A dátumokat a CAS RF pontok határozzák meg. Az igazságügyi hatóság munkáját megbánó körülmények nem képezhetik a megalapozott normák túllépésének alapját. Azokban a helyzetekben, amikor a közigazgatási igény elfogadása után az ügyet hosszú ideig nem veszik figyelembe, a bíróság elnöke indokolással ellátott döntést hozhat a felülvizsgálati eljárás felgyorsítása érdekében. Kozigazgatasi eljárás törvény. Olyan ajánlásokat jelöl, amelyek lehetővé teszik az eljárás felgyorsítását, és tükrözi a határidőket is, amelyeknek legkésőbb a tárgyalást meg kell tartani. Összefoglalva A cikk részletesen megvizsgálta a közigazgatási eljárások feladatait, amelyek fogalma az irányítási struktúrák és a hétköznapi állampolgárok vagy jogi személyek közötti konfliktushelyzetek illetékes megoldása. Ezek egyszerűen érthetők, de a gyakorlatban nehezen megvalósíthatók, ezért kiegyensúlyozott megközelítést igényelnek, közvetlenül megvalósítva.
Ha az idézett személy az idézésre nem jelent meg, és távolmaradását nem mentette ki, a rendőrség útján elővezettethető. Az elővezetés foganatosításához az ügyésznek a hatóság vezetője által kért előzetes hozzájárulása szükséges. Ha jogi személy vagy egyéb szervezet szervezeti képviselője nem jelent meg az idézésre, és a képviselő nevét a törvényes képviselő a hatóság felhívására nem közli, a felhívott törvényes képviselő, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet eljárási bírsággal sújtható. Ebben az esetben az elővezetést a felhívott törvényes képviselővel szemben is alkalmazni lehet. A vallomástételi kötelezettség A tanúként idézett személy – a törvényben meghatározott kivétellel – köteles tanúvallomást tenni. A közigazgatási eljárásban közreműködő tanú igazmondási kötelezettsége nem az eljárási törvény, hanem a Btk. A közigazgatási eljárás szabályai I-II. | Szerkesztő: Petrik Ferenc | ORAC Kiadó. rendelkezéseiből fakad. A Btk. az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények körében rendeli büntetni a hamis tanúzást, amikor kimondja, hogy a tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el.
Aki a hamis tanúzást szabálysértési vagy egyéb hatósági eljárásban, illetve fegyelmi eljárásban követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege – ha törvény másként nem rendelkezik – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. A tanú meghallgatásának akadályai Az abszolút tanúmeghallgatási akadály felmerülése esetén – melyet a hatóság hivatalból köteles észlelni és figyelembe venni – az érintett még akkor sem hallgatható meg tanúként, ha vallomást kíván tenni. Tanúként nem hallgatható meg az, akitől nem várható bizonyítékként értékelhető vallomás, pl. alacsony vagy magas életkor, érzékszervi vagy értelmi fogyatékosság, betegség miatt (különös problémát vet fel gyermekvédelmi eljárásokban a kiskorú gyermek meghallgatása! ) védett adatnak minősülő tényről az, aki nem kapott felmentést a titoktartás alól. Relatív tanúmeghallgatási akadály esetén a tanú döntésétől függ, hogy tesz-e tanúvallomást, vagy a vallomástételt megtagadja.