Dél körül értünk oda villamossal a kiindulóponthoz. Előtte jól bereggeliztünk Gabival, a nap is sütött, szóval kedélyesen szuszogva indultunk neki a kaptatónak a Kavics utcai kőkerítésre festett zöld háromszög jelzés mellől. 14 Galéria: Zöldmáli delta Fotó: Tenczer Gábor / Index Lépcsőzéssel indult ez a túra is, mint a Budai zöld. A József-hegyi lépcső tetején néhány éles, Sarolta utcai és Szeréna utcai kanyar után, még csak nem is lihegve felértünk egy füves dombhoz, aminek egy kitüntetett pontján zömök kőkilátó áll. A térképen ez a magaslat Szemlő-hegy néven szerepel, a csúcsán álló kilátó viszont a József-hegyi kilátó névre hallgat. Bóklászás Budapesten – A Balogh Ádám-szikla parányi védett területe. Akkor most milyen hegy is ez a 234 méter magas domb? - merül fel a kérdés. A Szemlő-hegy régi német neve Josephsberg (vagyis József-hegy) volt, amit az 1847-es dűlőkeresztelőn Szemlő-hegyre magyarítottak. Buda visszafoglalásakor ugyanis innen szemlélődtek a tüzérek. A kilátón azonban valahogy rajta maradt az eredeti földrajzi név, ezért fordulhatott elő az a fura helyzet, hogy a József-hegyi kilátó most a Szemlő-hegyen áll.
természetvédelmi vezetője, aki a főváros összes helyi jelentőségű természetvédelmi területének és emlékének fenntartási munkáiért felel. "Ha városi zöldterületekről van szó, a legtöbben a sűrűn lakott városrészekre gondolnak. Ha azonban a főváros közigazgatási határán belüli, teljes területét nézzük, akkor Budapest biodiverzitás, fajösszetétel tekintetében talán a leggazdagabb az európai nagyvárosok között, köszönhetően annak, hogy maga a Kárpát-medence élővilága is nagyon mozaikos és sokszínű. Budapesten 3000 hektárnyi olyan terület van, amely valamilyen szintű természetvédelmi oltalom alatt áll, és még van 800 hektárnyi olyan terület, amely védettségre érdemes. Ez a város területének közel 10 százaléka. Balogh Ádám szikla, Budapest. Bécsben is hasonló az arány, de a fajösszetétel ott szegényesebb. Stockholmban ugyan nemzeti park is van a város területén, de ott sincs ilyen fajgazdagság. " Némelyik budai sziklán a leánykökörcsin is biztonságban virágozhat Forrás: Turista Magazin A 12. kerület egyik legkülönlegesebb helye az Irhás-árok és a Farkas-völgy között magasodó Ördög-orom keskeny, meredek falú dolomittömbje, amely függőleges sziklafalaival magashegységeket idéz.
8. 3] Invictus3 2021. 25 15:38 - Megtaláltam környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5. 00 súly: 3. 52 Megvan, köszi! OKTV utáni ládázás. Itt még sose jártam, köszönöm, hogy megmutattad. golyakr 2021. 09 13:28 - Megtaláltam Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3. 3] Tosiv 2021. 05 15:59 - Megtaláltam környezet: 4. 5 web: 4 átlag: 4. 33 súly: 3. 43 Kösz, megtaláltam. Lustadick123 2021. 04 11:00 - Megtaláltam Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3. 3] Tibman 2021. 03 14:50 - Megtaláltam Megtaláltam, köszönöm a rejtést! [Geoládák v3. 3] MEMME és ZEREB 2021. 03 14:10 - Megtaláltam környezet: 4 rejtés: 4 web: 4. 17 súly: 3. 20 Köszi a rejtést! Adriennnsmith 2021. 03 12:14 - Megtaláltam környezet: 5 rejtés: 5 web: 5 átlag: 5. 03 Megtaláltuk, köszi a rejtést! ;) Köszönjük az élményt [Geoládák v3. 3] Tündérpár 2021. 03 12:11 - Megtaláltam Megtaláltuk, köszi a rejtést! [Geoládák v3. 3] A lista az oldal alapbállításának megfelelően nem mutatja az összes bejegyzést (1317 db), az összes megjelenítéséhez kattints ide.
Az aprózódó dolomit közötti kis mélyedésekben, résekben meg-megtapad a föld vékony kis humuszréteget alkotva. És ahol föld van, ott növények is nőnek: ezek alkotják a dolomit sziklagyepek izgalmas közösségeit. A flóra összetételét a vékony föld mellett döntően meghatározza maga a kő, hisz ez nagyon felerősíti a klíma hatását. A déli-délnyugati oldalakon ugyanis sok napsütés éri a köveket, amelyek azt magukba szívják és visszasugározzák. Ilyenkor tavasszal ez jól jön, nyáron viszont perzselő meleget és szárazságot okoz. A meleg mikroklíma teszi lehetővé, hogy az ilyen déli kitettségű sziklákon olyan növényfajok éljenek, amelyek egy régebbi meleg korból maradtak fenn, és itt vészelték át a jégkorszakot. Ezek rokonait sokszor a Földközi-tenger mediterrán éghajlatú vidékein találjuk meg. Érdemes hát ilyenkor tavasszal megmászni valamelyik sziklát, és leguggolni a növényekhez. Fontos, hogy kizárólag a kijelölt úton menjünk, hisz a sziklagyepek legnagyobb ellensége éppen a taposás: a nehezen megkapaszkodott kis föld a lépések nyomán feltörik, lecsúszik, tönkremegy.