Szakértők egy csoportja először vizsgálta meg azon kevés német koncentrációs táborok egyiket, amelyeket brit területen alakítottak ki – írja az IFLScience. A második világháború alatt a Harmadik Birodalomnak csak a Csatorna-szigeteken sikerült brit földeket elfoglalnia, itt, Alderney szigetén a nácik munkatáborokat és megsemmisítő táborokat is létrehoztak. Az egyik ilyen helyszín Sylt volt, a régészek ezt tárták fel 2010 és 2017 között. Brit szigeten tártak fel egy hajdani német koncentrációs tábort. Bár a háború után az Egyesült Királyság megvizsgálta a területet, utóbb nem hozták nyilvánosságra az adatokat. A Staffordshire-i Egyetem csapata most olyan módszerekkel, így geofizikai vizsgálattal elemezte az egyik sylti létesítményt, melyekkel nem kellett hagyományos feltárást folytatniuk. Kép: Getty Images A németek hivatalos feljegyzései alapján 103 rab halt meg a helyszínen, de feltételezhető, hogy a szám ennél is magasabb volt, 700 körül mozgott. A helyi táborok egy részét 1943-ban kezdték el koncentrációs táborrá alakítani, ekkor jelentősen nőtt a fogvatartottak száma.
Leghosszabb ideig fennálló német koncentrációs tábor volt, 12 éves működése alatt a 200 ezer fogolyból több mint 42 ezer halt meg. A tábor a háború előtti időszakban 1935-től a politikai foglyok mellett köztörvényes bűnözőket is szállítottak a dachaui táborba. A nemzetiszocialista ideológia erősödésével már zsidókat, romákat valamint homoszexuálisokat is letartóztattak. 1936. március 1-jén Hans Loritz lett a tábor parancsnoka. Mindjárt bevezetett egy új azonosító rendszert, mégpedig a csíkos egyenruhát, amit a fogvatartottak viseltek. Még 1936-ban 14, addig egy év múlva már 38 ember halt meg a táborban. Ausztria 1938-as bekebelezése után osztrák ellenzéki politikai foglyokat is szállítottak a táborba, összesen 151 főt. A táborban egyre szörnyűbbek lettek a körülmények, a büntetések kíméletlenek voltak. Kiadják az auschwitzi személyzet teljes listáját. Feljegyezték, hogy egy fogoly festőművésznek valahogy sikerült megszöknie a jól őrzött táborból, ezért büntetésként az összes őrizetesnek egész éjszaka kint kellett állni a jéghideg éjszakában, többen közülük összeestek és elhunytak.
A hírek szerint a helyi önkormányzat hamarosan megvitatja az ügyet. A buchenwaldi koncentrációs tábor a náci Németország által 1937 júliusától 1945 márciusáig működtetett koncentrációs tábor volt. Buchenwaldba és külső táboraiba mintegy 240 000 embert hurcoltak Európa minden országából, a legtöbbet Magyarországról és Lengyelországból, akik közül 43 ezren meghaltak a fogságban. Irányítószám/Pécs/Névadói/Fábián Béla – Wikikönyvek. A tábor lakói, zsidók, politikai foglyok és hadifoglyok kényszermunkásként dolgoztak a közeli német hadiüzemekben.
A megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye. Legalább 1, 1 millió embert öltek meg Az auschwitzi múzeum 1, 3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1, 1 millió volt zsidó, de sok volt a lengyel, roma és szovjet hadifogoly is. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret. Az auschwitzi lágerkomplexumban a náci németek legkevesebb 1, 1 millió embert, köztük mintegy 1 millió zsidót gyilkoltak meg.
Ebben az időben a tábor a nácik ellenségeinek elrettentésére szolgált, illetve a rabok olcsó munkaerőjének a kihasználásán volt a hangsúly, a háború kitörésével azonban már más funkciót is kezdett betölteni. A második világháború alatt A háború kitörésével, egy új fejezet kezdődött. Németország-szerte, valamint a megszállt területeken, elsősorban Lengyelországban különböző megsemmisítő táborokat hoztak létre, amelyeknek elsődleges feladata a tömeggyilkosság volt. 1940 elején 2138 foglyot átszállítottak a buchenwaldi és a mauthauseni koncentrációs táborba, közben az SS több mint hétezer tagját képezték ki Dachauban. Az őröket arra készítették fel, hogy a rabokkal való kegyetlen bánásmód velejárója a munkájuknak. 1941-ben már különböző kísérleteket hajtottak végre embereken, először biokémiai vegyszereket próbáltak ki a foglyokon, majd később egyre borzalmasabb teszteket hajtottak végre rajtuk. Októbertől több ezer szovjet hadifogoly érkezett a táborba, egy kisebb csoportot már a tábor udvarán kivégeztek, többségüket pedig a közelben fekvő SS lőtéren lőtték agyon.
