Annak érdekében, hogy ez a folyamat megállítható és megfordítható legyen, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság keretein belül is alkalmazható olyan természetkímélő gazdálkodási módszereket kell szélesebb körben alkalmazni és az Európai Unió agrártámogatási rendszerén belül finanszírozni, mint a szegélyélőhelyek meghagyása és ezek területének növelése a mezőgazdasági táblák szegélyének kezeletlenül hagyásával, a gyepek és gazosok égetésének további tiltásával – olvasható az MME közleményében. A világon ezen kívül további tizenkét Saxicola fajt különítenek el jelenleg (több közülük kis elterjedési területű bennszülött faj), melyek közül az Eurázsiában honos rozsdás csuk (S. rubetra [Winchat]) hazánkban is költ. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot.
Képek forrása: 1. / Marek Szczepanek; 2. / Didier Descouens forrás: MTI 40 év után bukkant fel egy kihaltnak hitt denevérfaj A természetvédők eddig úgy gondolták, rég kihalt a Hill-féle patkósdenevér, ám 40 év után találtak egy példányt Ruandában. Segíthetünk hódot számolni! A 19. század közepére kipusztultak a hódok a Kárpát-medencéből, de az elmúlt évtizedek visszatelepítési programjainak... Jóval kevesebb erdei fülesbagoly telel idén hazánkban Lassan hagyománnyá válik hazánkban az éves erdei fülesbagoly számlálás. Az országos akcióban szakemberek és civil önkéntesek,... A tengelic a 2017-es év madara A tengelic, Magyarország és Európa egyik legszínesebb pintyféléjét választotta egy tavalyi internetes szavazáson a lakosság az... Búbos banka, az év madara A búbos banka lett 2015-ben az év madara egy tavaly lezajlott internetes szavazás eredményeként.
Getty Images Költés Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, a fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki és további két hét múlva hagyják el a fészket. Mindkét szülő eteti őket. Vonulás Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás dandárja szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik. Tavasszal az első példányok korán, február végén és márciusban megérkeznek, egyes példányok át is telelhetek. Veszélyeztető tényezők Állományát elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakítása, a gazos-bokros élőhelyek megszűnése, beszántása, továbbá a növényvédőszerek okozta rovartáplálék-hiány veszélyeztetheti. Védelem A cigánycsuk Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25. 000 Ft. A faj védelméhez ez azonban nem elegendő, amit az is jelez, hogy ennek az évszázadok óta emberkövető, alkalmazkodóképes madárnak a hazai állománya, több más fajjal együtt, elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaság élőhely-átalakító hatása miatt aggasztó mértékben csökken.
A Wikimédia Commons tartalmaz Cigánycsuk témájú médiaállományokat és Cigánycsuk témájú kategóriát. A cigánycsuk vagy cigány csaláncsúcs (Saxicola rubicola) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj. [1] [2] Rendszerezése [ szerkesztés] A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1766-ban, Motacilla nembe Motacilla Rubicola néven. [3] A fajt hagyományosan Saxicola torquata néven ismerték, de újabban külön fajként kezelik ezeket a madarakat, vagyis az európai és az afrikai alfajok külön, önálló fajok lettek. Ebben az értelemben az európai faj helyes neve Saxicola rubicola, míg a Saxicola torquata név ebben az esetben csak az Afrikában költő fajra vonatkozik. 2021-ben az év madarának választották. [4] Előfordulása [ szerkesztés] Költőterülete Ázsia és Európa nagy részére, Észak- Afrikára, valamint Afrikának a Szaharától délre eső területeire és Madagaszkárra terjed ki. Észak- és Kelet-Európában nem fordul elő.
A világon ezen kívül további tizenkét Saxicola fajt különítenek el jelenleg (több közülük kis elterjedési területű bennszülött faj), melyek közül az Eurázsiában honos rozsdás csuk ( S. rubetra [Whinchat]) hazánkban is költ. Apró rovarokból, pókokból, hernyókból álló táplálékát a növényzet csúcsáról lerepülve többnyire a talajon fogja meg. Hím cigánycsuk sáskazsákmánnyal (Fotó: Papirnyik Norbert) A sík, domb- és hegyvidékek nyílt, gyom- és magaskórós legelők, árokpartok, mezsgyeszegélyek területek jellegzetes madara. A zárt erdőkből és a monokultúrás agrártájból hiányzik. Jellegzetes cigánycsuk-élőhely a Zemplénben (Fotó: Orbán Zoltán) Száraz növényi szálakból álló fészkét a tojó a talajra, fűcsomó tövébe építi. Évente kétszer is költ. Fészekalja alkalmanként 4-7 tojásból áll. Csak a tojó kotlik, a fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki és további két hét múlva hagyják el a fészket. Mindkét szülő eteti őket. Rövid távú vonuló, a telet az európai és észak-afrikai Mediterráneumban tölti. Az őszi vonulás dandárja szeptember-októberben zajlik, a fiatalok kóborlása már augusztusban elkezdődik.
