Szabó Péter: Az erdélyi fejedelemség (Vince Kiadó Kft., 2000) - Lektor Kiadó: Vince Kiadó Kft. Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2000 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 163 oldal Sorozatcím: Tudomány-egyetem Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 24 cm x 15 cm ISBN: 963-906-918-3 Megjegyzés: Ábrákkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Az erdélyi fejedelemség kényszerből, Nagy Szulejmán döntésére született, Magyarország három részre szakadása idején. Kiváló fejedelmek sora - Báthory István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, I. Apafi Mihály - megtanulta, miként lehet óvatosan, olykor fortélyosan a török függést látszólagossá változtatni. A közel két évszázad története a fennmaradás és a kulturális gyarapodás érdekében folytatott józan politika máig ható példája. "A szerző saját logikája és koncepciója szerint írta meg könyvét. Az eredmény: sok ponton meghökkentő, friss hangulatú olvasmány. "
Kitti által készített gyakorló játékok: EGY KETTŐ HÁROM Oktató videók: A Jagellók kora Magyarországon Magyarország három részre szakadása A Magyar Királyság és a Hódoltság berendezkedése Az Erdélyi Fejedelemség Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon Kitti előadása Szólj hozzá
Az Erdélyi Fejedelemség létrejötte - YouTube
Az erdélyi rendek, látva a Habsburgok gyöngeségét, visszahívták János Zsigmondot és anyját, s rájuk bízták az ország kormányzását. S bár János Zsigmondot csak Ferdinánd utóda, I. Miksa (1564-1576) ismerte el princepsnek, azaz fejedelemnek az 1570. évi speyeri szerződésben, az Erdélyi Fejedelemség ekkor, 1556-ban született meg. A speyeri szerződés csak rendezte a két magyar haza közjogi státusát, de a kialakult helyzeten nem változtatott lényegesen. A Habsburgok kellő katonai erő híján azt sem tudták megakadályozni, hogy János Zsigmond halála után az erdélyi rendek – megszegve a szerződést – Báthory Istvánt válasszák fejedelmükké (1571-1586). Ezt követően Erdély trónján 1690-ig választott fejedelmek ültek.
Ezt nevezzük székesfehérvár i törv énylátó napoknak. Ez az első rendszeresnek mondható bírói fórum, amel y ről az Aranybulla is rendelkezik. Az I. cikk ér telmében, ha a királ y ninc s jelen, akkor a törvén ylátó napokon a ná dor köteles ítélkezni. Ebből i s látszik, hogy a 13. sz ázadban folyamatosan működő fórumról van szó, amely a 14. sz ázad második felétől fokoz atosan elmarad, s végül megszűnik. Ennek az oka egyrészt, hog y a 14. sz ázad végétől országos szinten is állandóvá vált a vidéki bíráskodás, másrészt előtérbe került a király t hel y ettesítő méltós ág ok bírói tevékenysége. Már István idejében az uralkodó távollétében n ádorispán ítélkezett az udvar lakói felett. Az Aranybulla 8. cikke értelmében a nádor országos joghatóságot kapott, í gy ezt követően bárki felett ítélkezhetett, kivéve a n emesek fej - és jósz ágve sztéssel kapcsolatos pereit, illetve a privilégium fori esetét. Ez utóbbi értelmében ugyanis eg y h ázi sz emély felett csak e gyházi bíróság ítélkezhetett. A nádor mellett az Arany bulla 9. cikke az udvarbírót is országos joghatósággal ruházta fel, akit ezután országbírónak nevezünk.
1624-ben újra a Habsburgok ellen támadt, de a bécsi béke csak újraírta a nikolsburgit. Felesége halála után 1626-ban, protestáns kapcsolatait erősítve elvette a porosz választófejedelem nála jóval fiatalabb, tivornyákhoz és fényűző életmódhoz szokott lányát, Brandenburgi Katalint, és csatlakozott Anglia, Hollandia és Dánia Habsburg-ellenes szövetségéhez. Szövetségesei azonban nem támogatták tevőlegesen, így 1626-ban Pozsonyban békét kötött, ismét az 1621-es pontok újrafogalmazásával. 1627-től foglalkoztatta a lengyel korona megszerzése, de ebben 1629. november 15-én bekövetkezett halála megakadályozta. Brandenburgi Katalin a nála jóval idősebb Bethlen Gábor erdélyi fejedelem felesége, trónjának utóda lett, de Habsburg párti döntései és katolizálás vádja miatt Rákóczi Györgyöt választották meg helyette uralkodónak a protestáns Erdélyben. "Engedtessék meg nekik, hogy a keresztények ruházatával éljenek… nehogy sérelmekkel illettessenek, vagy bármiféle illetlen megjelöléssel. " (Idézet Bethlen Gábor végrendeletéből) Bethlen Gábor nemcsak korának, hanem az egész magyar történelemnek egyik legnagyobb és legérdekesebb egyénisége volt.
Bethlen legyőzte őket és elfoglalta Ecsed várát is. 1618-ban kitört a harmincéves háború, melybe Bethlen is bekapcsolódott. 1619-ben a cseh protestáns rendekkel szövetkezve megindította hadjáratát a Királyi Magyarország ellen, ahol a protestáns főurak sorra pártjára álltak. 1619-ben már Bécs előtt álltak csapatai, mikor Homonnai György királyi hadvezér támadására kénytelen volt visszavonulni (Kassa elfoglalásához kapcsolódik a három kassai vértanú esete. Rákóczi György fejedelmi hadvezér csapatai elfoglalták a várost, és a helyi protestáns főurak kérésére letartóztatott három jezsuita prédikátort. A Rákóczi seregében harcoló hajdúk azonban magánakcióból mindhármat felkoncolták, holttesteiket pedig egy szemetesgödörbe dobták. A három jezsuita: Pongrácz István, Grodecz Menyhért és Kőrösi Márk, Pongrácz közülük erdélyi volt, Alvincen született). 1620-ban a besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, Bethlen azonban visszautasította a címet. A cseh lázadók 1621-es legyőzését követően béketárgyalásokba kezdett a császárral.