Március 12-től ismét közlekedik az erdei vasút a gemenci erdőben, és kinyitnak a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ kiállításai – közölte a Gemenc Zrt. hétfőn. A turisták újra kiinduló és ismeretterjesztő bázisként támaszkodhatnak Gemenc déli kapujára – írták közleményükben. Az ökoturisztikai központ minden nap 8 és 17 óra között várja a kirándulókat. Hétköznap az erdei vasút és a kiállítások csak előre bejelentkezett csoportok számára lesznek elérhetők, hétvégén és ünnepnapokon azonban teljes szolgáltatással várja a látogatókat a gemenci erdőgazdaság. Az erdei vasút járatai hétvégenként és ünnepnapokon menetrend szerint közlekednek Pörböly és Malomtelelő állomás között. Turizmus » A Gemenci Erdei Vasút Napja. A vonalon Pörbölyről naponta három járat indul 10, 13 és 14 órakor. A kiállítások délelőtt 9-től délután fél háromig lesznek nyitva, emellett a vadmegfigyelő, büfé, vizesblokkok és ingyenes parkolás is várja a kirándulókat. A Gemenc kincsei című, interaktív tárlat az ártéri erdő életközösségét, az erdész hivatást és a Sárköz népművészetét mutatja be, a Millenniumi pavilonban a gemenci gímszarvasról szóló kiállítás több mint 300 fotóval, infografikákkal, multimédiás eszközökkel, diorámával várja a közönséget.
A szóban forgó iparvasút építési határideje 1916. szeptember 1. volt. Party József erdőgondnok szerint "a sínek valami irdalmas, rossz, ócska anyagból vannak s nem egyet az építőnek teljesen selejtezni kellett", ezért nézeteltérés is lett a megrendelő és a vállalkozó között. Hétvégén elindul a gemenci erdei vasút | Autoszektor. Vasútból cserkészút A háborús viszonyok elmúltával, valamint a kényszertermelések végével a Gemenci területen hosszú időre véghasználati megtakarítások történtek, ezért már nem volt szükség a vasúton történő szállításra. Party József erdőgondnok 1922-ben felszedeti a 3301 fm. hosszú vasúti pályát, A felszedett kisvasút alapja cserkészút lett, a síneket sorompó készítésére használták fel. A rönkszállító és ölfaszállító kocsik, valamint a fordítók a Kalocsai- meszesi kisvasúthoz lettek átadva. A mai vasúti pálya kialakulása A Gemenci erdő jelenlegi vasúti pályája több szakaszban épült. A Gemenc-Keselyűs vonal kialakítása 1955-ben kezdődött. 1963-ban épült az ebből kiágazó, Gemenc-Ásásduna felé vezető szárnyvonal a Szomfovai erdőrészig.
Hétvégén elindul a gemenci erdei vasút 2022. 03. 09. - Március 12-től ismét közlekedik az erdei vasút a gemenci erdőben, és kinyitnak a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ kiállításai - közölte a Gemenc Zrt. az MTI-vel. A turisták újra kiinduló és ismeretterjesztő bázisként támaszkodhatnak Gemenc déli kapujára - írták közleményükben. Az ökoturisztikai központ minden nap 8 és 17 óra között várja a kirándulókat. Hétköznap az erdei vasút és a kiállítások csak előre bejelentkezett csoportok számára lesznek elérhetők, hétvégén és ünnepnapokon azonban teljes szolgáltatással várja a látogatókat a gemenci erdőgazdaság. Az erdei vasút járatai hétvégenként és ünnepnapokon menetrend szerint közlekednek Pörböly és Malomtelelő állomás között. Gemenci Erdei Vasút | CsodalatosMagyarorszag.hu. A vonalon Pörbölyről naponta három járat indul 10, 13 és 14 órakor. A kiállítások délelőtt 9-től délután fél háromig lesznek nyitva, emellett a vadmegfigyelő, büfé, vizesblokkok és ingyenes parkolás is várja a kirándulókat. A Gemenc kincsei című, interaktív tárlat az ártéri erdő életközösségét, az erdész hivatást és a Sárköz népművészetét mutatja be, a Millenniumi pavilonban a gemenci gímszarvasról szóló kiállítás több mint 300 fotóval, infografikákkal, multimédiás eszközökkel, diorámával várja a közönséget.
A vadregényes gemenci erdő gímszarvasállományát 3-4 ezresre becsülik. Különleges élmény augusztusban a szarvasbőgés-hallgató túrákon részt venni. A Gemenc Magyarország egyik legismertebb védett területe, Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje. A terület jelentős része 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A Gemenci-erdő a víz közelségének köszönheti egyedülálló szépségét. Különleges hangulatát a jellegzetes növényvilág, a temérdek vadvíz és az egyedülálló állatvilág határozza meg. A világrekorder trófeákat adó gímszarvas állomány, a vaddisznó, valamint az őz nem ritkaság ezen a területen, de a nagyvad mellett a vadmacska, a borz, a róka, a nyuszt, nyest, mókus, vidra és a hód is megtalálható. A madárállomány is különleges: a rétisas, a kerecsensólyom, barnakánya, feketeharkály, kócsag, bakcsón kívül a világ legsűrűbb feketególya állománya is itt található. Keselyűsi fogadó épület A fogadó épület, amely jegypénztárral, büfével és parkolókkal várja a közönséget, a gemenci erdei vasút állomása is egyben.
