A brit sajtómágnás, Lord Rothermere (Harold Sidney Harmsworth) mellettünk állást foglaló akciója egyedülállónak számított, de semmi eredménnyel nem járt. A határokon túlra került magyarságnak az utódállamokban másodrangú állampolgári sors jutott osztályrészül, és kezdetét vette fokozatos asszimilációjuk. Két ponton azonban sikerült áttörni az antantot és a kisantantot alkotó utódállamok zárt szövetségét. Egyfelől a soproni népszavazás (1921) sikeres területi revíziónak tekinthető, másfelől a britek és az olaszok nyomására a franciáknak és az Edvard Benes vezette kisantantnak is hozzá kellett járulni a magyar pénzügyi stabilizációt megalapozó népszövetségi kölcsönhöz (1924). Edvard Benes sokat dolgozott azon, hogy a magyarok hiteligényét megfúrja, majd sokat azon is, hogy megkapjuk, mert a britek megüzenték neki, csak a magyar kérés teljesítése esetén realizálódhatnak a hitelfüggő Csehszlovákia pénzügyi igényei. Trianon 100 – Miért írta alá Magyarország a békeszerződést? | Országgyűlési Könyvtár. Csonka-Magyarország gazdasági-társadalmi konszolidációja Bethlen István miniszterelnöksége és helyettese, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztersége idején fokozatosan megvalósult.
Trianon 100 – Miért írta alá Magyarország a békeszerződést? Az utóbbi évtizedekben a magyar közvélemény egy részében nem egyszer merült fel a kérdés, hogy ha Magyarország számára már a korszakban jól láthatóan katasztrofális következményekkel járt a világháborúban győztes nagyhatalmak trianoni döntése, hazánk vezetése mi okból adta kézjegyét az új határokat meghúzó békeszerződéshez. Nem lett volna-e erkölcsileg vállalhatóbb, illetve a remélt revízió szempontjából praktikusabb is, ha Magyarország nem ismeri el területeinek elcsatolását? 1920. június 4. Magyarország képviselői a trianoni békeszerződés aláírása előtti pillanatokban. A kortársak számára ez a kérdés nem volt ennyire egyszerű. Magyarország térképe a trianoni határok feltüntetésével. – S... [B XV a 140] | Térképek | Hungaricana. Létezett ugyanis kedvezőtlenebb alternatíva a béke 1920. június 4-ei aláírásánál és a Trianonban meghúzott határok valósággá válásánál. Emellett fontos tisztában lenni azzal, hogy az elcsatolt területek nem az aláírást követően kerültek ki a magyar állam tényleges fennhatósága alól, hanem már jóval korábban.
A szerződés jelentős részben a már fennálló állapotokat szentesítette. 1918. november 13-án Magyarország és az antant fegyverszüneti megállapodást írt alá Belgrádban, amely rendezte a háború balkáni és román frontjának helyzetét. Nagy magyarország területe trianon előtt. [1] Magyarországnak a Beszterce-Marosvásárhely-Arad-Szabadka-Pécs-Dráva vonalon belülre kellett visszavonnia fegyveres erőit. Ez azt jelentette, hogy a szűken vett történelmi Erdély, a Bánság keleti fele, valamint a későbbi Vajdaság már 1918-ban román, illetve szerb megszállás alá került. A fegyverszüneti tárgyalások alatt, november 8-án a csehszlovák kormány parancsot adott a Felvidék megszállására. [2] A harcok váltakozó sikerrel folytak, míg végül csehszlovák nyomásra december 21-én Stephen Pichon francia külügyminiszter kijelölte a feleket elválasztó demarkációs vonalat. A magyar kormány kénytelen volt kiüríteni a Dunától, az Ipolytól, valamint a Rimaszombat-Ungvár vonaltól északra eső területeket. Így 1919 elejére a Magyarországot és Csehszlovákiát elválasztó nem hivatalos határ jelentős mértékben megegyezett az 1920-ban meghúzottal.
In: A magyar külpolitikai gondolkodás a 20. században. Budapest: Magyar Történelmi Társulat, 2006. 151-179. [1] A Horthy-korszak külpolitikája I. 127. [2] A Nemzetek Szövetségének Alapokmánya. In: Nagy Elek: Magyarország és a Népszövetség. 112. [3] Nemzetgyűlési Napló. 1922. IX. kötet p. 230. Közzétéve - 2020-07-15 10:04:00 Kategória: Évfordulók
***** A könyv szerzője dr. Raffay Ernő a Szegedi József Attila Tudományegyetemen történelem – Kelet-Európa története szakán végzett. 1994-től a Károli Gáspár Református Egyetem tanára, tudományos rektorhelyettese, a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az Új- és legújabbkori Magyar Történeti Tanszék tanszékvezetője. Az általa alapított Balkanisztikai Kutatócsoport vezetője. Trianon 100 – Vágyak és remények: Magyarország belépése a Népszövetségbe | Országgyűlési Könyvtár. Országgyűlési képviselő (1989–1994), a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára (1990–1993), a Magyar Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának alelnöke (1990), az Erdélyi Szövetség társelnöke (1988–1990), a Trianon Társaság elnöke, majd tiszteletbeli elnöke (1997). 2007-ben egyik alapítója a Trianon Kutatóintézet Közhasznú Alapítványnak és szerkesztője a 2009 januárjában indult Trianoni Szemle című tudományos szakfolyóiratnak. Kutatási területe a XIX-XX. századi magyar történelem és a balkáni népek története, főként a magyar–román kapcsolatok, Erdély és a trianoni békediktátum története. * A "SZABADKŐMŰVESEK TRIANON ELŐTT" című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akiket részletesebben is érdekel ennek a titkos szervezetnek a Trianon előtti működése a történelmi Magyarországon.
Hotel Orion Várkert Budapest Családias hangulatú szállodánk Budapest belvárosában, az Erzsébet -híd budai hídfőjénél található, egy saroknyira a Dunától. Kényelmes szobáink légkondicionáltak, ingyenes WIFI-vel, síkképernyős Tv-vel, telefonnal, minibárral és hajszárítóval felszereltek. Lánchíd 19 Design Hotel**** Budapest Többszörösen díjnyertes design hotel Budapest belvárosában, a Duna-parton; gyönyörű panorámával a pesti Duna-partra és a Budai Várra, Budapest UNESCO Világörökségeire! A Lánchíd 19-ben nincs két egyforma szoba, a modern design székek által 'inspirált' kreatív megoldások minden szobába egyedi hangulatot... Találatok száma: 47 21 Magyar Vendéglő A 21 A Magyar Vendéglő tulajdonosainak célja volt egy olyan magyar éttermet létrehozása, mely visszaadja a rég elfeledett és hiányzó Szindbádos gasztronómiai élményt. Békebeli magyar konyha 21. századi módon, minden eredeti hagyományos ízt koncentráltan megőrizve, ételeik mégis könnyebbek a régimódi... Alabárdos Étterem Hagyományos magyar ételek újragondolt formában, minőségi borok kíséretében.