fő (2018 évben) [2], ami akkori Magyarország népességének 3. 7%-a. Népsűrűsége 82 fő/km 2. Lakások száma 167440, népességet figyelembevéve, ez 2. 2 fő per lakás. Ha népesség azonos ütemben változna mint [2015-2018] időszakban (-0. 67%/év), 2019-ben Baranya megye lakossága 354 097 lenne. [0] Baranya megye népességének alakulása 1870-tól 2018 -ig (fő) [1] [2] Baranya megye a megyei népsűrűség térképen Lenti megyénkénti népsűrűségi térkép létrehozásánál 2015. január 1-es népességi adatokat használtam [2]. Településkereső Népesség éves%-os változása: [1870-1880] +0. 32%/év [1880-1890] +0. 92%/év [1890-1900] +0. 43%/év [1900-1910] +0. Baranya megye települései az első katonai felmérés idején - Tanulmányok és források Baranya megye történetéből 12. (Pécs, 2004) | Könyvtár | Hungaricana. 49%/év [1910-1920] -0. 48%/év [1920-1930] +0. 75%/év [1930-1941] +0. 41%/év [1941-1949] +0. 11%/év [1949-1960] +0. 94%/év [1960-1970] +0. 65%/év [1970-1980] +0. 25%/év [1980-1990] -0. 36%/év [1990-2001] -0. 22%/év [2001-2011] -0. 53%/év [2011-2015] -1. 01%/év [2015-2018] -0. 67%/év Baranya megye települései Csak Baranya megye 50 legnagyobb település listája.
Hétvégi kikapcsolódás a Bakonyban. Pihenés, szállás és aktív programok az egész családnak. Bakonyi Apartmanház, Eplény, Tel. : (88) 453-122, (70) 312-2091 (x)
(A 19. század eleji térképen P. Földvár vagy Sátoristye néven jegyezték fel K. Nyárád fölött. ) Korabinszky lexikonában nagyon eltérő adatokkal találjuk ezeket a településeket. Szajk pl. nem is szerepel ebben a névformában (az egyetlen Szaik egy Zala megyei község! ) és Kölked magyar falu Baranya megyében, 3/4 mérföldnyire Mohácstól délre egy szigeten, amelyet a víz alakít. Református temploma volt. Lancsukról feljegyezték, hogy német falu Baranya megyében, Mohácstól délnyugatra, a Csele patak túloldalán. Babarczról közölték, hogy magyar-német falu a baranyai járásban, egy katolikus és egy evangélikus templommal. Baranya megye települései térképen 3. Nyárád kettő volt Baranya megyében, mindkettő német lakosú település volt. Az egyik Nyárád Mohácstól délnyugatra, attól egy mérföldre feküdt, egy katolikus temploma volt. A másik: Kis-Nyárád a baranyai járásban található. Bolly is kettő volt ebben a megyében. Magyar Bolyról már megemlékeztünk. A másik Bolly mezőváros volt, német lakosságú, és 1 mérföldnyire feküdt Mohácstól északnyugati irányban.
Ettől azonban még nem volt könnyebb dolguk, Trója ostroma kemény diónak bizonyult. Eleinte nem is bírtak vele a görögök, tehát kénytelenek voltak cselhez folyamodni. Ez a csel lett a faló. A faló ötlete Odüsszeusz fejéből pattant ki, de ne szaladjunk ennyire előre, ugyanis a trójaiak birtokában volt valami, ami bevehetetlenné tette Trója várát/városát, legalábbis addig, amíg a trójaiak birtokolták. Ez a valami pedig az Odüsszeia negyedik énekében is előkerülő Palladión volt. A Palladión egy Pallasz Athénét ábrázoló szobor, amely az istennőt az egyik kezében lándzsával, a másikban pedig orsóval ábrázolja. A trójaiak hittek abban, hogy amíg a Palladión náluk van, addig a városuk bevehetetlen. A trójai faló történetének még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3
Filmek a trójai falóról Nyilvánvalóan, és ahogy a legtöbb esetben általában történik, a mozi világa nem volt idegen a trójai faló történetétől, és sikerült a nagy képernyőre vinni. A "Troy" című film, Wolfgang Petersen rendezésében, többek között Orlando Bloom és Brad Pitt főszereplésével, elmeséli, mi történt a trójai csatában. című epikus költeményében megállapítottak alapján Az Iliász. És természetesen kiemelkedő helyet foglal el a görögök által kitalált nagy fa ló. A másik trójai faló A trójai faló egy olyan szoftver vagy számítógépes program is, amely az őse tiszteletére működik. Ugyanis, ez a vírus bejut a számítógépbe, és szó szerint megsemmisíti a telepített programok többi részét, és közvetlen hozzáférést biztosít a különböző információkhoz és a rendszeren belül tárolt tartalom, szinte semmi! Azonosításukra figyelmesek lehetünk a különböző jelekre, amelyek kóros viselkedést észlelnek a számítógépünkön, például: a szokatlan ablakokban szereplő üzenetek, az operációs rendszer lassúsága, a fájlok törlése és módosítása stb.. Ha meg akarjuk akadályozni ennek a vírusnak a támadását, biztosnak kell lennünk abban jó víruskeresővel rendelkezik, és ne telepítsen programokat ismeretlen helyekről.
A falóról szóló leghosszabb, és talán leghíresebb elbeszélés azonban nem a görög irodalomban, hanem Vergilius Aeneis ében hangzik el. Az új hazát kereső Aeneas Carthagóban Dido királynő kérésére beszéli el, hogyan veszett oda egykori hazája, Trója. Priamos várának pusztulását a latin eposzban az euripidési kardalhoz hasonlóan a támadást elszenvedő fél oldaláról halljuk. Aeneas nemcsak azt idézi fel, hogyan találták meg a falovat (2. 1–56), hanem részletesen elmondja azt is, hogyan csapta be őket Sinón, aki a görögök fondorlatos terve szerint azt állította magáról, társai egyedül őt hagyták Trója alatt (2. 57–199). Érzékletesen írja le Laocoon halálát (2. 199–249), végül pedig azt, hogyan engedte ki Sinón a faló belsejében rejtőzködő társait (2. 250–267). Aeneas így beszél a faló megtalálásáról: Miután megtörtek már a csatákban S balsorsukban a főbb danaók – futván el az évek – Hegynagyságu lovat kezdtek készíteni Pallas Útmutatása szerint, végigbordázva fenyőkkel; Színlelték – terjedt is – hogy fogadalmi ajándék, Mert hazatérnek.