A debreceni Zsuzsi Erdei Vasút nyomvonalán lesz a megújult járgány próbajárata. Megújult Rezét, a Gemenci Állami Erdei Vasút nosztalgia gőzöse. A munkálatokat a debreceni székhelyű ENERGOSZERVIZ Kft. műhelyének szakemberei végezték, akik a teljes felújítás során elemeire bontották szét a mozdonyt, majd újjáépítették. Kapcsolódó Az elkészült lokomotívot a Zsuzsi Erdei Vasút Nonprofit Kft. befogadta, hogy megtörténhessen a mozdony próbajárata, tesztelése és a műszaki finomhangolás. Rezét gőzős két élete A 490, 2003 pályaszámú Rezét gőzös 2001 márciusában állt először szolgálatba a Gemenci Állami Erdei Vasútnál. Az erdélyi Resicabányán (Reșița) 1954-ben gyártott mozdony a leghíresebb székelyföldi fürdővárosban, Borszéken, a helyi ásványvízüzemben vontatott nyugdíjazásáig. Innen került – közel két évtizeddel ezelőtt – Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejébe, Gemencre, ahol már nem a tehervontatás, hanem a turisták szállítása a feladata. A szertartályos, telített gőzzel üzemelő mozdony egyik érdekessége, hogy kazánjának kialakítása lehetővé teszi a fafűtést is, így sokkal gazdaságosabban tud üzemelni.
A Gemenci Erdei Vasút története Az első vasúti pálya Gemencen A Kalocsai Érseki Uradalom már az 1800-as évek végén használt lóvontatású kisvasutat, melynek bizonyítéka egy jelentés arról, hogy 1905-ben a "Bátya- Dusnokról vezető vicinális kerülőfoki" hídja rossz és a javításhoz szükséges faanyagot az erdőmesternek kell biztosítania. Tehát a kisvasúti híd már régen megvolt, hiszen a hosszantartó használattól ment tönkre. Ennek mintájára gondolta 1914-ben Mattanovics Károly erdőmester, – mivel az első világháborúban bevonultatták az igavonó lovak zömét – hogy a nehéz útviszonyok miatt erdei vasutat kellene építeni Gemencen a kényszer termelések gyors kiszállításának elősegítésére. Az 1915-ös lóré vasút A kisvasúti pálya építésére az uradalom Szabadi István és Juhász Ferenc kalocsai vállalkozókkal kötött szerződést. A faragott talpfákat helyettesítő tölgyfa hasítványokat az uradalom adja, viszont a sínek ráerősítése illetve a hasítványok befaragása a vállalkozók feladata. A pályatestet 5 cm vastagon rostált durva murvával kellett megszórni.
Árpád-házi Szent Erzsébet élete Szent Erzsébet 1207 július 7. -én született Sárospatakon. (Azonban ez a kérdés biztonsággal még nem tisztázott, Pozsony és Óbuda is a lehetséges születési helyek között szerepel. ) Az öt gyermek közül Erzsébet volt a harmadik. Bátyja később IV. Béla néven lett magyar király. Budán keresztelték meg, fényes pompával. I. Hermann türingiai őrgróf kérésére Erzsébetet a kor szokásának megfelelően négyéves korában eljegyezték Hermannal, az őrgróf fiával. Erzsébet Eisenachba, majd Wartburgba került. Az irodalom- és zenekedvelő őrgróf és buzgón vallásos felesége mellett jó nevelést kapott. 1213-ban meghalt az édesanyja (a Bánk bán Gertrúd királynéja), ami után hosszú ideig rémálmai voltak. Vőlegénye, a betegeskedő Hermann 1216-ban 19 évesen meghalt, ekkor – némi politikai huzavona után – öccse, Lajos, aki Erzsébet legjobb pajtása volt, jegyezte el. Az esküvőt 1221-ben tartották Eisenachban. Erzsébet a nála 7 évvel idősebb Lajossal boldog házasságban élt. Gyermekeik Hermann (1222. március 28.
