F. : Tehát, ha mondjuk egy kétszázezer forintos kádat fogyasztó vásárol meg a régi lakásába, akkor a 151/2003-as Kormányrendelet alapján 2 év kötelező jótállást kap a kádra, míg, ha ugyanezt a kádat egy építési vállalkozó vásárolja meg és újonnan épített lakásba szereli be, akkor a kádra 5 évet, a beépítésre pedig 3 év jótállást kell vállalnia? N. : Igen, pontosan. Az említett két jogszabály metszetébe eső ugyanazon termékre, tehát például a kádra, – eltérő hosszúságú kötelező jótállási idő vonatkozhat, aszerint, hogy ki vásárolja meg azt, nevezetesen vállalkozás vagy fogyasztó, és a jótállás időtartama attól is függ, hogy az adott terméket hova, nevezetesen új építésű vagy nem új építésű lakásba építik be. 12/2007. Garancia az építõiparban - Dr. Hidasi és Társai Ügyvédi Iroda. F. : Hogyan tudnak erre az említett termékek értékesítői felkészülni? Amennyiben ugyanarra a kádra a kiskerekedő csak egyféle jótállást ad, mondjuk a 181-es Kormányrendelet szerinti 5 évet, akkor a fogyasztó irányában ez jogszerű megoldás? N. : Igen, jogszerű, ha a "nagyvonalúbb" megoldás mellett dönt a kiskereskedő, és az Építőipari termékekre az említett 5 év kötelező jótállást biztosítja vállalkozóknak és fogyasztóknak egyaránt.
Tekintve, hogy az említett termékekre viszont, – ha azok ára meghaladná a kétszázötvenezer forintot – a fogyasztó legfeljebb 3 év kötelező jótállást kapna, ennél kedvezőbb számára, ha generálisan 5 év kötelező jótállást kap, így nem történhet fogyasztót illető jogosultság elvonás. Ugyanaz a kád nem ugyanaz a kád? – Építőipari és fogyasztóvédelemi előírások metszetébe eső termékek kötelező jótállása - Construction. Arra azonban mindképpen figyelni kell, hogy a 151/2003-as Kormányrendelet pontosan meghatározza mindazt a tájékoztatást és adatkört, melyet a fogyasztó részére átadott, a kötelező jótállásról szóló jótállási jegynek tartalmaznia kell. Emiatt javasolom a cégek részéről történő felkészülés első lépéseként az említett két jogszabályban nevesített egyes termékek kilistázását, beazonosítását, majd a cég üzleti döntése függvényében egy, vagy két jótállási jegy elkészítését és alkalmazását. Két jótállási jegy alkalmazása esetében nélkülözhetetlen a vevőszolgálati munkatársak számára biztosított pontos útmutatás, belső eljárásrend rögzítése. Egy jótállási jegy alkalmazásakor pedig minden, a fogyasztónak megadandó kötelező tartalmi elemre érdemes figyelni.
Ebben az esetben a fogyasztó irányában lényegében többlet vállalás történik a kiskereskedő részéről az 5 év jótállás biztosításakor, hiszen a 151/2003-as Kormányrendelet alapján legfeljebb 3 év kötelező jótállás járna a fogyasztónak, és az is csak akkor, ha kétszázötvenezer forintot meghaladja a termék ára. Ugyanezen termék olcsóbb képviselőjére csak 2, vagy 1 év kötelező jótállást kaphatna. F. : Hány jótállási jegyet érdemes ugyanarra a kádra elkészíteni? N. : A kiskereskedelmi, eladói pozícióban lévő cégek számára könnyebben kezelhető, ha ugyanazon termékre egy és nem két eltérő időtartamú jótállással kell számolniuk, és főként a vevőszolgálati kollégák életét egyszerűsítheti, ha egy és nem két (eltérő tartalmú) jótállási jegy közül kell kiválasztaniuk, hogy a vásárlónak – fogyasztónak vagy nem fogyasztónak minősülése alapján – melyiket adják át. Tehát egyszerűbb egyfajta kötelező jótállásról kiállított jótállási jeggyel eladni ugyanazt a kádat. KORMÁNYHIVATALOK - Hírek. Ez működhet és jogszerű is lehet fogyasztói szerződéseknél is, hiszen azok esetében a lényeg az, hogy a fogyasztó részére a 151/2003-as Kormányrendeletben biztosított jogosultságot az eladó fél ne vonja el.
A hiba kijavítása A vállalkozó tizenöt napon belül köteles a jogosult által bejelentett hibát megvizsgálni, és a jogosult igényérõl nyilatkozni. A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az a lakóépület illetõleg a lakás használatát ne akadályozza. A jótállási jegy A jótállási igényt jótállási jeggyel lehet érvényesíteni. A jótállási jegyet a vállalkozónak kell lakásonként külön-külön kiállítani, és a jogosultnak az átadás-átvételi eljárás során átadni. A jótállási jegynek tartalmaznia kell: a) a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást ki-szolgáló helyiségek és épületrészek, vala-mint épületszerkezetek és berendezések meghatározását, b) a jogosultat a jótállás alapján megilletõ jogokat, azok érvényesíthetõségének határ-idejét és feltételeit, c) a vállalkozó és az általa a javításra kijelölt szervezet nevét és címét, d) az átadás-átvételi eljárás befejezésének idõpontját, valamint azt, hogy e) a jótállás a jogosult törvénybõl eredõ jogait nem érinti. A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a jogosult részére történõ átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét.
Szerzők: dr. Nagy Andrea Magdolna és dr. Fenyőházi András Amennyiben további fogyasztóvédelmi témájú szakmai anyagok is érdeklik, látogasson el Irodánk weboldalára. Építési jogi szakmai anyagokért látogassa meg honlapunkat, kattintson: Construction Papers
3. A lakóépületnek a lakásokat kiszolgáló kötelezõ jótállás alá tartozó helyiségei és részei: a) tetõterasz, b) pince- és padlástérség vagy tüzelõtároló, c) kapualj, d) lépcsõház, e) folyosók és függõfolyosók, f) központi berendezések helyiségei, g) mosókonyha, h) szárítóhelyiség, i) gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, j) hulladéktároló helyiség, k) gépkocsi tároló helyiség (garázs, teremgarázs). 2007. július Dr. Horváth Gyula