A feláramló levegő a térítők felé mozog, majd leszáll. A leszálló légáramlatok alacsony nedvességtartalmúak, felhő-oszlató hatásúak. Ezeken a területeken jönnek létre a trópusi sivatagok. A sivatagok szárazsága jellemzően a nedvesebb tengeri területektől távolodva és a térítők felé közeledve növekszik. A trópusi sivatagok jellemzői Hőmérséklet A trópusi sivatagok a Föld legforróbb területei. A magas napállás, a kevés nedvesség és a felhőzet hiányának együttes hatása nagyon magasra emeli a hőmérsékletet. A belső területeken lévő, alacsony fekvésű területeken 40-50° C fokos maximumhőmérsékletek is előfordulnak. Ugyanitt az éjszakai órákban nagyon erős a kisugárzás, így nem ritka a 5° C fokos vagy az alatti hőmérséklet sem. A napi hőingás elérheti a 30-40° C fokot. Csapadék A csapadék a trópusi sivatagi éghajlat alatt 250 mm alatt marad. Ugyanakkor nem ritka az olyan terület sem, ahol évekig nem esik az eső. A levegő páratartalma is nagyon alacsony 10-30%-alatt marad és a harmatpont is igen alacsony.
A félsivatagok növényei a párolgás ellen különböző módon védekeznek. Az évelő bozótok apró leveleiket hamar lehullatják, levelek helyett tüskéket, töviseket, pikkelyeket viselnek; mélyreható gyökérzetük, vízraktározó száruk vagy gyökerük van (pozsgásság). A lágyszárú egyévesek tenyészideje nagyon rövid. Bővebben a trópusi sivatagokról itt olvashatsz. Szavanna (átmeneti) éghajlat jellemzői Az Egyenlítőtől északra és délre távolodva fokozatosan csökken a csapadék mennyisége, és egyenlőtlenné válik az eloszlása. A szavannák területén az év egy esős és egy száraz évszakra különül. Minél távolabb vagyunk az Egyenlítőtől és közelebb a térítőkhöz, annál hosszabb a száraz évszak. Az évi középhőmérséklet magas, a hőmérő higanyszála sohasem esik fagypont alá. Az esős évszak melegebb, a száraz valamivel hűvösebb. Természetes növénytakarója a szavanna. Az Egyenlítőtől távolodva több fajtája alakult ki: Nedves szavanna: A szárazság 3-5 hónapos. Embermagasságú füvek, zárt erdők jellemzik. Száraz szavanna: 6-7 hónapos szárazság jellemző.
Ezeken a helyeken a szárazság az első. Nemcsak a talaj nagyon száraz, hanem a levegő is. A sivatagi éghajlatú régiók többségében nagyobb a párolgás százaléka, mint a csapadék. Mindez a nedvesség nettó veszteségéhez vezet. Néhány forró sivatagban az eső elpárologhat, mielőtt a földre érne. Amikor azonban meglehetősen erős esőzések fordulnak elő, általában néhány növényi és állati életszakadást hoznak létre. Ennek köszönhetően néhány sivatagi terület tekinthető, amelyek nem teljesen vendégszeretetlenek. A hő és a hideg két másik jellemző, amely kiemeli a sivatagi éghajlatot. És hogy míg néhány sivatag egész évben így és így marad, addig más száraz területeken hidegebb a tél és a meleg nyár. Vannak olyan sivatagok is, amelyeknek nagyon hangsúlyos a napi hőmérsékleti ingadozása nappal és éjszaka között. Mindezek ellenére az ezeken a helyeken tapasztalt téli hőmérséklet még a fagyhoz sem közelíti meg. Emiatt, bár vannak hidegebb éjszakák, mivel nincs növényzet a nap folyamán kapott hő fenntartására, ilyen alacsony értékeket nem rögzítenek.
