A fehér eper (pineberry)egy különleges gyümölcs, amelynek színe teljesen fehér és felszínét piros magok teszik érdekessé. Az íze sem hétköznapi, valahol az eper és az ananász között van félúton. A fehér eper nem új nemesítés. Eredetileg 1750-ben fedezték fel Európában. Feltehetően észak-amerikai és chilei fajták keveréke. Megéri most eperpalántát venni? Ha igen, hova ültessük, hogy tavasszal teremjen? | Agrárium, mezőgazdaság és élelmiszeripar. Az angol neve pineberry, amit magyarul eperanásznak lehet fordítani. A fehér eper ültetése A fehér eper palántákat vagy ősszel vagy tavasszal ültetjük lehetőleg napsütéses helyre. A tövek húsz centi távolságra legyenek egymástól. Mindegyik növénynek tízszer-tízcentis gödröt és tegyük úgy bele, hogy a középső szívlevél a talajjal egy szintben legyen. A palántát alaposan öntözzük meg az ültetés után. Bizonyos ételek fogyasztását követően allergiás panaszok jelentkezhetnek. A bőrtünetek közül is kimagasló, a lakosság közel 20%-át érintő probléma a csalánkiütés, Az arra érzékenyeknél csalánkiütést okozhat a magas hisztamin tartalmú ételek, így például az eper fogyasztása is.
Ha már az eperről van szó, mostanában nagyon keresett, mégis rendkívül nehéz beszerezni a folyton termő fajtákat - mesélte a szakember - amelyek nem csak a fő szezonban, hanem egész nyáron teremnek. Ha nem sikerül folyton termő fajtára bukkanunk, helyette Poór Boglárka azt javasolja, vásároljunk különböző érési idejű fajtákat. Ha mindegyikből viszünk haza néhány tövet, akkor elnyújtható az az időszak, amikor az évben epret ehetünk. Amit az eper termesztéséről tudnod kell: eper ültetése, elhelyezése, gondozása második oldal. Az eper egyébként szereti a vizet, érdemes, főleg az ültetés évében gyakran öntözni, ugyanis ha megfelelő mennyiségű talaj a gyökeresedését is segíti. Még az eperszezon után, nyáron is érdemes locsolni a növényeket, hogy jól meg tudjon erősödni, így a következő évben még több termést tud hozni. Viszont a túlöntözést kerüljük el, mert az így betömörödött, levegőtlen talajban fertőzhetnek a gyökérbetegséget okozó gombák. Ezek pedig akár a növények pusztulását is okozhatják. Jó hír viszont, hogy tavaszig az eperrel már semmi dolgunk! Cserépben lévőket vigyük be a garázsba, de a kertben időben elültetett palántákat télen sem kell letakarni, mert egy olyan növényről van szó, ami tényleg bírja még a leghidegebb hazai fagyokat is.
Ebben az esetben sikeresen felhasználhatjuk az Azofoski és a Polifoski tulajdonságait. Ne feledje azonban, hogy a szamóca betakarítását a betakarítás után augusztus közepéig kell elvégezni.
Ha úgy döntünk, hogy kertünkben epret termesztünk, akkor meg kell tanulnunk az eper megtermékenyítését is. Mikor kell etetni az epret, és melyik epertrágyát válasszuk, nagyon fontos. Lássuk tehát, hogyan néz ki a műtrágyázó eper, mit csinálunk tavasszal és mit csinálunk ősszel, amikor megszórjuk a műtrágyát, és az eperhez milyen műtrágya lesz a legjobb. Ha további tanácsokra és információkra vágyik, olvassa el a trágyázó növényekkel kapcsolatos cikkeket is. Szamóca termesztése - minek csináljuk, és melyik műtrágyát válasszuk az eperhez Az eper megtermékenyítése - miért olyan fontos Az eper ismételt termesztése nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Ismeri a fehér epret? - Napidoktor. Fontos nem csak a megfelelő talaj és a napfény mértékének megválasztása, hanem az összes szükséges gondozási folyamat biztosítása, ideértve az öntözést, de az eper megtermékenyítése is. A szamóca megfelelő fejlődését a megtermékenyítés befolyásolja. A szamóca megtermékenyítése számos szempontot érint, beleértve a gyümölcs ízét, méretét, növekedési folyamatát és azt, hogy növényeink milyen bőségesen hoznak termést.
