Véget ért felvételi időszak, kiderültek a ponthatárok, hogy kit hova vettek fel, vagy éppen nem vettek fel. Akiknek első körben nem sikerült felvételt nyerniük egyik általuk választott helyre sem, adatott egy második lehetőség is, a pótfelvételi, melynek ponthatárai augusztus végén fognak kiderülni. Összegyűjtöttük a legfontosabb és legérdekesebb statisztikai adatokat a 2016-os felsőoktatási felvételivel kapcsolatban. A 2016-os top szakok, amikre a legtöbben jelentkeztek A diagramból látható, hogy a legnépszerűbb szakokon nagyon nagy a túljelentkezés mértéke, és a jelentkezők számához képest, csak kevesen kerülnek be az általuk választott szakokra. Képzési terület alapján a következőképpen alakultak a jelentkezők és a felvettek száma A legtöbben még mindig a gazdaságtudományokat választják. Felvételi eljárás | Pécsi Tudományegyetem. A legnépszerűbb intézmények között az első helyen továbbra is az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem (ELTE) áll, amit a Debreceni Egyetem (DE) és a Szegedi Tudomány Egyetem (SZTE) követ. Ebben az évben alapképzésre, nappali munkarendben, államilag finanszírozott formában 56276 fő jelentkezett, melyből 27273-an nyertek felvételt valamely intézménybe.
Egészségtudományi alapképzési szakon is több mint 200 hallgató kezdheti meg állami ösztöndíjas tanulmányait. A felsőoktatásba bekerüléssel pótfelvételi eljárásban próbálkozók mintegy 70 százaléka, közel 6600 jelentkező sikerrel vette az akadályt. A felvettek harmada az idén először meghirdetett állami ösztöndíjas helyeken folytathatja tanulmányait. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium pótfelvételi eljárásban biztosított lehetőséget a továbbtanuláshoz azoknak a diákoknak, akiket nem vettek fel, vagy korábban nem adtak be jelentkezést. Az elmúlt évektől eltérően idén állami ösztöndíjas formában több képzési területen is be lehetett jutni az egyetemekre a pótfelvételi eljárás keretében. Hetek Közéleti Hetilap - Kiderültek az idei felvételi ponthatárok. Augusztus 9-ig 9 556-an jelentkeztek pótfelvételi eljárásban egyetemre vagy főiskolára, közülük 6596-an kezdhetik meg szeptemberben felsőfokú tanulmányaikat. 2235 hallgató az eljárás eredményeként magyar állami ösztöndíjjal tanulhat tovább. Az állami ösztöndíjas képzések közül a legtöbb (615) hallgató a pedagógus képzési területre került be, a második a műszaki képzési terület 320 fővel.
Szerda este 8 órakor hozták nyilvánosságra a 2018-as felsőoktatási ponthatárokat a honlapon, de az eredményekre sokan az ország több pontján megtartott ponthatárváró rendezvényeken vártak. Idén közel 108 ezren jelentkeztek egyetemekre, főiskolákra. A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények az Oktatási Hivatal közreműködésével, annak informatikai algoritmusával határozzák meg, az eredményeket a felsőoktatási intézmények vezetői hagyják jóvá. Egy képzés ponthatárát az adott felsőoktatási intézmény kapacitása mellett a jelentkezők száma és eredménye is befolyásolja. Idén is az ELTE a legnépszerűbb és a gazdasági karok | Felvételi 2016 | IQFactory.hu. Minél többen jelentkeznek magas pontszámmal egy szakra, annál magasabb lesz az adott szak ponthatára. fotó: Márton Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján idén negyvenegy alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szak esetében a magyar állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges követelményt (minimumpontszámot) határozott meg. Azt már előre lehetett tudni, hogy nemzetközi tanulmányok szaknál 465, kommunikáció és médiatudomány szakon 455, pszichológia szakon 435 pontot kell elérni, osztatlan jogász képzésen 460, gazdaság- és pénzügy-matematika elemzés szakon legalább 440 pontot kell szerezni.
