Eddig megszoktam, hogy ott van a Várhegy oldalában és észre se vettem. " ( Mikszáth Kálmán, 1909) Klösz György / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan A Halászbástya és a Schulek lépcső a Hunyadi János (Albrecht) útról nézve 1903-ban. Háttérben a Mátyás-templom. "Az eddigi szobrok méltatlanok voltak nagyjainkhoz. Micsoda költőkirály volt Petőfi és micsoda szobra van neki a Dunaparton! Miféle ítéletet fog rólunk mondani az utókor, ha szobrainkat meglátja? Fővárosi ingatlan-ügy: nem lesz belsővizsgálat és újabb feljelentés sem. " ( Rákosi Viktor, Budapesti Hírlap, 1902) Kiss László / Dabasy Fromm Géza / Fortepan Petőfi Sándor szobra (Huszár Andor, 1882) a Petőfi téren 1894-ben. "Tájékozatlanság, kapkodás és kicsinyes fölfogás uralkodik mindenben. Vagy nem erről tanúskodik a szükséges új hidak fölötti meddő vita; a sorfalba szorított új Városháza; a rossz világítású Műcsarnok; vagy a Várkert bazár, hol boltokat építettek a király számára? " ( Jakabffy Ferenc, Budapesti Szemle, 1891) Klösz György / Budapest Főváros Levéltára / Fortepan Kilátás a Budai Várból a Lánchíd és a Bazilika felé 1896 körül, balra a Parlament.
Tüttő Kata, mint városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes felel a Lánchíd felújításáért, ami 5 milliárddal drágább lett a baloldali városvezetés ügyetlenkedése miatt, és éppen az az A-Híd Zrt. Elkezdődött a Városháza megújítása - Blikk. nyerte meg a Lánchíd felújítására kiírt tendert, amelyik meghívta Karácsony Gergely helyettesét az egyik rendezvényére. Wintermantel Zsolt, a BKV igazgatóságának egyik fideszes tagja a Facebook-oldalán reagált a főpolgármester magyarázatára: "Olvassunk a sorok között, a baloldali nyelvezetet tegyük át magyarra! A Főváros nem keres vevőt, tehát már megvan! Döntés nem született, tehát a háttérben készítik elő a mutyit" Érdekes lehet számodra:
Fotó: Jászai Csaba / MTI)
Az újabb hangfelvétel-részleten Barts továbbra is arról beszélt, hogy a fővárosi "döntéshozók" a Városháza 60 ezer négyzetméteres ingatlanával kapcsolatban azon az állásponton vannak: "nézzük meg, hogy ezt az épületet valaki megvenné-e? " A terveket vázolva Barts arról beszél, hogy "tehát van egy régi városházánk, és mellé épül valami új (…) erre az volt a mondás, hogy az lehet. " Az új városházi rész méretére el is hangzik a beszélgetésben egy szám Bartstól: 15 ezer négyzetméter. Ezen részletek alapján beazonosítható, hogy amiről szó van, az a városvezetés számára Barts által tavaly őszre elkészített ingatlanhasznosítási koncepció "legjobb kompromisszumként" elnevezett B/1 alternatíváját takarja. HAON - Budapest vezetése eladná a Városháza épületét. Ez a régi, a főváros által most használt épületszárnyak felújításával és bérbeadásával számol – tehát ez a variáció nem szól eladásról. Ugyanakkor az új épületszárny építése egy másik, szintén a Barts-javaslatcsomagban szereplő opcióban is felbukkan. Ő se gondolta komolyan, és a főváros se Ez, a "legbátrabb lépés"-ként körülírt "D" alternatívában az új épület építése mellett már valóban szóba került a jelenlegi eladása: "azzal számolunk, hogy a jelenlegi Központi Városháza kiürítésre és értékesítésre kerül, és az önkormányzat vezetése és az önkormányzat vezetése és a főpolgármesteri hivatal egy új épületbe költözik".
Erre nem sokkal később a kormány kiemelt beruházássá nyilvánították a projektet, így a helyi szabályozás már nem érvényes rá. A döntés miatt a kerület Alkotmánybírósághoz fordult. A szomszédos – egykori Láng Gépgyár területének – több mint 8 hektáros ingatlana esetén már biztosra ment az orosz milliárdos. Ez egyből rozsdaövezeti akcióterület lett. Az ingatlanra idén februárban jegyeztetett be 7 millió euró – mintegy 2, 5 milliárd forint – jelzálogot Ruszlán Rahimkulov egyik érdekeltsége. A fejlesztők megkapták a szokásos könnyítéseket, köztük a kerületi építési szabályozások alóli felmentést, így akár 65 méter magas tornyot is emelhetnek a Váci út mellett. Mindezek után a Városháza-ügyben is felbukkant Rahimkulov család neve, ami akkor is jelzésértékű lehet, ha Budapest irányítói a kezdetektől az állítják: nem eladó az épület. Mindenütt ott vannak A közelmúlt legnagyobb ingatlanos vállalkozása azonban kétségtelenül a magyar–ukrán határ közelében lévő Fényeslitkén megvalósuló logisztikai központ, amely Európa legnagyobb és legkorszerűbb terminálja lesz, ezen keresztül bonyolítanák le a Kína és Európa közötti Új Selyemút forgalmának jelentős részét.