Külföld Első alkalommal tartják Lengyelországban a német náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapját, amelynek keretében a lengyelek első auschwitzi deportálásának 75. évfordulójáról emlékeztek meg az auschwitz-birkenaui volt haláltábor területén vasárnap. A megemlékezések délben tetőztek az auschwitzi haláltábor területén bemutatott szentmisével és az úgynevezett Kivégzések falánál rendezett koszorúzással és gyertyagyújtással. A szertartások során a tábor összes áldozatának emléke előtt tisztelegtek. A vasárnapi megemlékezéseket a volt lengyel auschwitzi foglyok szervezete, az oswiecimi családok keresztény egyesülete rendezte. Pénteken és szombaton a délkelet-lengyelországi Tarnówban és Oswiecimban is szerveztek állami megemlékezéseket, Bronislaw Komorowski elnök védnökségével. A német náci koncentrációs és megsemmisítő táborok áldozatainak nemzeti emléknapjáról pénteken fogadott el határozatot a lengyel parlament alsóháza, a szejm. A lengyel képviselők a határozatban az UNESCO által 2007-ben jóváhagyott névváltoztatásra is kitértek, amelynek értelmében az auschwitzi haláltábor a nemzetközi szervezet világörökségi kistáján Auschwitz-Birkenau, német náci koncentrációs és megsemmisítő táborként szerepel.
Megyék szintjén Hajdú-Bihar, Békés és Somogy megyében csökkent a boldogságszint, Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Vas megyében nőtt. A boldogság világnapja alkalmából készült a kutatás (illusztráció) Forrás: Pech Frantisek/Pixabay A megyeszékhelyek közül Szombathely lett Magyarország legboldogabb városa, a második helyre Nyíregyháza került. Debrecenben, Győrben és Tatabányán csökkent, Budapesten szignifikánsan nőtt a boldogságszint. Nagyobb volt a jóllétszint szóródása Ismertették: a nők jóllétszintje magasabb, életkor szerint a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje emelkedett, a 65 év felettieké és a 18-25 éveseké azonban csökkent. Az egyedülállók és a kapcsolatban lévők boldogtalanabbak, a házasok boldogabbak, mint korábban. A gyermekes családokban a testi-fizikai állapot megítélése romlott, a pozitív élmények aránya viszont nőtt a három vagy több gyermeket nevelőknél. Magyarország városai lakosság szerint 2020. A kutatásból kiderült az is, hogy a mostani felmérésben a jóllétszint értékek szóródása nagyobb. Ez azért lehet, mert a magyar lakosság csaknem egyharmada eredményesen küzdött meg a járványhelyzet okozta nehézségekkel.
Mint vezető világítástechnológiában jártas vállalat, a Philips a városok megfelelő világításában és az energiahatékonyságban látja az élhetőség egyik kulcsát. A csúcstechnológiát képviselő környezetbarát technológiák alkalmazásával nő a lakosok komfort- és biztonságérzete, továbbá az egységes megjelenésen keresztül erősödik a város identitása, mely segítheti többek között a turizmus és a helyi gazdaság, kereskedelem fellendülését is. Royal Philips Electronics, Hollandia (NYSE: PHG, AEX: PHI). Magyarország városai lakosság szerint budapest. Egészségügyi és well-being vállalat, amely az emberek életminőségének javítására összpontosít a legújabb innovációk időszerű alkalmazásával. A világ egyik vezető vállalataként az egészségügy, az életstílus és a világítástechnika területén, a Philips a technológiát és a designt ötvözi emberközpontú megoldásokba a fogyasztói igények és a "sense and simplicity" márkaígéret alapján. A hollandiai központú Philips körülbelül 120. 000 főt alkalmaz a világ több mint 100 országában. A 2010-ben 22. 3 milliárd eurós forgalmat lebonyolító vállalat piacvezető pozíciót tölt be mind a szív-, és az akut betegellátás, az otthoni egészségügy, az energiahatékony világítástechnikai megoldások és új alkalmazások, mind a személyes jó közérzethez kapcsolódó életstílus termékek területén, amelyen belül erős vezető pozícióval rendelkezik a síkképernyős televíziók, a férfi borotválkozás és szőrtelenítés, a hordozható elektronika, illetve a szájápolás terén.
A National Geographic legújabb kutatásából kiderült, melyek a legnépszerűbb magyarországi városok; sétálgatunk-e "csak úgy" az utcákon, izgalmasnak tartjuk-e a saját városainkat. A felmérésből az is látható, hogy csupán a lakosság töredéke szeretne elutazni egy külföldi városba egy hosszú hétvégére. A National Geographic Irány a város! elnevezéssel, reprezentatív felmérést végzett a 18-65 évesek körében, ugyanis kíváncsi volt a magyar lakosság városlátogatásával kapcsolatos szokásaira és persze arra is, melyek a kedvenc magyarországi városok. Spontán említések alapján a lakosság harmada Budapestet kedveli a legjobban. A főváros utána a második legnépszerűbb város Eger, a harmadik helyen pedig holtversenyben Pécs, Debrecen és Szeged végzett. Eger a második legszerethetőbb város a NatGeo kutatása szerint. A kedvenc külföldi városokat tekintve Bécs kapta a legtöbb említést, megelőzve a szintén előkelő helyen szereplő Párizst, Rómát, Londont és Velencét. Kevesebben szavaztak Európán kívüli városokra, ezek közül New York-ot mondták a legtöbben. A megkérdezettek 33%-a elég izgalmasnak tartja a saját városát ahhoz, hogy ha valami érdekeset akar látni, akkor a városát fedezze fel: nem gondolkodik sem belföldi, sem külföldi városlátogatáson.
