Mint A Violák (Válogatás Szécsi Pál Örökzöld Dalaiból) by Szécsi Pál on Apple Music
Harangozó Terit hívta telefonon, aki értesítette a mentőket. Utána nyolc napon keresztül eszméletlenül feküdt és géppel lélegeztették. Carolina - Szécsi Pál – dalszöveg, lyrics, video. Szerencsére gyorsan felépült a dolog után, csak a nyakán a gégemetszés helye maradt örök emlékül, valamint az életét megmentő Harangozó Teri neve Szécsi Pál első dalszövegében. Az 1971-es Táncdalfesztiválon Szécsi Pál a Pillangó című dalt énekelte, de sajnos nem érte el az általa és a szerzők által várt fesztiválsikert. Szécsi Pál 1972 januárjában a Magyar Rádió Ablak című műsorának volt vendége, ekkor találkozott a nála 12 évvel idősebb Domján Edit színésznővel, és vette kezdetét az azóta legendássá vált 10 hónapos szerelmük eljárt Pali fellépéseire, szakmai tanácsokkal segítette, minden szabad percüket együtt töltötték. A környezetükben azonban sok volt a "jóakaró".... Szakításuk után két hónappal Edit levelet írt Szécsi Katalinnak ( domján edit levele), hogy vigyázzon öccsére, mert ő az életben már nem tud többé segíteni neki, és félti Palit, mert szerinte X-ék befolyása alá került.
Az elején csevegés Ősz Ferenc humoristával. Carolina Vele álmodtam, róla álmodtam az éjjel, Halkan suttogtam, nevét suttogtam, Carolina. Arra gondoltam, milyen jó lenne, Carolina, Hogyha itt lenne, mindig velem, ó Carolina. Vele alszom el, vele ébredek, Carolina, Ilyen szép kislány nincs a világon, mint Carolina. Szécsi Pál április 30-án lett öngyilkos - Mi van ma?. Carolina, Carolina, úgy várlak, Carolina, Carolina, úgy várlak. Gyere el hozzám, gyere el hozzám, És soha többé ne hagyj el, Carolina, Carolina jöjj el! Zeneszerző és szövegíró: Kookie Tian - Szécsi Pál 1974 kislemez SP 70109 1976 - Violák - posztumusz nagylemez
Vele álmodtam, róla álmodtam az éjjel, halkan suttogtam, nevét suttogtam, Carolina. Arra gondoltam, milyen jó lenne, Carolina, hogyha itt lenne, mindig velem, ó Carolina. Vele alszom el, vele ébredek, Carolina, Ilyen szép kislány nincs a világon, mint Carolina. Carolina, Carolina, úgy várlak, Carolina, Carolina, úgy várlak. Szécsi pál carolina travel. Gyere el hozzám, gyere el hozzám és soha többé ne hagyj el, Carolina, Carolina jöjj el! Carolina, Carolina jöjj el!
1. Vele álmodtam, róla álmodtam az éjjel, Halkan suttogtam, nevét suttogtam, Carolina. Arra gondoltam, milyen jó lenne, Carolina, Hogyha itt lenne, mindig velem, ó Carolina. 2. Vele álmodtam, róla álmodtam az éjjel, Vele alszom el, vele ébredek, Carolina, Ilyen szép kislány nincs a világon, mint Carolina. R. Carolina, Carolina, úgy várlak, Carolina, Carolina, úgy várlak. Szécsi pál carolina dalszöveg. Gyere el hozzám, gyere el hozzám, És soha többé ne hagyj el, Carolina, Carolina jöjj el!
18 évesen megismerkedett a 23 éves, lengyel modell Grazyna Haase -szel, (aki miatt márciusban a Szabadság-hídról a Dunába ugrott, ez volt az első öngyilkossági kísérlete), s akivel 1962. június 17-én házasodtak össze Budapesten. Három hónap múlva a pár Lengyelországba költözött. Varsóban kapott manökeni állást, gyorsan megtanult lengyelül, és a modellkedés mellett idegenvezetőként is dolgozott. A kapcsolatnak már 1965 évelején vége lett, de Szécsi egy darabig még Lengyelországban maradt, s csak 1966 januárjában költözött vissza Budapestre. Szécsi pál carolina στις. 1967 tavaszán megnyert egy amatőröknek szervezett eszperantó dalfesztivált Salgótarjánban. Ezután kezdett el énekelni tanulni Majláth Júliánál. A Magyar Rádió és Televízió szakgárdája beválogatta az 1967-es Táncdalfesztivál énekesei közé, amelynek első elődöntőjében, július 20-án énekelte a Csak egy tánc volt című dalt, amellyel elindult énekesi karrierje. (Július 27-én a II. elődöntőben az Édes öregem című dalt énekelte. ) Énekesi karrierje szépen ívelt felfelé, sármos, kisfiús-férfias kinézete pedig a nők bálványává tette.
A férfi jelölője, komoly szeretőnek, férjnek kijáró minta. Térben magasabban szokott állni a kompozícióban, mint a többi virág. Rózsa: Középkori eredetű, szintén gyakori minta a népművészetünkben. A rózsa is áttételes jelkép, utalhat a napra, lehet óvó és termékenységvarázsló szerepe, de kifejezhetjük vele a kiteljesedett szerelmet is nemtől függetlenül. Okina ékszerei: Népi Motívumok. Szembetűnő a sötét-világos váltakozásai is, amit, mint már tudjuk, időben kell értelmezni, a periodikus ismétlődés az idő múlását szemlélteti, ami itt saját magába jutva vissza az örökkévalóságot hirdeti. Rozetta: Kör alakú, legkönnyebben ékrovással készített díszítmények. Az alapja általában hatszögű, de lehet 8, 10, 12 szögű is, sőt a székelyek még 7 szögűt is faragnak. Lehet őket pozitív vagy negatív változatban is faragni (ez azt jelenti, hogy a minta emelkedik ki vagy a háttér). Ezek a díszek lehetnek a kozmikus világ szimbólumai, megjeleníthetik a napot, gyógyító erőt is tulajdonítottak neki, de adott estben a férfi jelölője is lehet.
