2022 Periódusos rendszer: Fémek, nemfémek és metalloidok - Oktatás Tartalom: Metals nemfémek Nemfémes A periódusos rendszer segítségével sokféleképpen osztályozhatja az elemeket. Az egyik hasznos módszer a fémek, nemfémek és metalloidok. A periódusos rendszer családokban és időszakokban van megszervezve. Metals A periódusos táblázatban látható egy lépcsős lépcsővonal, amely az 5-ös számú bórnál (B) kezdődik, és egészen a polóniumig (Po), a 84-es atomszámhoz vezet. Kivéve a germánium (Ge) és az antimon (Sb)), az adott sor bal oldalán található összes elem a következőképpen osztályozható: fémek. Periodusos rendszer fémek. Ezeknek a fémeknek olyan tulajdonságai vannak, amelyeket általában társít azokhoz a fémekhez, amelyekkel a mindennapi életben találkozik: Szilárd anyagok (a higany, a Hg, a folyadék kivételével). Fényesek, jó elektromos és hővezetők. Ők d uctile (vékony vezetékekbe húzhatók). Ők nyújtható (könnyen vékony lemezekké alakíthatók). Ezek a fémek hajlamosak az elektronok elvesztésére. Az alábbi ábra a fémeket mutatja.
Fémek, nemfémek és metalloidok: jellemzők és különbségek - Tudomány Tartalom: A fémek jellemzői Fizikai Kémiai A nemfémek jellemzői Fizikai Kémiai A metalloidok vagy félfémek jellemzői Hivatkozások Az fémek, nemfémek és metalloidok Ez az a három felosztás, amelybe a periódusos rendszer összes kémiai eleme besorolható. Az ezen osztályok mindegyikéhez tartozó elemek fizikai és kémiai jellemzőkkel vagy tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek megkülönböztetik őket más elemektől. Az alábbi kép egy periódusos táblázatot mutat, amely a fémes, nem fémes és metalloid elemek elhelyezkedését mutatja. Ne feledje, hogy a metalloidoknak csak hét eleme van, míg a túlnyomó többség fémes elemeknek felel meg. Másrészt a nemfémek, a hidrogén kivételével, az asztal jobb szélén helyezkednek el. A fémek (nátrium, kálium, réz, arany stb. ) Elvben nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a nemfémek (klór, szén, kén, oxigén stb. ). A metalloidok (bór, szilícium, germánium, arzén stb. ) Azonban mindkét világ enyhe fúziójából állnak, és megépítik a határt a fémek és a nemfémek között.
Van, aki a metalloidokat az átmenet utáni fémek részének tekinti, és mások azt állítják, hogy nemfémes elemként kell kezelni őket. Hivatkozások Whitten, Davis, Peck és Stanley. (2008). Kémia. (8. kiadás). CENGAGE Tanulás. Remegés és Atkins. Szervetlen kémia. (Negyedik kiadás). Mc Graw Hill. Wikipédia. (2020). Fémek, metalloidok és nemfémek tulajdonságai. Helyreállítva: Helmenstine, Anne Marie, Ph. D. (2020. augusztus 26. Melyek a nemfémek tulajdonságai? Helyreállítva: Blaber M. és Shrestha B. szeptember 5. Fémek, nemfémek és metalloidok. Kémia LibreTexts. Helyreállítva: Az Encyclopaedia Britannica szerkesztői. Félfém. Helyreállítva:
Kémiai A nemfémek olyan fajok, amelyek könnyen elektronokat nyernek, a nemesgázok kivételével a reakcióképesség hiánya miatt. Ezért hajlamosak anionokat képezni, és fémkationokkal kombinálva sók és kerámia vegyületek (halogenidek, kloridok, jodidok, szulfidok, foszfidok, nitridek stb. ) Konglomerátumát képezik. A fémek egymással kombinálva ötvözeteket eredményeznek, amelyeket belülről a fémkötés köt össze. A nemfémek viszont kovalens kötéseket képeznek a kovalens vegyületekből (molekulákból); vagyis viszonylag egyenlő arányban mutatják meg a kötő elektronokat. A nemfémek általában savas vegyületeket állítanak elő, amelyek vízben oldva H-ionokat szabadítanak fel 3 VAGY +. Például a CO 2, savas oxid, vízzel reagálva szénsavat képez, H 2 CO 3: CO 2 (g) + H 2 O (l) → H 2 CO 3 (aq) A nemfémeknek nagy az elektronegativitása, a fluor az elektronegatív elem. Hasonlóképpen nagy ionizációs energiájuk jellemzi őket, mivel nehéz eltávolítani az elektronokat kis gáznemű atomjaikból. Az elektronok megszerzésének vagy befogadásának könnyűsége jó oxidálószerekké teszi őyanakkor elektronokat is veszíthetnek, mindkét pozitív oxidációs számot mutatva (S 4+, N 5+, VAGY 2+, H +) negatívként (F –, VAGY 2-, H –).
A metalloidok vagy félfémek jellemzői A metalloidok vegyesen mutatják a fémek és a nemfémek fizikai és kémiai jellemzőit. Ezek valamennyien kissé sűrű fehér és ezüst szilárd anyagok, félvezetők, törékenyek, néhány fémmel ötvözni képesek, és nagyon magas hőmérsékleten olvadnak vagy forrnak. Fizikailag a metalloidok úgy néznek ki, mint a fémek, de kémiailag úgy viselkednek, mint a nem fémek. A metalloid vagy nemfém elemek antimon, polónium, tellúr, arzén, germánium, szilícium és bór. Vegyületei általában amfoterek, ezért savakkal és bázisokkal reagálnak. A metalloidok nem jó oxidálószerek, és nem is redukáló szerek. Hővezető képességei a szilícium kivételével nem túl magasak. Az elektromos vezetőképességüket tekintve az arzén és az antimoné nagyon hasonló a többi féméhez. Képezhetnek sókat és ionos vegyületeket, valamint molekulákat vagy kovalens vegyületeket, amelyek illékonyak vagy polimerek. Homályos szavakkal: a metalloidok alkotják a legszokatlanabb és legkülönlegesebb kémiai vegyületeket vagy anyagokat, például szupersavakat, szilícium-dioxidot, kerámiát, üvegeket, félvezetőket és ötvözeteket.
A latin magnes, másnes szóból a barnakőérc mágneses tulajdonsága miatt A 18. század közepén, egy svéd kémikus, Carl Wilhelm Scheele piroluzitot használt, hogy klórt állítson elő. Scheele és mások is úgy gondolták hogy a piroluzitnak egy addig nem ismert elemet kell tartalmaznia, de nem voltak képesek kiválasztani. Johan Gahn volt az első aki kinyert egy nem túl tiszta mangán mintát 1774-ben, a dioxid aktív szénnel való redukálásával.