Ha minden eleve elrendelt, akkor hol a szabadság? Mi a boldogság? Ezeket a kérdéseket feszegeti a szerző a műben. A Sorstalanság folytatásának tekinthető az 1990-ben kiadott Kaddis a meg nem született gyermekért című regény. Kertész Imre egyik híres mondata nagy igazságra mutat rá: "Bárhol, bármikor, bárkivel megfordulhat a világ. " Kertész Imre: Sorstalanság, Magvető, Budapest, 2011.
70 km exponált nyersanyag Szereplők 145 színész, kb. Kertész imre sorstalanság film 2. 10 000 statiszta Nagy Marcell (Köves Gyuri) Dimény Áron (Citrom Bandi) Harkányi Endre (Kollmann) Bán János (Apa) Schell Judit (Anya) Herrer Sára (Annamária) Eszközök a filmben hangok, zene: érzelmes + magyaros motívumok (de a csöndnek is fontos jelentősége van) színészi játék: Marcell szövegmondása gyenge, erőtlen, de arcjátéka, tekintete kifejező képek: premier plán, nagytotál (a táborról, ellenfényben), félközeli (a pesti rokonokról) + amikor Gyurit valaki a hátán viszi -> fejjel lefele látott kép groteszk hatást kelt. fény: lámpafény az imánál; általában lassan sötétedik el a kép; a tábor fényei Nobel-díj 2002 -ben A Svéd Akadémia döntése alapján, indoklás: Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben. irodalmi és társadalmi szinten is heves viták at szült ez a kitüntetés, de tény, hogy Kertész első magyarként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat (ezen kívül még többet között József Attila-díj, Márai Sándor-díj, Kossuth-díj, A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje…) Mindezek alapján láthatjuk, hogy Koltai Lajos rendezése igyekszik hűen megjeleníteni a Kertész Imre regényében fellelhető elbeszélésmódot.
A Sorstalanság prózapoétikája szigorú kompozíciós elveket tükröz. Kertész számára a legfontosabb szervezőelvet az "állandó jelenlét" kidolgozása jelentette, amit egy kvázi jelen idejű elbeszéléstechnika révén valósított meg. A cselekmény szintjén ez a holokauszt-történetek általános sémáján alapuló eseménysor felvázolását igényelte, melyben a passiójátékhoz hasonlóan minden egyes stáció szigorú rendben követi egymást. A főszereplő története az apa munkaszolgálatra történő behívásától kezdve a téglagyári begyűjtésen, deportáláson, szelektáláson, táborbeli munkavégzésen át a felszabadításig e narratíva szerint zajlik. A főhős korlátozott, mindig az adott helyzethez kötött perspektívája alárendelt a cselekménysornak, melyet belső nézőpontból, lépésről lépésre, az "eddig és nem tovább" elve alapján ismer meg. Kertész imre sorstalanság film izle. A szöveg a folyamat ábrázolásakor felidézi a fejlődésregény szüzséjét, melynek aktualizált lényegét az elbeszélő úgy foglalja össze, hogy immár nem az iskolának, hanem az életnek tanul, ezért mindig is Auschwitz-ról kellett volna tanulnia.