I. Rákóczi György, Rákóczi Zsigmond fejedelem fia már Bocskai kassai udvarában és apja fejedelemsége idején feltűnt, mégis Bethlen Gábor fejedelemsége idején lett igazán politikai szereplő. Támogatta uralkodója politikáját, harcolt az oldalán és a nevében a harmincéves háború első szakaszában, s ott volt a második feleséget megkérő küldöttség tagjai között. Bethlen Gábor halála után, és annak utódja, Brandenburgi Katalin lemondatása után 1630 decemberében a segesvári országgyűlés erdélyi fejedelemmé választotta Bethlen István ellenében. Elődje szellemi hagyományát igyekezett folytatni a bel- és a külpolitikában egyaránt. Keménykezűségét, ugyanakkor bizonyos politikai kérdésekben való óvatosságát ellenfelei nem nézték jó szemmel. Már a Lorántffy Zsuzsannával való házassága továbbnövelte vagyonát - ekkor lett a Rákócziak tulajdona Munkács és Sárospatak -, uralkodása alatt a saját birtokai gyarapítására törekedett, amelyre központi fejedelmi politikáját alapozta. Szigorú protestáns nézeteket vallott, az ortodoxia nevében ellenezte az unitáriusok, főleg a szombatosok tevékenységét.
Bethlen Gábor (iktári), Erdély fejedelme, B. Farkas és szárhegyi Lázár Druzsiána fia, született 1580-ban Illyén Hunyadmegyében; tiz éves korában anyai nagybátyjához, Lázár Andráshoz került a szárhegyi várba, nem valami rendszeres tudományos nevelésbe. Ifjukorát Báthory Zsigmond udvarában tölté. 16 éves korában már a havasalföldi hadjáratban vett részt. 1600-ban hadat vezénylett Báthory Zsigmond részéről Mihály vajda ellen. Báthory Zsigmond utolsó leköszönése és Székely Mózses rövid fejedelemsége után ő volt egyik főtényező Bocskay Istvánnak a fejedelmi székbe helyezésében, utóbb ennek tábornoka és főtanácsosa. Adományban kapta tőle Hunyad várát s egyebeket, és hunyadmegyei örökös főispánná is tétetett. Bocskay halála után az ő befolyása segíté Báthory Gábort is a fejedelemségre, azonban ettől később üldöztetvén, török földre volt kénytelen menekülni, honnan segélyhadakkal Erdélybe tört, Báthoryt a fejedelemségből kiszorította, s megöletése után a fejedelmi széket elfoglalta, melyben a kolozsvári országgyűlés 1613. okt.
A M. o-n megindult katolikus restauráció és felségárulási perek miatt 1604-ben kitör a Bocskai szabadságharc. 1605-ben Bocskait Erdély, majd a szerencsi országgyűlésen Magyarország fejedelmévé választják. A 15 éves háborút a Zsitvatoroki, a szabadságharcot a Bécsi béke zárja le 1606-ban. A békében vallásszabadságot kapnak a protestánsok, megerősítik a rendi alkotmányt, nádort választanak, elismerik az önálló Erdélyt. Bocskai a hajdúkra támaszkodott, akik ezek után meghatározóak lettek. Bocskai 1606. végén meghalt. 1607-8. Rákóczi Zsigmond, 1608-13. az "utolsó Báthory", Báthory Gábor- 1613. és 1629. között volt Erdély fejedelme Bethlen Gábor (korábban is ő volt Bethlen címszó alatt). Az ő, illetve utóda (I. Rákóczi György) alatti időszakot hívjuk Erdély aranykorá nak. Bethlennek hatalmas birtokai voltak Erdély területén. Mivel Erdélyben csak középbirtokok voltak, ezért az ő nagybirtoka adta neki a gazdasági és politikai stabilitást. Bethlen tudatos gazdaságpolitikát folytatott. A jövedelmeit úgy növelte, hogy a legfontosabb exporttermékekre állami monopólium ot vezetett be.
Ennek több oka is van. A rendek nem akartak olyan erős uralkodói hatalmat a Magyar Királyságban, mint amilyennel Bethlen Erdélyben rendelkezett. Maga Bethlen sem akarta, hogy a rendek a koronázási esküvel megkössék a kezét. A törökök sem nézték volna tétlenül a két ország egyesítését. Mégis mit ért el Bethlen? Megerősítette Erdély hatalmi helyzetét, hét vármegyét csatoltak a fejedelemségéhez. Feleségül vette Brandenburgi Katalint, ezzel dinasztikus kapcsolatot teremtett a brandenburgi választófejedelem családjával. Még kétszer avatkozott be a háborúba, megerősítve az elért eredményeket. Erdély hatalma csúcsára ért, valóban beköszöntött az aranykor. Bethlen utóda egykori hadvezére, I. Rákóczi György lett, akit kortársai "bibliás őrálló fejedelemnek" neveztek. A hit szellemében uralkodott, megőrizte elődje eredményeit. Óvatos és megfontolt volt. A nagy háborúba is csak azért avatkozott be, mert megfelelőek voltak a körülmények, s így tudta megerősíteni a Bethlen és a Habsburgok között korábban megkötött békéket.