Krasznahorkai László: Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó K rasznahorkai László új könyvének elején nincs műfaji meghatározás. Lehetne kőtani és botanikai kisregény, ismeretterjesztő szakmunka a japán kertek és kolostorok természetrajzáról, németesen precíziós barkácskönyv mindezek létrehozásának mikéntjéről vagy hozzászólás a végtelen tagadásának metafizikájához. Krasznahorkai László apokalipszis-szakértő, miután megírta a magyar létezés apokaliptikáját, tökéletes reménytelenségének metafizikáját, többszörös, rurális és urbánus, nagyregényi formában ( Sátántangó; Az ellenállás melankóliája) és novellisztikában ( Kegyelmi viszonyok. Halálnovellák), mégis túlélésre játszó kíváncsisága a magyar glóbuszon kívül eső területek felé fordította figyelmét. Kínai utazás, Brazíliába tervezett, félbeszakadó atlanti hajóút, nyugat-európai kalandozások, Amerika, megint Kína, Japán. Az utazásokat lenyomatok követik: Mongóliát és Kínát Az urgai fogoly, Nyugat-Európát és Amerikát a Háború és háború, az újabb kínai utakat lírai riport, a kyotói fél évet az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó.
Közel vagyunk a tűzhöz. Krasznahorkai László új regénye egyszerre apokalipszis és karnevál a peremvidékek epicentrumáról. Realista utópia. Érzékeny szatíra, vérbő iróniával. Előképe Gogol és Mikszáth, no meg az enciklopédikus Dante, aki e regény lapjain is szerepel: szolnoki lakos, aki hasonlít a Dante nevű brazil balhátvédre. A Sátántangó felejthetetlen táncrendje után itt is tánclépésekben haladunk a kamionhosszú-szuggesztív világmondatok fenséges hömpölygésével a vég elől a vég felé. Mindig Homérosznak Krasznahorkai László Homéroszi meneküléstörténet képekkel és zenével Annak, "aki menekül, éppen abban a világban kell léteznie, amelyik elől és amelyik miatt menekül" - olvassuk Krasznahorkai László új könyvében, amely az Odüsszeia s ezen belül a Kalüpszó-mítosz alaptörténetét megidézve áttételesen magának a menekülésnek, az üldöztetésnek, a készenlétnek és a résen-létnek mint univerzális sorsállapotnak a megjelenítése. Folyamatos, a végletekig megfeszített figyelem, rituális örökmozgás jellemzi a mű menekülő hősének stratégiáját, s ez a létmód igencsak hasonlít a Krasznahorkai-mondatok önmagukat hajtó lendületéhez, melynek következtében a történet tárgya és az elbeszélés nyelve természetes fedésbe kerül egymással.
Krasznahorkai újkori Homérosz-hommage-ának helyszíne az Adriai-tenger térsége, Polatól Fiumén át Mljet szigetéig. Itt találkozik a menekülő lény, "a pillanat foglya" az örökkévalósággal. Herscht 07769 Krasznahorkai László Herscht 07769 – mindössze ennyit ír a borítékra feladóként az Angela Merkelnek küldött levelekre a türingiai kisvárosban élő falmosó, mondván, az ügy bizal... Az utolsó farkas Krasznahorkai László Az egykori filozófusnak egy berlini kocsma magyar pultosa a hallgatósága. A csapos hallgat, a törzsvendég beszél, többször is szóba hozván, hogy "a nyelv..... Megy a világ Krasznahorkai László Mintha feltettek volna a Titanicra. Seiobo járt odalent Krasznahorkai László "…rögtön tudta, ahogy rájuk nézett, hogy ezek az angyalok igaziak. " A Sátántangó szerzőjének legújabb kötete! Elbeszélések Susan Sonntag "az Apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének" nevezte Krasznahorkai Lászlót, hazai méltatói mondták már a kortárs magyar irodalom egyetlen metafizikus ihletésű írójának, melankolikus-szaturnuszi alkotónak.
Szűrő Sátántangó A Sátántangó, Krasznahorkai László első regénye 1985-ben jelent meg, s a rendkívüli kritikai elismerés és olvasói érdeklődés rögtön a kortárs magyar próza egyik alapművévé avatta. Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó Krasznahorkai László Halk szisszenéssel, automatikusan csukódnak be a hipermodern kyotói gyorsvasút szerelvényének ajtajai. Az állomás - Kyoto délkeleti negyedében - néptelen, csak a peronon álló italautornaták jelzőlámpái villannak meg olykor. Báró Wenckheim hazatér Krasznahorkai László A Sátántangóban megérkezett Irimiás és a Háború és háború előzményeként megjött Ézsaiás, most újabb Krasznahorkai-hős tűnik fel a lát- és országhatáron. Báró Wenckheim, a messziről jött ember, egyenesen Buenos Airesből tér haza. Haza: hozzánk, napjaink Magyarországára és ősei vidékére, a Viharsarokba. Azt mond, amit akar vagy azt, amit hallani szeretnénk? Szerencsejáték-függő, ügyeskedő kópé vagy zseniális ötletember, aki új távlatokat nyit? A kisvárost egyszer csak ellepik az olajszállító kamionok.
A lap csütörtöktől kapható az újságárusoknál vagy előfizethet rá itt. Magyar Narancs Nagyon sokat hoz! Fizessen elő, és ajándékba parádés kedvezményeket nyújtó Magyar Narancs olvasókártyát küldünk! Részletek Előfizetés-vásárlásáról azonnal e-mailes visszaigazolást küldünk Önnek. Ajánlatunk csak belföldi előfizetés esetén érvényes. Külföldi kézbesítési cím esetén lapunkat megrendelheti a e-mail címen. A Magyar Narancs digitális változata olvasható okostelefonon, tableten, személyi számítógépen, és a vasalón is dolgozunk!
Az urgai fogoly kínálja magát az összevetésre, mely könyv a keleti civilizáció megismerhetetlenségéről dantei áthallásokkal szól, a másik civilizáció megértésének lehetetlenségéről. Krasznahorkai régi vesszőparipája az önemésztő, önfelszámoló regény - a Háború és háború CD-ROM-verziója, mondják a szerencsések, akik látták, leépíti, elpusztítja, megszünteti magát. Az utolsó történet keresése becsvágyó feladat, olyan történetet mesélni el, ami után nincsen más, csak a semmi; köbméterenként néhány atom, érzékelhetetlen hideg, sötét és abszolúttá váló téridő. Az utolsó történet a Szellem helyét nyomozza, egy Zen-templom, buddhista kolostor építését, ezt az építményt azonban nem pallér építi, hanem - szigorú rituális előírások betartásával - a Szentség maga. Mi volt a célja? "A gingkófa volt a célja. " Esetleg még a hinokiciprus. Krasznahorkai Kyotóban már nem a keleti, ez esetben japán, civilizáció megismerhetetlenségéről beszél - ennek ufójellegét adottságnak veszi -, céljai általánosabbak.