Az itt közzétett adatok a 2022. februárban induló felsőoktatási képzések hivatalos ponthatárai. A közölt adatok idézése, átvétele esetén az Oktatási Hivatalt forrásként fel kell tüntetni. A ponthatárok téves megjelentetése esetén a felelősség a közzétevőt terheli. A másutt történő megjelenések során előforduló hibákért az Oktatási Hivatal nem vállal felelősséget.
Ugyanakkor 2018-ban volt olyan szak, ahol a tényleges ponthatár jóval magasabb volt az előzeteshez képest. Az ELTE szabadbölcsészet szakán 340 volt az előzetes pontszám, végül azonban 391 pontra volt szükség. Anglisztikán 320 pont volt az előzetes, de az SZTE esetében 360 ponttal lehetett bekerülni. A ponthatárok határozzák meg, hogy a jelentkező melyik általa megjelölt képzésre kerül be. Mindenki csak egy helyre nyerhet felvételt, mégpedig az általa megjelölt jelentkezési helyek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja a megállapított ponthatárt. Rekordszámú új hallgató az ELTE-n Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a legnépszerűbb felsőoktatási intézmény lett a 2018-as felvételi eljárásban: közel tízezer, összesen 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait itt szeptemberben, amely ezerfős növekedést jelent a tavalyi évhez képest. Az idén induló Gazdálkodástudományi Intézet képzéseire 596 hallgatót vettek fel, ezen felül az ELTE szombathelyi képzési helyein is több mint 10 százalékos növekedés figyelhető meg.
Ferenc pápa 2013 márciusa óta a katolikus egyház vezetője, előtte XVI. Benedek ült nyolc évig a pápai székben, azonban ő lemondott. A Buenos Aires-ben született Ferenc már a megválasztásakor nagy népszerűségnek örvendett, ugyanis nagyon egyszerű életet folytatott érsekként, tömegközlekedéssel járt, szerény lakásban élt, emellett a hívekkel is roppant közvetlen volt, utóbbi jó szokását a mai napig megőrizte. Fiatalkori fotón Ferenc pápa Amikor Ferenc pápa nevét az egész világ megismerte, már 77 esztendős volt, emiatt sokan nem tudják elképzelni, hogy festhetett fiatalkorában, mi viszont most mutatunk róla egy fotót. Ferenc pápa: Az abortusz soha nem az a válasz, amelyet a nők és a családok keresnek! | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Érdekesség, hogy először nem a papi szolgálatot választotta, előtte vegyésztechnikusi diplomát szerzett szülővárosában. 1958-ban, 22 éves korában kezdte meg a noviciátust, azaz újoncidejét tölteni a jezsuita rendben. A '60-as években irodalmat és pszichológiát tanított gimnáziumokban. 1967 és 1970 között teológiát tanult, 1969 decemberében pedig pappá szentelték. Örökfogadalmát 1973. április 22-én tette le.
Az orvosi szakma küldetés, életre szóló hivatás, és fontos, hogy az orvosok tisztában legyenek azzal, hogy ők maguk is ajándékot jelentenek a rájuk bízott családoknak: olyan orvosnak kell lenniük, aki képes kapcsolatba lépni, mások életét felvállalni, a fájdalommal szemben proaktívnak lenni, képes megnyugtatni, mindig olyan megoldásokat keresni, amelyek tiszteletben tartják minden emberi élet méltóságát. Ebben az értelemben a perinatális "comfort care" olyan kezelési mód, amely humanizálja a gyógyászatot, mert felelős kapcsolatra késztet a beteg gyermekkel, akit az egészségügyben dolgozók és a családja integrált ápolásban részesítenek, soha nem hagyják el őt, emberi melegséget és szeretetet éreztetnek vele. Mindez különösen szükséges azoknak a gyerekeknek, akik a tudomány jelenlegi állása szerint közvetlenül a születés után vagy rövid időn belül meghalnak. Ezekben az esetekben úgy tűnhet, hogy a kezelés szükségtelen erőforrás-felhasználás, és csak további szenvedést okoz a szülőknek. De a figyelmes tekintet meg tudja ragadni ennek az erőfeszítésnek az igazi értelmét, melynek az a célja, hogy a család szeretetét teljességre juttassa.