Amennyiben egy másik városba való látogatásról van szó, többen kíváncsiak a történelmi épületekre, mint a modern építményekre. Szerepel a top 3 legkedveltebb városnézős tevékenység között még a parkok látogatása, és a sétálóutcán való nézelődés is. A szabadtéri programokat többen részesítik előnyben a "beülős" programokkal (pl. A magyar városok életminősége - Ring Magazin. színház, múzeum, bárok) szemben. A National Geographic mindenkit arra bíztat, hogy ha készített egy jó fotót akár a saját városában, akár másik magyar városban, töltse fel a National Geographic interaktív térképére, annak érdekében, hogy minél többen megismerjék Magyarország történelmi kincseit. A National Geographic csatorna a városok kedvelőinek és a tanulni vágyóknak egy különleges több hetes műsorfolyamot állított össze, amely során a tévé képernyői előtt külföldi városokat is megismerhetnek a nézők. A városokra és az építészetre koncentráló műsorokat október 15-éig adják a National Geographic csatornán. Október 24-től pedig elindul az Európa a magasból 3. évada is, amely kontinensük újabb gyönyörű országait (Horvátország, Norvégia, Portugália, Írország, Svájc, Izland) mutatja meg a levegőből.
Válaszaik alapján ennek az az oka, hogy szeretnek szabadlevegőn lenni, mozogni, gondolkodni, vagy éppen nem gondolni semmire. Azok körében, akik nem csinálnak ilyesmit, 47% mondta, hogy a céltalan utcai sétálgatás soha fel sem merült benne, és 24% szerint ez kimondottan értelmetlen tevékenység. Magyarország városai lakosság szerint a vilag. A három legnépszerűbb városnézős tevékenység között a parkok látogatása, és a sétálóutcán való nézelődés is. A szabadtéri programokat többen részesítik előnyben a "beülős" programokkal (pl. színház, múzeum, bárok) szemben. (Via: MTI, Mandiner)
Budapest, 2011. november 23. – A Philips Magyarország ismertette hazai városok életminőségre vonatkozó átfogó tanulmányának eredményeit. Az adatokat az "Élhető városok" elnevezésű kerekasztal-beszélgetés során hozták nyilvánosságra, és vitatták meg a sajtó és a téma különböző területeinek szakértőivel. – A megkérdezettek 44%-a találja minőségi életre alkalmasnak lakhelyét – Míg a főváros és a megyei jogú városok lakóinak átlagos értékelése ebben a kérdésben magasabb, a kisebb településeken élők jelentősen rosszabbnak ítélték meg lakóhelyüket a minőségi élet szempontjából. Kiderült, melyik Magyarország legboldogabb városa. – Mindössze a válaszadók 30%-a jelzett valamekkora elégedettséget városa élhető környezetre irányuló erőfeszítéseivel. – A válaszadókat leginkább a gazdasági és környezetvédelmi jellegű problémák nyomasztják, továbbá 77% tartotta súlyos vagy közepesen súlyos problémának a közbiztonság helyzetét. A kutatás célja a megkérdezett felnőtt lakosság saját lakhelyével, a városi élettel kapcsolatos elégedettségének vizsgálata, valamint az elégedettség hátterében meghúzódó főbb komponensek, befolyásoló tényezők azonosítása volt.
A National Geographic Irány a város! elnevezéssel, reprezentatív felmérést végzett a 18-65 éves körében, ugyanis kíváncsi volt a magyar lakosság városlátogatásával kapcsolatos szokásaira és persze arra is, melyek a kedvenc magyarországi városok. Szeged előkelő helyen végzett! A kutatásából megtudhatjuk, melyek a legnépszerűbb magyarországi városok; szeret-e a lakosság "csak úgy" sétálgatni a város utcáin, izgalmasnak tartja-e a saját városát. A felmérésből az is kiderült, hogy csupán a lakosság töredéke lenne hajlandó elutazni egy külföldi, európai városba egy hosszú hétvégére. Spontán említések alapján a lakosság harmada Budapestet kedveli a legjobban. A főváros utána a második legnépszerűbb város Eger, a harmadik helyen pedig holtversenyben Pécs, Debrecen és Szeged végzett. A kutatásban résztvevők közül sokakkal előfordult már, hogy minden cél nélkül, csak úgy sétálni indultak saját városukban: a lakosságnak mindössze 9%-a nyilatkozta, hogy soha nem fordult elő ilyen vele, míg 26%-a legalább hetente egyszer sétálgat céltalanul.