Nemzeti Kaszinó building in Budapest, Hungary Upload media Instance of building, house of culture Location Budapest, Hungary Street address Kossuth Lajos utca 47° 29′ 39. 26″ N, 19° 03′ 32. 29″ E Authority control Q1216611 VIAF ID: 249289164 Reasonator PetScan Scholia Statistics OpenStreetMap Locator tool WikiShootMe Search depicted Magyar: Sarok irodaház. Nemzeti Kaszinónak épült, majd 2010-es években Magyarok Világszövetsége székház volt Középkori településfal maradvány található a területén. - Budapest V. kerület, Semmelweis u. 1, Kossuth Lajos u. 20 This is a category about a monument in Hungary. Identifier: 601
A lebontott Neológ zsinagóga. Baumhorn Lipót műve, a Hibay Károly utca sarkán állott 1913. és 1967. között. Felrobbantották, az Unikornis Szálloda épült a helyére. Képek [ szerkesztés] Zábrátzky-ház (műemlék barokk lakóház), Kossuth Lajos u. 7. Ép. kb. 1870. Az 1878. augusztus 31-i árvíz szintjét jelző emléktábla a megyeháza falán Steinhauser-ház (műemlék barokk lakóház), Kossuth Lajos u. 1760. Források [ szerkesztés] Eger portál
Tóth Gabival ugyanolyan tematikájú klipet készítettek. Már megírtuk, hogy a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából került fel YouTube-ra egy videóklip, melyben Tóth Gabi adja elő a Gábor Áron rézágyúja című dalt, és amiben nemzeti ruhába öltözve, lóháton vágtató huszárok között énekelt. Kapcsolódó Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulója apropóján a Daloskönyv YouTube-csatorna Tóth Gabi mellett Mező Misivel is forgatott egy videóklipet, ami hasonló tematikával, vágóképekkel és képi világgal készült. Mező a Kossuth Lajos azt üzente című dalt énekelte, és annak ellenére, hogy ő nem kapott magára nemzeti viseletet, a videóban ugyanúgy felbukkantak a lovas huszárok, akik egy-egy vágókép erejéig pipáznak vagy éppen koccintanak a klipben. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
Az író haláláig rendszeresen járt Szigligetre dolgozni. "A kastélyhoz óriási park tartozik, felettünk a szigligeti vár romjai s alattunk a Balaton csodás, ködös tükre. Hát, aki itt nem tud dolgozni, illetve alkotni, az vagy nem író, vagy hülye, vagy mind a kettő" – összegezte A koppányi aga testamentuma, a Csí, Tüskevár, Bogáncs, Téli berek című könyvek írója (Katolikus Szemle 1973/1. ). (Fotó: Író menetfelszerelésben: kalap, cigaretta, könyv, malteros lapát. De nincs ebben semmi meglepő, mert: "én KASSÁK LAJOS vagyok/s fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár. " (K. L. : A ló meghal, a madarak kirepülnek) Kasi bácsi nem csak az alkotóháznak volt ikonikus alakja: avantgárd író, költő, lapszerkesztő, képzőművész, aki a negyvenes évek végétől hallgatni kényszerült. Ahogy ő írta: "A népi demokrácia annyira felszabadított a kötelező munkavégzés alól, hogy hét év óta egyetlen könyvemet sem adták ki. " 1955-ben jelenhetett meg végül Szénaboglya című könyve, amelyet haláláig még hét kötet és egy Kossuth-díj követett.
Részletes leírás A női kommunikáció kultúrtörténete a történetírás viszonylag új tématerülete. Első megközelítésben beletartozik a nőknek szóló, a nőiességet és a férfi-nő viszonyt formáló, valamint a nők részvételével zajló kommunikáció is, legyen az társadalmi, családi vagy például szervezeti kommunikáció. A kötet tanulmányai ennek a nagy területnek néhány aspektusát villantják fel, elsősorban kora újkori és modern kori jelenségek bemutatásán keresztül. Olyan témákról szólnak, mint a női levelezés, a női kommunikáció a nemesi családokban, a női művelődés és kommunikáció egymásra hatása, a nőiesség és hazafiasság jelentésének változása és viszonya, egy női csoport megszervezésére létrehozott sajtótermék működése, a nőket megcélzó és egyúttal a nőiességet újradefiniálni próbáló propaganda, egyes női alkotók (filozófusok, költők, újságírók, esszéisták) tevékenysége, a nők médiafogyasztása, a társadalmi nemi norma közvetítése a személyközi kommunikációban és a nőkkel kapcsolatos kutatások során.
