SPORTMENEDZSER MESTERKÉPZÉSI SZAK 1. A mesterképzési szak megnevezése: sportmenedzser (Sports Management) 2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: - végzettségi szint: mester- (magister, master, rövidítve: MSc-) fokozat - szakképzettség: okleveles sportmenedzser - a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Sports Manager 3. Képzési terület: sporttudomány 4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok 4. 1. Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a sportszervező alapképzési szak, a sport- és rekreációszervezés alapképzési szak sportszervező szakiránya, továbbá az 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai szintű sportmenedzser, testnevelés-sportszervezés alapképzési szak. 4. 2. Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem - BSc Sport- és rekreációszervezés (kifutó). A 9.
Az alapszakon szerzett végzettséggel több más mesterképzési szak is választható, hallgatóink általában sportmenedzser mesterképzésen, valamint gazdasági, turisztikai, marketing, táplálkozástudományi, humánkineziológia területeken választanak továbbtanulási lehetőséget. Az adott évi felvételivel kapcsolatos pontos információkat a oldalon az ELTE PPK meghirdetései között, az intézményi tájékoztatónkat pedig ezen az oldalon találja. Mintatanterv PDF Záróvizsga tételsor Mintatanterv 2020-tól PDF
Az ideális jelentkező nem kizárólag sportszeretőnek vallja magát, hanem ezt kiegészíti környezettudatos szemlélettel, a társadalomtudományok területén való jártassággal, valamint az egészséges életmód területén is szeretné bővíteni ismereteit, de a kommunikáció és a nyilvános szereplés is erős oldala. Fontos a jó együttműködési, kapcsolatteremtési és szervezőkészség, valamint a problémafelismerő és problémamegoldó képesség, folyamatos tanulásra, önképzésre, az újra való nyitottság. Jó, ha a jelentkezőnek van sportolói múltja, de nem feltétlenül szükséges: a sport iránti – akár szurkolói – érdeklődése, motivációja a legfontosabb.
Kar: ELTE-PPK Képzés neve: sport- és rekreációszervezés (Szombathely) Képzési idő: 6 félév Oklevélben szereplő szakképzettség: sportszervező Kapcsolattartó: Szegnerné Dancs Henriette E-mail: Képzés célja: A magyarországi sportszervező képzések egységes, fő célkitűzése olyan sportszakemberek képzése, akik a testnevelés és sport területén szerzett vezetői (menedzseri) ismeretük birtokában a legkülönbözőbb szakmai szervezetek (pl. országos sportági sportszövetségek, sportklubok, helyi és önkormányzati sportirányítási szervek, egyéb sportvállalkozások stb. ) tagjaként képesek eligazodni a modern piacgazdasági viszonyok, ezen belül a sportot átható társadalmi, gazdasági tényezők és folyamatok között. Feladatuk megkeresni, kitermelni és hatékonyan felhasználni a testnevelés és a sporttevékenység végzéséhez, rendezvények szervezéséhez szükséges anyagi, tárgyi és személyi erőforrásokat, biztosítani a megfelelő feltételeket. Az alapszak előkészít a sportmenedzser mesterszakon való továbbtanulásra is.
Borsó vetési ideje hidegtűrő növény, ezért a tavaszi vetések sorát vele érdemes kezdeni; a magja már 3-4 °C-on is kicsírázik, és a kikelt növények 4-5 °C-os fagyot is elviselnek, illetve, ha elfagytak, később újra kihajtanak; a nagy meleget és azzal együtt járó vízhiányt azonban együtt nem viseli el a borsó, ezért aki a korai vetést elmulasztotta, akkor utána már ne kísérletezzen vele. Zöldborsó vetése lépésről lépésre A sortávolság 12-25 cm között szokott mozog aszerint, hogy milyen magasra növő fajtát termesztünk, az alacsony növésűeket sűrűbben, a magasabbra kapaszkodókat ritkábban vessük. A zöldborsó vetése némi odafigyelést igényel. A magok legalább 5-6 cm mélyen feküdjenek a talaj felszíne alatt. Minden borsót gondosan el kell vetni, nehogy madarak egyetlen felszínen maradt borsószem miatt odaszokjanak és kikaparják a többit. A legrövidebb idő alatt termő fajták a vetéstől számított 11-12. héten már szedhetőek is és belőlük átlagosan négyzetméterenként 1-2 kg borsótermésre számíthatunk.