A kertészeti árudákban most novemberben is lehet találkozni szabadban kínált üde zöld eperpalántákkal, és sokak számára meglepő lehet, hogy még ilyenkor lehet egyáltalán kapni. Felmerülhet a kérdés, hogy amennyiben most vásárolunk párat, érdemes-e még kiültetni? Hol és hogyan teleltessük az eperpalántákat, hogy túléljék a téli fagyokat? Vigyük be őket a lakásba, szobanövénynek? Az Agrárszektor Poór Boglárkával, a szombathelyi Örökzöld Kertészet növényorvosával beszélgetett, aki segített lapunknak megválaszolni az eper palántázásával kapcsolatos legfontosabb kérdéseket. Ha a kertészetekben még kínálnak eperpalántákat (valójában az eper a fán nő, a szamóca pedig a földön, amelyet a köznyelv földiepernek hív, így a cikkben mi is eperként hivatkozunk rá), és vásárolunk belőlük, már ne ültessük ki – javasolta Poór Boglárka. Ne hagyjuk kint télre, mert a növény már nem tud kellő mértékben meggyökeresedni, a téli fagyok könnyen tönkre tehetik. Ellenben az eperpalánták elég jól érzik magukat cserépben, akár egy-két évig szépen fejlődnek benne, amíg az anyatő el nem kezd öregedni.
Viszont a cserépbe ültetett növényeket is védeni kell a hidegtől, ezért érdemes, akár a leandereket, az éjszakai fagyok elől hűvös és száraz helyre bevinni. Ha kisebb, műanyag pohárba vásároljuk meg őket, akkor se ültessük már ki, vagy hagyjuk kint a szabadba, mert könnyen átfagy a gyökérzete. Érdemes átültetni először egy nagyobb cserépbe, aztán szintén hűvösebb helyre, zárt térbe betenni. Tavasszal aztán már szabadföldbe is ki lehet tenni a most megvásárolt töveket. Igaz, az eper ültetésének fő szezonja az augusztus vége, de tavasszal is lehet pótolni az elmaradást. Csak a tavasszal kiültetett palánták fiatalabbak lesznek, mint az augusztus végén telepítettek. Viszont az is a tapasztalat, hogy a tavaszi palánták még ugyanabban a szezonban termőre fordulnak. Ráadásul tavasszal gyakorta kapható olyan eperpalánta is, amin már virág és termés található. Ha gondosan elültetjük, és van elég tápanyag, ezek is hamar beérnek - tette hozzá a szakember. December 3-án rendezi a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát, amely idén egész napos, közel 10 órányi szakmai programot kínál online módon.
Az eseményen két párhuzamos szekcióval, több mint 50 előadóval, és rengeteg témával várjuk a résztvevőket. Az ország egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárrendezvénye egyedülálló módon nyújt átfogó információkat az agrárgazdaság helyzetéről, és ad prognózisokat a támogatási, a finanszírozási, a piaci és az üzleti lehetőségekről, emellett napirendre veszi a legfontosabb szabályozási változásokat is. A résztvevőknek lehetőségük lesz online élőben követni az egész napos konferenciát, szavazni tudnak, illetve lehetőségük lesz networkingre és kapcsolatépítésre is. Ne hagyja ki az év egyik legfontosabb agráreseményét, a Portfolio Agrárszektor Konferenciát! Az eper nem különösen kényes növény, megél az enyhén savanyú vagy lúgos talajon is. Ültetés előtt a földet érdemes 15-20 cm mélységig fellazítani. Arra viszont fontos odafigyelni, hogy az eper nagyon tápanyagigényes. Ezért már a terület előkészítésekor, néhány héttel az ültetés előtt, érdemes szerves trágyát dolgozni a talajba. Ültetése előtt jól be kell áztatni, és csak ezután szabad a palántákat kihelyezni.
1987-90 között az Atlantic Research and Publications ösztöndíjasa az USA-ban. Ott tartózkodása alatt saját maga készítette el azt a kisméretű asztalosműhelyt (Barn), amely jól tükrözi mindazt, amit az építészetről, a tömegről, az arányokról gondol. Hazatérése után alapította meg az N&n, Nagy Bálint és tsai építészirodát. ~ több szálon is kapcsolódik a képzőművészethez. Szék/ház ai és -tervei monumentális szobor- építmények és épületek homlokzatához készült felületkísérletek egyszerre (pl. Szent István Király Múzeum homlokzatára), ezek miniatűr változatai pedig a játékká átértékelt, de szobor mivoltukat megőrző Sakk/szék ek. Karkötőket, bútorokat, színházi díszleteket is tervez, a 90-es évek közepén pedig egy képzőművészeti filmsorozatot szerkesztett. A már említett asztalosműhely építése közben, egy lehullott fadarab különös formájában felfedezett ortho-oktaéder kocká ja kis híján világszabadalommá vált. Irodalom SOMOGYI GY. : A mű és közönsége, Művészet, 1978/ 11. Szombathelyi Képtár (dokumentáció) Bercsényi 28-30., 1980/2.