Miért nem megy a nőknek a női kommunikáció? Nem ők tehetnek róla. A világ, a társadalmi szerepek, a megváltozott értékrend mind-mind ellenetek dolgozik. Már anyáink világában elindult az a változás, ami mára szinte tökéletesen törölte a női létezés színeit, jeleit, finomságait. Azokat, amelyeket egy férfi is érez és ért. Nincsenek követendő minták és így egyre jobban nem marad más, mint az, hogy a nők egy megerőszakolt és gyenge férfi kommunikációt folytatnak, melyben vagy alul maradnak és fájdalomban telnek napjaik, vagy elsárkányosodnak, hogy mégiscsak el tudjanak érni valamit a férfinél. Erről szól a "Párkapcsolati harcok helyett – avagy a férfi nyelvezete" – írás. Neked vannak nehézségeid, konfliktusaid? Téged sem hallgat meg a párod? Nálatok is csak veszekedés van mindenből? Nem érted miért nem akarja elismerni azt, amit teszel? Nem értékel? Lekezel? Erőszakos? Nem lehet megkérni semmire? Nem érti a célzásokat? … és még vagy több száz hasonló mondat jöhetne itt. AZ ÖSSZES FENTI PROBLÉMÁNAK UGYAN AZ A GYÖKERE!
E belátás nyomán jött létre 2015 végén az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézetében a Nőtörténeti Kutatóközpont. Nekünk, az ELTE BTK Történeti Intézete és Néprajzi Intézete munkatársainak kettős célunk volt akkor, amikor a kutatóközpontot megalakítását kezdeményeztük: egyrészt a nőtörténet hangsúlyos megjelenítése az oktatásban, másrészt az egyetemen zajló nőtörténeti kutatások összehangolása és az eredmények megismertetése a szakmai és érdeklődő közönséggel. E célok érdekében közös egyetemi kurzusokat és szabadegyetemi előadássorozatot tartottunk, nőtörténeti tárgyú szakdolgozatok és doktori értekezések készítésében működ(t)ünk közre, honlapot üzemeltetünk, amelyen mások kutatásait, rendezvényeit is népszerűsítjük, illetve több hazai és nemzetközi konferenciát, workshopot szerveztünk egyedül vagy másokkal közösen. A Nőtörténeti Kutatóközpont két nemzetközi rendezvényének is a női kommunikáció története volt az (egyik) témája, mivel úgy tűnt és tűnik, hogy a Kutatóközpont tagjainak tudományos munkája kisebb-nagyobb részben kapcsolódik e tárgykörhöz, és ez lehet a közös kutatómunka alapja.
"13 A közös kulturális orientációról pedig így vélekedett 1918-ban, szintén az Atlântidá ban: "... a frankofilia azonban minket, brazilokat és portugálokat, közelebb is hozott egymáshoz. Erősen hiszek abban, hogy ez mindenek előtt egyfajta mélyreható latin érzés, tudat meglétére utal, mely, ha homályos és nehezen definiálható is, mégis intenzív, ez a mi közös latin mivoltunk... " 14 Az, hogy az Atlântida francia nyelvű különszámokkal, blokkok kal jelentkezett, részben a "latin érzés" eredménye volt, ugyanakkor indokolta az is, hogy a portugál–brazil témákat így eredményesebben lehetett közvetíteni a művelt külföldi közönség felé. Az első világháború idején a folyóiratban még inkább felerősödött a latin szolidaritás, mint olyasvalami, ami szembeállítható a germán agresszióval. 12 João de Barros Afonso Costa pénzügyminiszterrel készített interjúja. Atlântida, 1916. szeptember, 998. 13 João de Barros: A Mentalidade Brasileira Contemporânea. In: uő. : Caminho da Atlântida – Uma Campanha Luzo-Brazileira.
A tanulmányok szerzői a Bécsi Egyetem, a Szlovák Tudományos Akadémia, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nőtörténeti Kutatóközpontjának munkatársai. Tulajdonságok: terjedelem: 204 oldal borító: puhatáblás