Az osztrák kormány, a lajtántúli lapok és egyes államférfiak gyakran emlegetik a békés kiegyenlítés szükségét, oly kiegyenlítését, mely mind a két fél megnyugtatásával eszközöltessék. Ily kiegyenlítésnek alapja csak a kölcsönös bizalom lehet, s azt hiszi-e a "B. ", hogy ezt a kölcsönös bizalmat növeli annak emlegetése, miszerint alkotmányunkat eddig sem respectálta a hatalom, s ezután sem fogják azt kímélni még az alkotmányos osztrák népek sem? Vagy ha maga sem hiszi a "B. Deák húsvéti clikk ici. ", hogy mindez a bizalmat növelje, vajjon érdekében fekszik-e nehezíteni a kiegyenlítés lehetőségét; bizalmatlanság magvát szórni a Lajtán innen és túl levő népek és országok között úgy állítani őket egymással szembe, mint; ellenségeket, és pedig oly ellenségeket, kik egymás jogait kímélni nem hajlandók? Józan, becsületes, bölcs politikának tartja-e a "B. ", tőlünk még azon reményt is elragadni, melyet a fejedelem személyébe helyezünk, s midőn ekképp igyekszik ő maga is elkülönző vágyakat ébreszteni a magyarban, szemrehányásképpen ugyanazon vágygyal vádolni a nemzetet?
Deák 1865 elején tért vissza a politikába. "A nemzet prókátora" lényegében felelevenítette Dessewffyék korábbi elképzeléseit, Adalékok a magyar közjoghoz című cikkével jelezte, hogy a magyar liberálisok készek a tárgyalásokra. A kiegyezésre hajlott Ferenc József is, aki az év tavaszán többször Pestre küldte Anton von Augusz bárót, és Deák ezután a nevezetes "húsvéti cikkben" fejtette ki részletesen álláspontját. A Pesti Napló 1865. április 16-i számának címlapján, aláírás nélkül megjelent írást Deák előző nap mondta tollba Salamon Ferenc újságírónak az Angol Királynő Szállóban. Húsvéti cikk. (A diktálás célja az volt, hogy még a kézírását se ismerhessék fel a szerkesztőségben. ) Deák lényegében a bécsi Botschafter című lap egy héttel korábbi cikkére válaszolt, amely a "jogeljátszás" elméletét felelevenítve azzal vádolta a magyarokat, hogy lételemük a szakadárság, és a történelmükön egy teljesen értelmetlen "elkülönző vágy (Sonder-Zug) vonul végig". Deák leszögezte, hogy Magyarország mindig ellenállt és ellen is fog állni a beolvasztási kísérleteknek, de ezt az évszázados sajátosságot nem szabad azonosítani a végső elszakadásra való törekvésekkel.
Az uralkodó az 1860-ban kiadott októberi diplomával, majd az 1861-es februári pátenssel jelezte változtatási szándékát, liberálisabb szellemű összbirodalmi alkotmányt ajánlott fel. 1861-re összehívta az országgyűlést, hogy a tervezett birodalmi gyűlésbe, a Reichsratba magyar képviselők is beülhessenek. Az ország függetlenségét feladni nem akaró magyar politikai elit - hosszas politikai küzdelem után - feliratban utasította el a császári alkotmánytervet (a radikálisabbak ezt határozatban akarták megtenni), leszögezve: nem engednek az 1848-as elvekből. Ferenc József válaszul 1861. Deák ferenc húsvéti cikk. augusztus 22-én feloszlatta az országgyűlést, és Anton Schmerling államminisztert ültette a hatalomba. Schmerling hajlandó lett volna reformokra, de arra nem, hogy elismerje Magyarország különleges helyzetét a birodalomban. A Schmerling-provizóriumnak nevezett átmeneti időszak alatt a színfalak mögött - főként a magyar konzervatívok részvételével - már folytak a tapogatózások a bécsi udvarral, a külön parlamentet, közös hadügyet, külügyet és pénzügyet magában foglaló, tehát 1867-ben megvalósuló megoldást évekkel korábban már felvetette a volt főkancellár, Apponyi György gróf és Dessewffy Emil gróf, az MTA elnöke is.
Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) részeként, de önálló felületen () működő, internetes közönségszolgálati modul egyik almodulja a Természetvédelmi Információs Rendszerhez (TIR) kapcsolódó interaktív természetvédelmi térkép. Hazánk természetvédelmi térségei. A térképi felületen elérhető, természetvédelmi vonatkozású fedvények jelentősebb részét frissítették az aktuális változatra, és a már meglévők mellé, újabb – a tájékozódást segítő – tematikus rétegek is kerültek. A felület naprakészen tartása és bővítése még nem fejeződött be teljesen, de a jövőben ez előreláthatólag folyamatos lesz. A Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) a nemzeti park igazgatóságok és hatóságok munkáját segíti, egy országos kiterjedésű adatbázis és speciálisan a szakma követelményeinek megfelelően kifejlesztett térinformatikai (GIS) alkalmazás segítségével. A természetvédelmi szakma informatikai igényeinek magas színvonalú kiszolgálása mellett a rendszer fontos funkciója a lakosság tájékoztatása a védett természeti területekről, természetvédelmi tudnivalókról.
A Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) a nemzeti park igazgatóságok és hatóságok munkáját segíti, egy országos kiterjedésű adatbázis és speciálisan a szakma követelményeinek megfelelően kifejlesztett térinformatikai (GIS) alkalmazás segítségével. A természetvédelmi szakma informatikai igényeinek magas színvonalú kiszolgálása mellett a rendszer fontos funkciója a lakosság tájékoztatása a védett természeti területekről, természetvédelmi tudnivalókról. A TIR Közönségszolgálati Modul interaktív térképén elsősorban az ökoturizmussal kapcsolatos tudnivalók, rekreációs tevékenységek, kirándulások tervezését segítő információk láthatók. A térképoldal segítségével megtudhatja például, hogy lakóhelye közelében hol van valamilyen országos jelentőségű védett természeti érték vagy terület. A TIR-hez kapcsolódó frissített interaktív természetvédelmi térkép itt érhetőel: A természetvédelmi szakterület legfontosabb adatainak aktuális gyűjteménye itt érhető el:
A zöld infrastruktúra átlépi a védett természeti területek határait, megjelenik a városokban és multifunkcionális szolgáltatásával hozzájárul egy élhetőbb környezet kialakításához. Ebben a folyamatban a térségi tervezésnek és az okos város megoldásoknak meghatározó szerepe lesz. Különböző természetvédelmi oltalomban részesülő térségeinket részletesen is bemutatja a Lechner Tudásközpont és az FM Természetmegőrzési Főosztálya által közösen készített interaktív térkép, amely a weboldalon érhető el. Hazánk természetvédelmi térségei Forrás Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszerben (TeIR) Természetvédelmi Információs Rendszer (TIR) 2016. május 3. Iratkozzon fel hírlevelünkre További híreink Kiemelt információk