Értékelés: 29 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: József Attila Csöndes estéli zsoltár című versét Támadi Anita adja elő. A műsor ismertetése: "Manapság, ha egyáltalán beszélünk, gondolkodunk is költészetről, igen önző módon tesszük. Az én versem, kedvenc versem, mintha rólam írták volna - így sajátítjuk ki a sorokat. Pedig a vers mindenkinek szól. Akár elefántcsonttoronyból, akár a harcmezőkről, akár a szeretett hölgy ablaka alól - a költő már nem magának, a mindenségnek írja tollal, pennával, kattogó írógéppel, ma pedig villódzó monitor előtt a strófákat. Ha eljut hozzánk, bennünk alakul, él tovább. Mindannyiunkban. 15 éven át a Magyar Televízió juttatta el a virágirodalom kiemelkedő verseit a nézőkhöz. Kaptam - Továbbadom: Csöndes estéli zsoltár. Ha esténként megszólalt a hárfa ismerős hangja, mindenki tudta, kicsit megáll az idő. Néhány percre semmit sem kell tennünk, csak hallgatni, befogadni, értelmezni, érezni. 157 szerző 782 alkotása engedte meg mindenkinek, hogy néhány pillanatra csak maga legyen, csak ízlelgesse a szavakat, rímeket, képeket, dallamokat.
Ó, Uram, nem bírom rímbe kovácsolni dicsőségedet. Egyszerű ajakkal mondom zsoltáromat. De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam. Tudom, hogy zöldell a fű, de nem értem minek zöldell, meg kinek zöldell. Érzem, hogy szeretek, de nem tudom, kinek a száját fogja megégetni a szám. Hallom, hogy fú a szél, de nem tudom, minek fú, mikor én szomorú vagyok. De ne figyelmezz szavamra, ha nem tetszik Neked. Csak egyszerűen, primitíven szeretném most Neked elmondani, hogy én is vagyok és itt vagyok és csodállak, de nem értelek. Mert Neked nincs szükséged a mi csudálásunkra, meg zsoltárolásunkra. Mert sértik füledet talán a zajos és örökös könyörgések. Mert mást se tudunk, csak könyörögni, meg alázkodni, meg kérni. Egyszerű rabszolgád vagyok, akit odaajándékozhatsz a Pokolnak is. Határtalan a birodalmad és hatalmas vagy meg erős, meg örök. Ó, Uram, ajándékozz meg csekélyke magammal engem. De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam. Csendes estéli zsoltár . 1922. július-augusztus
Nem vagyok nagy versolvasó. Nem igazán tudok gyönyörködni a versekben, ezért nem is szoktam rendszeresen olvasni. De néhány nappal ezelőtt a kezembe került József Attilának egy verse, ami nagyon mélyen, a lelkem mélyén ragadott meg. Kinyilatkoztatásszerű megértése a dicsőítő imádságnak: Isten nagysága, csodálata, és szuverenitása mellett mégis egyfajta gyermeki alázat és bizalom, amellyel kiszolgáltatja magát a sokszor érthetetlen Istennek. Hálás vagyok Istennek, hogy elém hozta ezt az imádságot és tanított rajta keresztül. Ó, Uram, nem bírom rímbe kovácsolni dicsőségedet. Egyszerű ajakkal mondom zsoltáromat. De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam. Tudom, hogy zöldel a fű, de nem értem, minek zöldel, meg kinek zöldel. Érzem, hogy szeretek, de nem tudom, kinek a szája fogja megégetni szám. Hallom, hogy fú a szél, de nem tudom, minek fú, mikor én szomorú vagyok. De ne figyelmezz szavamra, ha nem tetszik Neked. Csak egyszerűen, primitíven szeretném most Neked elmondani, hogy én is vagyok és itt vagyok és csodállak, de nem értelek.
Mintha Balzac vagy a Jókai regényeinek szalonvilágából lépett volna elő. Lebilincselő személyiség, sok nyelven fesztelenül társalgó, csillogó műveltségű asszony, aki évtizedeken át mágneses erővel vonzotta a kor hazai és külföldi kiválóságait. Kodály Zoltán első feleségéről, Sándor (Schlesinger) Emmáról – vagy, ahogy a századforduló táján asszonyneve után emlegették, Gruber Emmáról – van szó. 1863. március 17-én Baján született, tehetős zsidó kereskedő családban. Kitűnő neveltetést kapott, jól zongorázott, és a komponálásban is járatos volt. Fiatalon egy gazdag budapesti kereskedőhöz, Gruber Henrikhez ment feleségül. Házasságuk messze nem volt boldog, így az asszony másban találta meg az életörömöt: napjait teljesen kitöltötte a zene, a komponálás és a társasági élet. Andrássy úti lakásukat amolyan zenei szalonná tette, ahol a kor legtehetségesebb művészei és mecénásai találkoztak. Gruber Emma háztartási naplójának tanúsága szerint 1905 táján sok más látogatója mellett vendégül látta Bartók Bélát, Balázs Bélát, Bródy Sándort, Dohnányi Ernőt és feleségét, Doráti Antal szüleit, Fényes Adolfot, Kodály Zoltánt, Mihalovich Ödönt, Popper Dávidot, Popper Leót, Székely Arnoldot, Thomán Istvánt – íme, egy válogatás a századelő magyar zenei és művészeti életének kiválóságaiból.
Kodály Zoltán felesége, Sándor Emma néni nem tett lakatot a szájára… Sándor Emma és Kodály Zoltán 48 évig évig éltek boldog és harmonikus házasságban. Még a 40-es évek végén Kodályékat meghívták egy politikai rendezvényre, ahol – bár a hátsó sorokban – egy emelvényen ültek a kor vezető politikusaival. Kodályné Emma néni – aki ekkoriban már nagyothallott, ezért meglehetősen hangosan beszélt – egyszer csak felvisított: – Mondja, Zoltán, az első sorban az a kopasz, az ki? Kodály odasúgta neki: – Rákosi Mátyás. Mire Emma néni ugyancsak jó hangosan: – És az ki…? Forrás: Király László: Kodály-legendárium, Pannon Tükör
Hallgassátok meg a Kodály Zoltán műveinek részletéből készült összeállításunkat! Válasszátok ki a felsorolt tizenkét mű közül a felvételen hallható kilencet, majd elhangzásuk sorrendjében írjátok az ábrába címüket a csigavonal mentén! Induljatok a nyíltól: haladjatok kívülről befelé! A címek és a szavak között ne hagyjatok ki üres mezőt! Ajánlott irodalom: Iskolai ének-zene tankönyvek Galántai táncok, Gergely-járás, Háry János, Isten kovácsa, Jézus és a kufárok, Kállai kettős, Köszöntő, Marosszéki táncok, Mátrai képek, Psalmus Hungaricus, Székelyfonó, Villő ← A színessel jelölt rubrikák betűiből kirakhattok egy olyan Kodály-művet, mely nem szerepel a fenti felsorolásban. Melyik ez az alkotás? Állapítsátok meg, hogy erre a műre vonatkozó állítások közül melyek igazak és melyek hamisak! Az alapdallam egy új stílusú, visszatérő szerkezetű, hétfokú népdal. Az eredeti népdal szövegét folytatva Ady Endre forradalmi hangvételű verset írt 1906-ban. A pentaton dallam kiválóan alkalmassá tette a népdalt, hogy Kodály pedagógiai művei között, a Bicinia Hungarica egyik kötetében is helyet kapjon.