A hegyes bajúszú, bicegő dzsentlmén frizurája mögé rejtett szarvacskáival vajmi kopott, hitelevesztett kalandor lett az irodalomban. Földi Mihály ördögének ehhez a szánalmas figurához semmi köze sincs. Az ő ördöge egy pokoli parazita-rendszer, amely évezredek óta hajszolja a maga külön öncélú játékait, éli a maga külön életét, anélkül, hogy az emberiséggel több közössége volna, mint amennyit a művész érez a tehetetlen agyaggal szemben. Egy Pitt, egy Talleyrand, egy Metternich, egy Szaszonov csak egy-egy ütőkártya e rendszer kezében és ott nyüzsögnek körülöttük az országokat egymásnak gerjesztő, bomlasztó, rohasztó mikróbák, a kémek, szerencsevadászok, kokottok, kalandorok, - ez az egész nyughatatlan, kóborló, nemzetközi sisera-had. És ezek mind az élet színeiből ki nem fakulva, kitapogatható valóságukkal működnek a regényben és az Ördög közös eszmei egységébe csak egy misztikumra hajló, rajongó lelkű fiatal leány foszforeszkáló hite fonja őket. 4. A pusztítás démona ez az ördög. 6 darabos torta sablon, stencil – Virágok, népi motívumok (Z. «L'ange de l'assassinat» ahogy Lamartine nevezte volt el Corday Saroltát.
Ott a szerző hazudik és megköveteli, hogy higgyünk neki. Itt a hős hazudik és nem követeli meg. Azonkívül a Háry János humora nem szavak és szellemességek tojástánca, hanem észrevétlenül szétáradó burleszkhumor: a mindinkább tért hódító burleszkelem első jelentkezése a komoly színpadon. Háry János – Wikiforrás. Paulini szerint a burleszk, a groteszk humor a jövő humora: expresszionista humor. Büszke rá, hogy Wotan lábnyomán a kétfejű sas csipkedi a húst, mint a két fejével - és senki sem hördül fel. A mű magyaros íze itt annyira kiforrott, komoly művészet már, hogy efelől bátran európai körútra indulhatna. Semmi népieskedés, semmi münchhauseni kiagyaltság. Csak a jelenleg foglalkozás nélküli magyar büszkeségnek naiv kicsapongása hat fájdalmasan: Háry, aki leveri Napóleont, akiért Mária Lujza leugrana a "Nix"-be, aki jólétet követel a népének és ahol megjelenik, otthon van - ez talán túl messze van a mai valóságtól és deprimál. Sokáig azonban nem tarthat a depresszió, mert Háry akkorákat hazudik, hogy öröm hallani, itt van végre a valószínűtlenség, amit nem kell elhinnünk.
Látjuk, mennyire sikerül ez Kodálynak: az öregasszony motívuma, a sárkányzene fafúvós, saxofonos csoszogása - ezt sajnos időközben törölték - a gyerekkar, az öreg királynő staccatói, az óra zenéje - mind markáns és érthető. És hogy az újszerűségért, a nehéz, fejtörősdi zenéért rajongó németek is megkapják majd a magukét: a harmóniák a legegyszerűbb népdal alatt is eredetiek, a meglepő hangzatkötések és Kodály furcsa, de stílszerű polytonalitása a legigényteljesebb ínyencnek is csemegéi lehetnek. Marci bácsi dala egyik legértékesebb része az anyagnak, vissza is tér Háry és Örzse kettősében, a szomorkás a-moll népdalmotívumot továbbfűzi Kodály és változatossá teszi. Mária Lujza dala kedélyes magyar téma, idegen kifejezésmóddal - érdekes kísérlet, ami sikerül és a magyar zene gyúrhatósága mellett bizonyít. Érdekes a gyászinduló-persziflázs, kötekedő és kedves, sajnáljuk, hogy olyan hamar vége van. A ruthén lányok kara jellegzetes, színes oláh zene. A Csinompalkó-szerű Toborzó leghatásosabb része a daljátéknak, temperamentumos és szándékosan régimódi verbunkos, amit most számításból a darab végére hagytak.
Földi Mihály regénye - (Athenaeum) 1. Ne vegye rossznéven Földi Mihály, ha e könyvéről beszámoló írásomban az egyrétű elragadtatás mellett, mögött, alatt, nem fogja megtalálni a szakszerű esztétika kritikai megjegyzéseit, amelyeknek nem az a hivatása, hogy korrigáljanak, hanem hogy árnyékukkal az elismerés fényét kiemeljék. E folyóirat szerkesztőségét is kérem, hogy e nehány sorommal ne tekintse lerovottnak egy irodalmi eseménnyel szemben fönnálló tartozását. Az «Isten országa felé» nyugodt méltósággal, «sans broucher» várja a fölfegyverzett esztétika szemléjét, de ez a nehány sor semmiesetre sem lesz az. Megmondom egyszerűen: ez az olvasó közvetetlen hangú köszönete lesz az írónak, az átélt gyönyörűségekért. 2. Ember vagyok, tehát kikerülhetetlenül «sznob». Ha nem is annyira, mint az amerikai anzikszok, amelyek a monumentumok mellé odajegyzik, hogy hány méter magasak, hány mázsát nyomnak, hány millió dollárba kerültek, - nekem imponál a nagyság, mint külön érték, mégha a magam gyatra emberi mivoltában hordom is e nagyság léptékét.