Párizsban a Paroisse Elisabeth-templom viseli a nevét Londonban a Southwark Cathedral egyik kápolnája Erzsébet és Assisi Szent Ferenc nevét viseli. A belgiumi Mons-ban is van Szent Erzsébet templom, főhajója két oldalán két hatalmas történelmi magyar zászló függ. Budapesten a VII. kerületben 1931-ben Szent Erzsébet halálának 700. évfordulóján a Szegényház teret, amelyen egy Szent Erzsébet tiszteletére emelt templom áll, a szent legendája nyomán átnevezték Rózsák terére. A Szent Erzsébet Út Alapítvány 2007-ben Sárospatakon, Szent Erzsébet szülővárosban jött létre azzal a céllal, hogy összekösse az európai Szent Erzsébet emlék- és tiszteleti helyeket, s létrehozzon egy olyan zarándokutat, amely megerősíti a szellemi és lelki összetartozást, és fizikai valóságában is végigjárható utat jelöl ki. 2007-ben, a Szent Erzsébet emlékév alkalmából az esztergomi Tabán híd a Szent Erzsébet híd nevet vette fel, a városban ezen kívül egy egyházi iskola és óvoda viseli a nevét. A budapesti Árpád-híd által kettéválasztott óbudai Szentlélek tér déli oldalát átnevezték Szent Erzsébet térre.
Népi kultuszáról keveset tudunk, elhalványodott, vagy a szakkutatás késett el a földerítésével. Neve gyermekjátékokban, pünkösdölőkben bukkan fel. Az Erzsébet név évszázadokon át a legkedveltebb magyar női keresztnevek egyike volt. Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumával tisztelgett a szent előtt. Reményik Sándor: Bánk Bán utolsó monológja (részletek) Egy kicsi-kis leányka-csillagot Láttam egyszer sok esztendő előtt, Pozsony várából napnyugatra ment A csillag-gyermek, s szent asszonnyá nőtt. A fáma mint a rózsaillatot Nevét országokon át lengeti, Be jó volna a köntöse szegélyét Ájtatos ajkkal megérinteni. Idegen népek jóltevője lett, Míg anyja itthon dúlt a magyaron... Most anyja vére ég a kezemen – – Mért mentél el, királykisasszonyom? Szűz lelked egyetlen lehellete Szétfújta volna a tragédiát, – Vagy úgy kellett, hogy későn, s messziről Szívjuk be lényed rózsaillatát? [... ] Megyünk, megyünk, feléd Erzsébetünk. Boldog, ki leghamarább odaér. Forrás Diós István: A szentek élete Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium II.
Szent Erzsébet legendák Rózsacsoda Történék egy napon, mikoron nagy hideg volna, hogy úgy, mint senki ne látná, vinne apró maradékokat az vár kapuja elében az szegényeknek. És íme elől találá az ő attya csodálkozván rajta ennen maga, mit járna és hova sietne. Meg szólojtá őtet: "Fiam, Erzséböt, hova mégy, mit vissz? " Az nemes királ leánya, miért felette szemérmes vala, nagyon meg szégyenlé magát és meg ijede és nem tuda félelmében egyebet mit felelni: "Ím, rózsát viszök. " Az ő attya kedég, mint eszös embör meg gondolá, hogy nem volna rózsa virágnak ideje, hozjá hivá és meg látá kebelét, hát mind szép rózsa virág az asszú apró portéka. Ó, nagy ártatlanság, ó szeplőtelenségnek halhatatlan malaszttya, íme az áldott mennyei királ nem hagyá az ő szerlmes szolgáló leánya beszédét hamisságban, hogy szemérmöt ne vallana, de inkább szentséges voltát isteni irgalmasság követné. Azt látván az ő attya, el csodálkozék rajta. Ez leánzó, ha élhetend, valami naggyá leszen! "És aztán? " – kérdezték a gyerekek a pap bácsitól a hittanórán.
Az iskola 1989-ben vált ki a Dobó Katalin Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolából. A jórészt korábban itt dolgozó tanárok és szakoktatók munkájának köszönhetően az új intézmény Sipos Imre igazgató és Popovics Györgyné igazgatóhelyettes vezetésével nemcsak az addigi kereteket tudta fenntartani, de a létszám növelésére és az oktatás fejlesztésére is sor került. A hagyományos szakközépiskolai képzést 1991/92. tanévtől kísérleti képzés, majd az 1993/94. tanévtől a világbanki programon alapuló oktatás váltotta fel. Az induló képzés elsődlegesen egészségügyi szakemberek képzését biztosít humán oktatás mellett, 1995-tól környezetvédelmi szakképzést is folytattunk. Az iskola 1991-ben vette fel Árpád-házi Szent Erzsébet nevét és ekkor kezdett el működni az iskola mellett a Szatmári Irgalmas Nővérek által fenntartott kollégium. Mind a névváltozás, mind a kollégiummal való együttműködés jelentette, hogy az intézmény igyekezett megőrizni az 1948-ig két évtizeden keresztül ebben az épületben működő Boldog Margit Gimnázium hagyományait is.
Időpont április 4-től, hétfőtől kérhető! A gyászmise március 24-én délután 17 órakor lesz a szentesi Szent Anna-templomban. Egykori kollégánk búcsúztatása március 25-én 12 órakor lesz a szegvári Öregfalusi temetőben. Szándéknyilatkozat 2022/2023-as tanévre: Elsősváró séták jelentkezési lapja: