Széchenyi István és Kossuth Lajos tevékenysége A reformkor 1830-1848-ig tart. Alapvető célkitűzése a polgári átalakulás (ezen a feudális viszonyok felszámolását értették), a nemzeti függetlenség megteremtése. A legismertebb reformerek Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Táncsics Mihály, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc. A magyar országgyűlés kétkamarás volt. A felsőtáblában a nemesek ültek, ide származási alapon lehetett bekerülni. Az alsótáblában a megyék és városok küldöttei voltak, őket választották. Széchényi István élete: Apja Széchényi Ferenc, anyja Festetich Julianna. Mindkettő arisztokrata, reformokhoz hü család. Széchényi István Bécsben nevelkedik, katonatiszt. Angliai utazásai során rádöbbent hazája elmaradottságára. Politikai pályája az 1825-27-es országgyűlésen kezdődik. Széchenyi istván élete pit bike. Birtokainak egyévi jövedelmét ajánlja fel a magyar nyelv ápolását szolgáló intézmény megalapítására. Az lesz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Elméleti munkái: Hitel (1830), Világ(osság) (1831, Stádium (1833).
Széchenyi István Apja Széchenyi Ferenc, édesanyja Festetics J. (1629-ben kaptak a Habsburgoktól nemesi rangot). Legnagyobb szerelme: Crestentia neki szeretné bizonyítani, hogy méltó a szerelmére, ezért kezd foglalkozni a közügyekkel. Indítás: Az angliai út Wesselényi Miklóssal (árvízi hajós"). Széchenyi istván élete pvt. ltd. Wesselényi erdélyi báró, akit szintén érdekel a lótenyésztés. Az utazás célja, hogy a lótenyésztést vizsgálják és megvizsgálják a kaszinók működését is. Az út során eszmélnek rá, hogy mennyire elmaradott Magyarország à tettvágy. Gyakorlati tevékenysége: lótenyésztés és lóverseny kaszinó alapítása – összejövetelek, politikai eszmecserék színhelye, ahol a politikai életet lehet formálni Az 1825/26-os országgyűlésen tett felajánlása az MTA megalapítására Hitel (1829) Megfontolt és eltervezett reformokról igyekezett meggyőzni olvasóit. A problémát gazdasági oldalról igyekezett megközelíteni, bizonyítva, hogy a fennálló feudális rend a nemesség számára gazdaságilag előnytelen: az ősiség törvénye a hitel felvételének akadálya, a robot nem elég termelékeny, a belső vámhatár a szabad kereskedelem akadálya.
1837-ben bebörtönzik a tudósítások miatt. A börtönben kidolgozza programját és megtanul angolul. Kossuth az egyetlen, aki nem törik meg a börtönben: Wesselényi megvakul, Lovassi László, az országgyűlési ifjak vezetője megörül. 1840-ben amnesztiával szabadul. Széchenyi István és Kossuth Lajos tevékenysége -. 1841-ben a Pesti Hírlap munkatársa. Megteremti a modern újságírást: az ő találmánya a vezércikkes forma. A Pesti Hírlap hasábjain fejti ki politikai programját: Központi gondolata a nemzeti érdekegyesítés megteremtése, azaz a parasztokat fel kell emelni a nemesekhez, érdekeiket reformokkal kell összeegyeztetni.. Ennek módja Kossuth szerint a kötelező örökváltság, amelyet úgy akart megvalósítani, hogy az állam fizetne kártérítést a földesúrnak. Teljes közteherviselést, törvény előtti egyenlőséget, népképviseleti országgyűlést akart. Gyakorlati munkássága az ipar fejlesztése. Iparkiállítást szervez, 1844-ben megalapítja a Védegyletet, aminek lényege az volt, hogy aki belépett az egyletbe, az kötelezte magát, hogy 6 évig csak magyar árut fog vásárolni.
Kossuth gazdasági kezdeményezéseit: a Védegylet, a Magyar Kereskedelmi Társaság alapításait is azért támadta, mert attól tartott, hogy ezek a Béccsel való összeütközés és a forradalom felé viszik az országot. Amikor Kossuth 1847 elején a Hetilapban levonta az 1846-i galíciai parasztfelkelés tanulságait s a jobbágyfelszabadítás és a közös teherviselés egyszerre történő, azonnali megoldását történeti kényszernek nevezte, ~ ezt ugyancsak forradalmi izgatásnak látta és a Politikai programtöredékek c. röpiratában lázítással vádolta meg ellenfelét. 1847 őszén pedig, amikor Kossuth Pest vm. követe lett, ~ Moson vm. -ben követté választatta magát, hogy az alsó táblán ellensúlyozza Kossuth irányító szerepét. – Örömmel fogadta az 1848. febr. -márc. Gróf Széchenyi István története - Cultura.hu. -i vértelen forradalom győzelmét, az uralkodó által szentesített polgári átalakulást, a Batthyány-kormányban 1848. 7-től szept. 11-ig a közlekedés és a közmunkák minisztere volt. Bécs és a független Mo. közötti ellentétek fokozódó kiélesedését felzaklatott idegrendszere nem bírta elviselni.
Mire költötték a megnövekedett bevételeket? Igényes udvarházak, kúriák épültek, a nemesség igyekezett utánozni az arisztokraták életvitelét. Csak néhányan modernizálták a gazdaságukat. Festetics György Keszthelyen mezőgazdasági iskolát alapított. Tessedik Sámuel Szarvason az evangélikus iskolában az írás, olvasás, számolás mellett gazdálkodási alapismereteket is tanított és mintagazdaságot működtetett. Egy-egy birtokon vetésforgót, bérmunkát alkalmaztak, bevezették a trágyázást. A kontinentális zárlat hatására dohánytermelés indult és megélénkült a gyapjú termelése is. Bár a rossz utak hátráltatták a kereskedelmet, az átmenő forgalom következtében ekkor indult fejlődésnek Pest. A kultúrában a nemzeti eszme kialakulása volt a legfontosabb jelenség. Széchenyi istván élete pp.asp. A nemzeti nyelv fejlesztésére kibontakozott a Kazinczy vezette nyelvújító mozgalom. Az iskolákban már tantárgyként tanították a magyart. A hivatali nyelv magyarosítása is igényként merült fel. Széchényi Ferenc könyvtárát, érem- és ásványtani gyűjteményét a nemzetnek ajánlotta fel.