A környezetvédelem napjainkban egyre inkább nagyobb figyelmet kap. A mai ember el sem tudja már képzelni, hogy régebben a nagyvárosok levegője nem volt füstös, a szmog riadó pedig egyenesen elképzelhetetlen volt. A korábban tiszta tavak és folyók ma már nem alkalmasak fürdésre, és teljesen hihetetlenek tűnik számunkra, hogy a Duna vize valójában csodaszép kék volt. Levegőtisztaság-védelem. A környezetvédelem fontossága nem csak szervezetek hívják fel a figyelmet, hanem a jogszabályok is. Ha egy vállalkozás olyan tevékenységet folytat, amely a levegő terhelésével, légszennyezéssel jár, akkor azt engedélyeztetnie kell a területileg illetékes hatóságnál, a Környezetvédelmi Felügyelőségnél, és meg kell felelnie a vonatkozó előírásoknak. Mi szükséges a levegőtisztaság védelmi engedélyhez? A levegőtisztaság védelmi engedélyhez környezetvédelmi szakember segítségre van szükség. Az engedélyhez pontforrás hatásterület lehatárolást kell végeztetnie, valamint emisszió mérést minden egyes pontforrásra, hogy igazolhassa: a források működése során az emisszió megfelel a rendeletben előírt határértékeknek.
Környezetvédelmi bevallások, jelentések Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási és azonosító rendszer. KAR adatszolgáltatás teljesítése a következő esetekben szükséges: - Az ügyfél valamely tevékenységére, környezetvédelmi objektumára vonatkozóan környezetvédelmi adatszolgáltatás (pl. hulladék éves jelentés, LAL és LM bejelentés, FAVI jelentés) teljesítésére kötelezett, és még nem rendelkezik KÜJ és KTJ azonosítókkal. - Az ügyfél - valamely tevékenységéből vagy objektumából adódóan – engedélykérelmet, szakhatósági állásfoglalás iránti kérelmet nyújt be (pl. légszennyező pontforrás üzemeltetési engedélykérelme, vízjogi engedélykérelem) és még nem rendelkezik a szükséges KÜJ és KTJ azonosítókkal. Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés adattartalmának változása esetén működési engedély módosítása iránti kérelem. - Az ügyfélre vagy valamely környezetvédelmi objektumára vonatkozóan a KAR rendszerben rögzített adatokban változás következik be, amelynek átvezetése szükséges (ez esetben a KAR adatlapokat a - későbbiekben ismertetésre kerülő - változásjelentésre vonatkozó kritériumoknak megfelelően kell kitölteni).
Fontos információk arról, hogy miért lehet az Ön cégének szüksége a 306/2010. (XII. 23. ) Kormányrendelet szerinti levegőtisztaság-védelmi engedélyre. Levegővé Miben segíthetjük vállalkozását? Igény esetén számíthat segítségünkre a levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás, légszennyezés mértéke éves bejelentés (LM) elkészítése, levegőterhelési díj számítása területén. Komplexebb szolgáltatásaink a különféle légszennyezők vizsgálatai (emisszió mérés, immisszió mérés), terjedésük számítása (légszennyezés terjedés modellezés), továbbá a meteorológiai adatok készítése az AERMOD modell részére. 1. Engedélyköteles légszennyező pontforrás létesítési, üzemeltetési engedély kérelmek. 2. Diffúz forrás létesítése, bűzszennyező tevékenység engedélyezése, védelmi övezet kijelölése. 3. Beruházások környezetvédelmi engedélyezése (környezetvédelmi tervfejezet, előzetes vizsgálat, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély kérelem) 4. Meglévő létesítmények környezeti hatásának vizsgálatai (környezetvédelmi felülvizsgálat, teljesítményértékelés); 5.
A kibocsátott anyagok és a technológia bonyolultságától és összetettségétől függően ezek sokféle szakmai feladatot és kötelezettséget rónak a kibocsátókra. Sok ilyen tevékenységgel találkozhatunk a mindennapok során. Ilyenek a tüzelőberendezések, az illékony szerves vegyületeket vagy éppen különböző porszennyezéssel járó technológiák, vagy a mezőgazdasági létesítmények, hulladéklerakók, szennyvíztisztítók bűzkibocsátása, de említhetjük a különböző gépjárműveket is. A felsoroltak többségéhez szükség van valamilyen engedélyre, melyeket a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőségtől kell igényelni. Ezeknek az engedélykérelmeknek az összeállítása is megfelelő felkészültséget igényel. A létesítmények üzemeltetői már a működés megkezdésekor kötelesek a szabályozott kibocsátásokra benyújtani az ilyen engedélykérelmeket, majd az engedélyezést követően évente adatot szolgáltatni azok kibocsátásáról, illetve szabályozott időközönként, egyes esetekben akkreditált méréssel igazolni az előírt határértékeknek való megfelelést.