Én akkor találkoztam vele először. Kedves és barátságos volt velem. Később többször meglátogatott minket, amikor Bakonyjákón töltötte a nyarait – mesélte Holeczky Éva. -Bennünket, rokonait máig büszkeséggel tölt el, hogy ez a nagy művésznő családunk tagja lehetett. Kiss Manyi egyszerű emberként élt, csak a színpadon volt hatalmas. A magánéletében egy picinyke, törékeny nő volt. Nem szeretett a divat szerint öltözködni, nem szégyellte a melegítőt felvenni, ha kirándulni mentünk. Sok szép napot töltöttünk együtt, jó ezekre visszaemlékezni. Az összejövetel vendége hozzátette, már a családi albumban is sok fotó volt, de Manyi halála után több kép is hozzájuk került. Kutatási szenvedélyének köszönhetően bővítette az állományt. Felkereste Manyika férjének a fiát Németországban. Szerencsére az úriember szomszédja, egy hamburgi hölgy felajánlotta, hogy megkeresi ezt az embert. Négy ilyen Alfred Ufferini nevet találtak. Mindegyikek megírta ugyanazt a levelet, s kérte, hogy csak az válaszoljon, aki magára ismer.
Zágoni Mikes Kelemen Mikes Kelemen 1690. augusztusában született Zágonban. Szülei Mikes Pál és Torma Éva voltak. Apja, Thököly Imre híveként, részt vesz egy kuruc csapat zágoni rajtaütésében, amelynek büntetése képpen megkínozzák majd kivégzik. Vagyonát elkobozzák. Mikes így apa nélkül nő fel. Édesanyja férjhez megy kövesdi Boér Ferenchez. A mostoha apja hatására református hitről katolikusra térnek át. Szintén az ő közbenjárásával kapja vissza az apja birtokait. Tanulni kezd a jezsuiták kolozsvári kollégiumában, majd röpke 7 év után jónak látja, hogy II. Rákóczi Ferenc mellé álljon, akit szintén nem kell bemutatni, hisz ő volt a Rákóczi-szabadságharc vezéralakja. Mivel az eseményeket a történelemben mindig a győztesek diktálják, ezért nem volt tanácsos nekik a Habsburg Birodalom területén maradni, illetve olyan földön, ahova kihat a birodalom befolyása. Így hát elkíséri a fejedelmet Lengyelországba, Franciaországba és az Oszmán Birodalomba, és haláláig kitart mellette a bujdosásban. 71 évesen, 1761. október 2-án hal meg Rodostóban, hátrahagyva kéziratok és műfordítások lapjainak ezreit.