Azt követően Salgótarjánban, majd Esztergomban is bemutatják. Balassi Bálint portréja a tárlaton (Fotó: Mentusz Károly) Mentusz Károly a szerző cikkei
Az biztos, hogy a végvári évek életre szóló élményt jelentettek neki, és a katonáskodás izgalma, illetve szépsége a verseiben is visszaköszöntek. Egerben, Dobó Istvánnak, a hős kapitány diadalának színhelyén a vitézi élet mindennapjainak nehézségeit, a portyázások izgalmát, a párviadalok szépségét élhette át. Az irodalomtörténészek szerint Balassi közismert katonaéneke, A végek dicsérete Eger dicséretét jelenti. A vitézi szókincs megteremtője Feltételezések szerint Balassi Bálint ötven lovaskatonával már 1579 elején Egerben tartózkodott, majd 1582 végén távozott a végvárból hadnagyként. De ezután 1583-ban és 1584-ben is csatlakozott az egri vitézekhez, ha azok zsákmányszerző portyázásra indultak. A szakértők közül többen úgy emlegetik, hogy Balassi Bálint a magyar líra atyja volt, aki támaszkodott korának magyar szókincsére, sőt a vitézi szókincs megteremtőjeként tartják számon. A vallásos költészetében a zsoltárokat használta fel, és az udvari színjátékot is megteremtette a Szép magyar komédia megírásával, amely az egyetlen drámája volt.
Balassi egri éveiről kevés megbízható adat maradt fenn. Három esetben van adatunk arról, hogy társaival kisebb-nagyobb viszályba keveredett. Biztosan egy életre szóló élményt jelentett azonban neki a végvári élet, a katonáskodás, ennek izgalma és szépsége verseiben is visszaköszön. Érsekújvári néhány hónapos katonáskodása után az Egerben, Dobó diadalának színhelyén eltöltött négy esztendő volt az, amikor a katonaélet mindennapjainak nehézségeit, a portyázások izgalmát, a párviadalok szépségét átélhette. Az irodalomtörténészek szerint Balassi közismert katonaéneke, A végek dicsérete Eger dicséretét jelenti. Egerben azonban Balassi nem pusztán költő volt, aki későbbi verseihez élményeket, tapasztalatokat gyűjtött, hanem katona is. Vitézi tevékenységének egyik legfontosabb forrása a Salánki Györgynek tulajdonított Historia cladis turcicae ad Nadudvar … (Kolozsvár, 1581) címmel kiadott históriás ének, amely többek között a híres hatvani vásárütést is elmeséli, s abban külön is szól a költő haditetteiről.