Szajkó termetű, 30-36 cm-es madár, szárnyfesztávja a fél métert is elérheti. Az öreg madarak homloka, a fejtető és a tarkó piros (a hímeknél piros van a mindkét ivarnál fekete bajuszsávban is), a szem környéke az orrnyílások felé kinyúlóan fekete. Felsőteste zöld, repülés közben különösen feltűnő farkcsíkja sárgászöld (utóbbi felelős a téli sárgarigónak vélt madármegfigyelésekért). A test alsó része világos szürkészöld, a lágyék és az alsó farkfedők harántmintázottak. A farok tollai szürkésbarnák, világos keresztsávozással. A fiatalok fakóbb színezetűek, a pofa, a torok és az alsótest sűrű feketésbarna mintázatú. Hangja a jellegzetes, egész évben, különösen repülés közben hallatott "klü-klü-klü".... öreg tojó...... és fiatal példánya (fotók: Orbán Zoltán) A faj fő elterjedési területe Európa lomboserdő-övezete. Norvégia és Svédország középső régióiban hatol fel legészakabbra. Hiányzik a Földközi-tenger szigeteiről és Írországból, miközben legnyugatibb állománya az Egyesült Királyság erdős területeit teljesen belakta.
A települési párok ablakpárkányok, erkélyek balkonládáiba is beköltöznek. Évente egy fészekaljat, általában 4-5, ritkán akár 7 fiókát nevel. A kétnaponta lerakott tojásokon a tojó 27-28 napot kotlik, közben a hím hordja számára a táplálékot. A két-három hetes fiókák a teljes röpképesség elérése előtt, többnyire még pehelytollas korban elhagyják a fészket, és a környező fák, nagyobb bokrok ágai között szétmásznak. Nappal csendben rejtőzködnek, éjszaka jellegzetes hangjukkal hívják magukhoz az etető szülőket. A fészekelhagyást követő két hétben kifejlődnek a repülőtollaik is, így már követni tudják az öregeket. Az északi állományok vonulók, a mérsékelt öv kevésbé hideg és kisebb hóterhelésű térségeiben, így Magyarországon is, továbbá a Mediterráneumban állandó. Őszönként jelentős számban érkeznek hozzánk Eurázsia északabbi térségeiből vonuló és nálunk áttelelő példányok. A lakott területeken telelő csapatok rendkívül látványosak Emberkövető viselkedése miatt az elektromos szabadvezeték-hálózaton az áramütés, az autók és vonatok általi elütés számos madár pusztulását okozza minden évben.
A Zsuzsi Erdei Vasút a forgalmas nagyvárosból kiindulva hosszú, közel egyenes szakaszon halad, majd a 48-as főközlekedési út mellett éri el Fancsika megállóhelyen át Csereerdő volt állomást. A nyomvonal ezen szakasza 1882-ben épült. A pálya többi része valószínűleg 1902-3-ban épült ki, addig más nyomvonalon közlekedtek a vonatok. Kerékpárút is halad a vasútvonal mellett, amely a Panoráma útig vezet. Csereerdőnél mellékvonala ágazott ki a kisvasútnak, amit csak teherszállításra használtak. A Dél felé kanyarodó, emelkedő töltés a mai napig jól követhető. A fővonal Csereerdőtől egy nagy ívvel Észak felé, az erdőbe kanyarodik, majd itt található a pálya legnagyobb emelkedője, ami körülbelül 6 ezrelék. Erdészlak állomás következik, ami szükség esetén vonattalálkozások lebonyolítására használható. Két vágányos, egyenesben, kismértékű lejtőben fekszik. Az állomást elhagyva a Panoráma utat keresztezi a vasút, majd ívekkel tarkított pályán halad akácosok, tölgyesek, fenyvesek, szántók, tanyák között.
Kezdőlap Hírek zsuzsi erdei vasút Augusztusi gyereknapok a Zsuzsivasúton iho/vasút · 2021. 08. 27. 08:00 A Zsuzsi Erdei Vasút augusztus utolsó hétvégéjén is izgalmas programokkal várja mindazokat, akik a természet közelségére és tartalmas kikapcsolódásra vágynak. Zsuzsivasút: majd jövőre – megkezdték a felújítást 2019. 03. 22. 08:45 Megújul a debreceni Zsuzsi erdei kisvasút, a rekonstrukciós munkákhoz 771 millió forint támogatást adott az Innovációs és Technológiai Minisztérium a turisztikai célú keskeny nyomközű kisvasutak fejlesztésére szánt keretből. Csúszik a Zsuzsi pályafelújítása 2018. 10. 24. 18:30 A nagyállomási bekötés megvalósíthatósági tanulmányának lefújásával próbálnak forrást felszabadítani a rekonstrukcióhoz.
Kiváló 494 értékelés Kiváló 189 értékelés Nagyon jó 521 értékelés Kiváló 578 értékelés Nagyon jó 551 értékelés Nagyon jó 1238 értékelés Nagyon jó 866 értékelés Nagyon jó 473 értékelés Kiváló 316 értékelés Nagyon jó 367 értékelés Nagyon jó 462 értékelés Nagyon jó 506 értékelés Kiváló 319 értékelés Kiváló 180 értékelés Nagyon jó 255 értékelés Kiváló 283 értékelés Nagyon jó 8 értékelés Kiváló 777 értékelés Nagyon jó 8 értékelés Nagyon jó 18 értékelés Nagyon jó 1059 értékelés Kiváló 361 értékelés Kiváló 976 értékelés További szálláshelyek betöltése...
Jelenleg tervbe van véve a kisvasút bõvítése Nyírmártonfalva, Nyíracsád, illetve Nyírbéltek irányába, az eredetitõl eltérõ, annál kedvezõbb vonalvezetéssel. Legutóbbi módosítás: 2010. 11. 22:08 Kereső Keresett szöveg: Részletes képkereső Képtár Küldjön képet! Vasútkereső Hírlevél E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.