Pénteken hajnalban elhunyt Nagy Bálint Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész - közölte a család az MTI-vel. A művész rövid, súlyos betegség következtében vesztette életét Budapesten. Nagy Bálint 1949. május 24-én született Szegeden. 1976-ban az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Építőipari Karán diplomázott. Hagyományos tervezői munkát végzett 1972-től az IPARTERV-ben, 1977-től a LAKÓTERV-ben és 1978-tól a VÁTI-ban. Ellenzéki tevékenysége miatt 1979 és 1987 között ácsként dolgozott. 1980-ban a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) alapító tagja, 1981 és 1984 között a Beszélő című szamizdat folyóirat alapító szerkesztője. 1983-ban és 1984-ben a franciaországi Vence-ban, 1987 és 1990 között Amerikában dolgozott ösztöndíjasként. 1991-ben N&n névvel saját építészeti irodát alapított, 2001-ben létrehozta az N&n galériát. 2009 óta volt a FUGA Budapesti Építészeti Központ vezetője. Építészeti stílusa sokrétű, tervrajzainak grafikus megoldása és színezése, a hegyes, erősen visszametszett formák, éles szögek alkalmazása és a tér folyamatos megtörése expresszív hatást kelt, épületei pedig eklektikus hatásúak.
UNGÁR P. : Borbála utcai családi ház, Magyar Építőművészet, 1980/1. Keszthely ''''81, Artpool Letter, 1983/4. Kis Áron utcai családi ház, Artpool Letter, 1983/6. Atelier de creation - a vence-i műteremházról, L''''Architecture d''''Aujurd''''hui, 1985/9. MIKLÓSSY E. : Bizonytalan helyzetkép - a vence-i műteremházról, Magyar Építőművészet, 1985/4. MEZEI Á. : ~ az építőmester, építész, Arkánum, 1989/7. JANÁKY I. : Kiállításmegnyitó, Magyar Építőművészet, 1990/3-4. EIFERT, A. M. : Neue Tendenzen der Postmodern Ungarischen Architectur, Deutsche Bauzeitung, 1988/2. BATÁR A. : ~ játékkockája - a Barn-ról, Holmi, 1991/8. Szeretném, ha odaszögeznének a rajzasztalhoz... ~ tal beszélget Petri György, Beszélő, 1991/33. IVÁNYI G. : Egy fatemplom tervrajzához, Beszélő, 1991/42. : ~, in: Mikrokozmoszok és értelmezések, Pécs, 1993/45-52. MIHANCSIK ZS. : ~: ".. jobban akartam különbözni... " (interjú), Nappali Ház, 1995/3. Egyéni kiállítások 1987 • Adyliget 1992 • Bálint Nagy Bálint, Budapest Galéria, Budapest • OMF Kiállítóterem, Szeged 1993 • Magyar Intézet, Prága.
A Kossuth- és Ybl-díjas építész 1981–84 között a Beszélő szamizdat folyóirat alapító szerkesztője volt; tavaly júliusban beszélt a Szabad Európának ezekről az évekről. Nagy Bálint rövid, súlyos betegség következtében hunyt el Budapesten. 73 évet élt. Nagy Bálint 1949. május 24-én született Szegeden. 1976-ban az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Építőipari Karán diplomázott. Hagyományos tervezői munkát végzett 1972-től az Ipartervben, 1977-től a Lakótervben és 1978-tól a VÁTI-ban. Ellenzéki tevékenysége 1979-ben kezdődött. Először az 1979 októberében alakult illegális civil szervezet, a Szegényeket Támogató Alap tagja lett. Ott volt azon az ellenzéki beszélgetésen, amelyen azt akarták eldönteni, hogy kezdjenek-e szamizdatkiadásba. 1980-ban a Szegényeket Támogató Alap (Szeta) alapító tagja, 1981 és 1984 között a Beszélő című szamizdat folyóirat alapító szerkesztője. Így beszélt a Szabad Európának ezekről az évekről: " Már nem emlékszem, hogy először az útlevélelkobzás volt-e, vagy a kirúgás a munkahelyről.
1993-ban pár hónapig a Köztársaság Párt pártigazgatója volt. [5] Karkötőket, bútorokat, színházi díszleteket is tervezett, a 90-es évek közepén pedig képzőművészeti filmsorozatot szerkesztett. [3] 2009 óta a FUGA Budapesti Építészeti Központ vezetője volt. [7] [8] Munkássága [ szerkesztés] "Építészeti tevékenységére jellemző a szociális érzékenység, tervezői munkájába számos esetben társadalomtudósokat is bevon. Építészeti stílusa sokrétű, tervrajzainak grafikus megoldása és színezése, a hegyes, erősen visszametszett formák, éles szögek alkalmazása és a tér folyamatos megtörése expresszív hatást keltenek, épületei pedig, a modern építészet formaelemeinek felhasználása mellett, eklektikus hatásúak. " Magánélete [ szerkesztés] Felesége Spilák Klára színésznő volt, akitől elvált. Három gyermekük született: Ilka Janka (1996), Soma Miksa (2000) és Milán (2002). Korábbi kapcsolataiból született idősebb lányai: Sára (1979), Anna (1984), majd Luca (1985) és Flóra (1987).