Miért kell több adót fizetniük a vállalkozásoknak 2021. évben a reprezentációs események, ajándékok, adóköteles marketingkiadások és béren kívüli juttatások után, mint 2020. évben? A vállalkozások zöme a napokban szembesül azzal, hogy 2021. 01. 01-től 1, 5%-os szakképzési hozzájárulást kell fizetni olyan kiadások után, amelyeket eddig ez a közteher nem érintett. Erre a változásra 2020. évben nem hívták fel az adózók figyelmét, ugyanis a jogszabály módosítása már 2019. évben megtörtént 2021. évi hatálybalépéssel. Az információ amiatt időszerű, mert sok munkáltatónál a napokban osztják fel a cafeteria-keretet, ahol nagyon lényeges a juttatásokhoz kapcsolódó szorzószám, továbbá a januári kifizetői adóköteles juttatások után 2021. 02. 12-ig kell az adót, járulékot bevallani és megfizetni. Hogyan és kiket érint a változás? A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény hatályát veszítette 2021-től, de ez nem azt jelenti, hogy ez az adóteher megszűnt, sőt a szabályrendszer kedvezőtlenebb lett.
cember 31-én hatályát vesztette a Szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény, helyét 2021. január 1-jétől a Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény vette át. Szakképzési hozzájárulás megfizetésére a gazdálkodó szervezet kötelezett, ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy ha üzletvezetésének a helye belföld. cember 31-ig a szakképzési hozzájárulás alapját képezte: Az SZJA törvény rendelkezése alapján a magánszemélynek adókötelezettség alá eső összevont adóalapjába tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelme, egyéni és társas vállalkozó esetén a szociális hozzájárulási adó alapja, valamint a rendvédelmi egészségkárosodási járadék és a honvédelmi egészségkárosodási járadék. A változás, hogy 2021. január 1-jétől a szakképzési hozzájárulás alapját képezi minden olyan jövedelem vagy juttatás, amely után a Szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó vállalkozásnak szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettsége keletkezik.
2020. január 1-én hatályba lépett a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény. Összefoglaló a tanulószerződéssel, együttműködési megállapodással, valamint a szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatos tudnivalókról. TANULÓSZERŐDÉS KÖTÉSI LEHETŐSÉGE A tanulószerződések kötésével kapcsolatban a szakképzésről szóló 2019. törvény (a továbbiakban Szkt. ) átmeneti rendelkezéseit kell figyelembe venni: "125. § (3) A 2020. május 31-ét megelőzően létesített tanulói jogviszony és a tanulói jogviszonyból fakadó, vagy arra tekintettel jogszabály alapján a tanulót megillető, illetve terhelő jogok és kötelességek teljesítése tekintetében - a 2019/2020. tanévben az Nkt. e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakgimnázium nyelvi előkésztő évfolyamán, illetve szakközépiskola előkészítő évfolyamán részt vevő tanuló kivételével - az Nkt., a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Szkt. ) és a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.
Ebből adódóan a hozzájárulás alapja a szociális hozzájárulási adó alapja. A járulék mértéke változatlanul 1, 5%. Nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség, ha a gazdálkodó szervezetet a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény alapján adófizetési kötelezettség nem terheli. Ez azt jelenti, hogy amíg 2020. december 31-ig szakképzési hozzájárulást csak a bérjellegű kifizetések után kellett egy vállalkozásnak megfizetnie, úgy 2021. január 1-jétől többek között a béren kívüli juttatások, az egyes meghatározott juttatások, a reprezentáció és a cégtelefon után is keletkezik szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettség. Mivel a szakképzési hozzájárulás alanya kizárólag gazdasági társaság (kifizető), ezért az olyan jövedelmek esetében, ahol a szociális hozzájárulási adó a magánszemélyt terheli (pl. osztalék), nem keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség továbbra sem. A cikket a HyperCortex Zrt, az Írisz Office csoport TB szakértő tagja írta.
törvény és más jogszabály e törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni: a) a tanuló tanulmányai befejezésére, b) a gyakorlati képzésben tanulószerződéssel való részvételre, c) a szintvizsga és az érettségi vizsga megszervezésére és teljesítésére, valamint d) a tanuló juttatásaira. " Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tanuló a tanulmányait a korábbi szabályok szerint jogosult befejezni, így a képzésre jogosult, nyilvántartott vállalkozás köthet vele tanulószerződést: a jelenlegi 9. évfolyamon, tanműhelyi (KTM) minőségben is (szorgalmi időszak) ‒ azonban erre csak a folyó tanévben van lehetősége, a további évfolyamokon kifutó rendszerben a korábbi feltételekkel (szakképző iskolában évfolyamismétlés nélkül utoljára a 2021/2022-es tanévben, szakgimnáziumban a 2023/2024-ben). 2020. szeptember 1-jétől a képzésbe belépő (pl. 9. évfolyamos tanulók) esetében már 2020. május 31-ét követően létesített tanulói jogviszonyról beszélünk, rájuk már az új 2019. évi Szkt.