Vetés után ügyeljünk arra, hogy a talaj felszínén ne maradjanak el vetetlen magok, mert odavonzzák a madarakat, és azok a földből is kiszedik a szemeket, így komoly kárt okozhatnak. Borsó vetése részletesen: 6-8 cm mély barázdát húzunk kapával. Ha a talaj száraz - aszályos a tavasz - akkor beöntözzük a sorokat, hagyjuk, hogy a víz leszivárogjon. Ebbe a nedves ültetőágyba szórjuk a magokat egymástól kb. 3 cm távolságra. Vetés után takarjuk be a földdel, majd gereblyével tömörítsük, hogy a mag a nedves talajjal mindenhol érintkezzen. A következő sor ne legyen kisebb, mint a borsó magassága. Így, ha nagyobb sortávolságot hagyunk, könnyebb dolgunk lesz a kapálással, feltöltéssel. Borsófajták: Velőborsó: Magas cukortartalmuk és kiváló ízük miatt szívesen választott fajta. Valamivel több meleget kíván mint a kifejtő fajták, és később is érnek. Hátrányuk, hogy a cukor könnyen átalakul keményítővé, ezért szedésükkel nem szabad várni. (pl. Kelvedon csodája, Jubileum, Zsuzsi, Rondo, ) vetésével várjunk április közepéig, mivel melegigényesebb, és érzékeny a hidegre.
Így gondozzuk a zöldbabot! A zöldbab ültetése után 2-3 hetet kell várni arra, hogy egy kis zöld kezdemény kidugja a fejét, majd 5-7 hét múlva fog teremni. Nagyon fontos, hogy a magokat jó tápanyagú, kellően nedvességtartó földbe helyezzük el, melyet előzőleg felpuhítottunk, rögmentesítettünk. A későbbiekben fontos lesz az öntözés és a gyomlálás. A gyomok sokszor gyorsabban nőnek, mint az ültetett növények, ezzel elszívva a tápanyagot, vizet és árnyékot vetve a növényre. Van olyan zöldségféle, melynek jót tesz, ha a gaz árnyékot vet rá, de a zöldbab nem ilyen. Fontos kigyomlálni, ám míg kicsik a tövek, a közel lévő gazokat csak óvatosan szabad kihúzni, nehogy a kitépéssel megsértsük a saját növényünket is. Hazánkban az ókorban és a középkor elején nem ismerték a zöldbabot, csak a XVI. század végén kezdték el termeszteni. Eleinte nem volt népszerű, leginkább sokkal később, a konzervipar fejlődése adta meg a kezdő lökést. Sokan összekeverik a zöldbabot a vajbabbal. A vajbab az valóban zöld színű, de általában zöldbabnak a sárga színű, kissé puha bársonyos felületű hüvelyest szokás hívni.
Anna napig vethető Július elejéig lehet vetni, ekkor még teljes termést lehet róla leszedni. Fontos, hogy kellően öntözzük, mert nagy a vízigénye. A júliusi vetés egyetlen hátránya az lehet, ha az adott évben éppenséggel hamarabb jön meg a lehűlés és szeptember elején már hűvös éjszakákkal kell számolni. A zöldbab nem bírja a hideget, így kevésbé szép termést adhat ilyenkor le. Sor- és tőtávolság A zöldbabot érdemes úgy vetni, hogy 30-40 cm sortávolságot és ugyanennyi tőtávolságot hagyunk. Egészen széles kis bokorrá fejlődik és fontos, hogy a tövek ne korlátozzák egymást, különben csak immel-ámmal fognak teremni. Nagyon jó szomszédság számára a kukorica, sőt bevethető a kukorica sorközébe is, ha kellő távolságot tudunk hagyni a kukoricának a kapáláshoz. A sütőtökkel is nagyon jól megvan, de ha különállóan vetjük el, úgyis tökéletesen ellesz. a sütőtökös megoldás abban előnyös, hogy a sütőtök levelei védik a talajt a túlmelegedéstől, de a zöldbab kellő mennyiségű fényt és meleget kap, valamint a sütőtök levelei védik a talajt a kiszáradástól és alattuk kevésbé gyomosodik a föld.