Ki jogosult a cég nevében aláírni? A cégjegyzés joga a Polgári Törvénykönyv főszabálya szerint a vezető tisztségviselőket illeti meg, akik egyúttal a társaság törvényes képviselői is. Mindemelett jogosultak lehetnek a társaság képviseletére a társaság munkavállalói is, így különösen a cégvezetők. Tényleg kivonul a Facebook Európából? Itt a cég hivatalos reakciója. A cégvezetők – ha működnek a társaságnál – olyan munkavállalók, akik a vezető tisztségviselők munkájának segítése érdekében, azok utasításai alapján irányítják a cég folyamatos működését. Ha az ehhez elengedhetetlenül szükséges bizalom adott, célszerűnek mutatkozik cégvezetőket kinevezni egyes telephelyek vezetésére, például annak érdekében, hogy egyes szerződések megkötése érdekében ne kelljen a vezető tisztségviselőnek hosszabb utakat tennie, de hasonlóképpen előnyös lehet olyan cégvezető kinevezése is, aki bár a vezető tisztségviselővel azonos telephelyen dolgozik, egyes ügytípusokban mégis jogosult helyettesíteni, és ezáltal tehermentesíteni őt. Mindemellett – jellemzően az ügyek szűkebben meghatározott körében – feljogosítható a cég nevében történő aláírásra más munkavállaló is.
Ha a munkába járást a munkáltató azzal segíti, hogy erre a célra elektromos kerékpárokat vesz és azt a munkavállalók szabadon használhatják, akkor nem kell adót fizetni. Ugyanígy elviheti a munkavállaló a kerékpárt hétvégére vagy a szabadsága idejére, csak a kerékpár feletti tulajdont nem szerezheti meg. 4. Ez miben tér el attól, amikor céges autót kap a munkavállaló? A céges autó magánhasználata adóköteles – ahogy eddig a kerékpárok esetében is volt –, hiszen a cég tulajdonában álló autó után cégautóadót kell fizetni, és a jogalkotó emiatt nem ír elő további személyi jövedelemadót a magánhasználat után. 5. Társasági adóban is elszámolható lesz a kerékpár vásárlása? Igen, a társasági adóról szóló törvény is módosul január 1-jétől, így egyértelmű lesz, hogy a kerékpár beszerzése, üzemeltetése kapcsán felmerülő költségek a vállalkozás érdekében felmerült költségek. 6. Mi a helyzet az áfával? Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint az áfa esetében nem ilyen egyértelmű a helyzet.
Válaszukat előre is köszönöm! 2018. 02. 28. Késedelmi kamat elszámolása Az egyéni vállalkozó energiaszámláit nem minden esetben egyenlítette ki határidőben, ezért késedelmi kamatról és felszólítási díjról kiállított számlákkal is rendelkezik. Nem egyértelmű számomra, hogy ezek a számlák részét képezhetik-e a vállalkozás érdekében felmerült költségeknek. A személyi jövedelemadó törvény mellékletében felsorol legjellemzőbb költségek között a vállalkozók által érvényesített kamatok nem szerepelnek, de tiltott jogcímként sincsenek feltüntetve. Az elszámolás melletti érv még, hogy a késedelmi kamatról szóló számlák (és a felszólítási díjak is) a vállalkozás likviditásmenedzselésének szükségszerű következményei, a vállalkozás érdekében merülnek fel – hasonlóan a hitelkamathoz, amely elszámolható –, tehát érvényesíthetők a költségek között. Válaszukat előre is köszönöm! 2017. 05. 27. Készpénzfizetés pénzszállító igénybevételével Egy kft., melynek több vevője rendszeresen készpénzben egyenlíti ki az általa vásárolt termékek vételárát, a készpénzes fizetésekre azt a megoldást kívánja bevezetni, hogy pénzszállító céggel szerződve, meghatározott rendszerességgel, a pénzszállító cég szedi be a vevőktől a készpénzes kifizetéseket, majd a begyűjtött összeget a kft.
Egy szigetüzemű napelemes rendszer költségei egységnyi hasznosított energiamennyiségre vonatkoztatva 50-75%-kal magasabbak, mint egy hálózatra tápláló rendszer esetén. Ez az akkumulátor telep költségeinek és a tárolókapacitás korlátozott méretének eredménye. A hálózati kapcsolattal kiépített napelemes rendszer tehát olcsóbb, és egy gyorsabban megtérülő beruházás. Írjuk össze a fogyasztókat! Ha szigetüzemű napelemes rendszert szeretnénk megvalósítani, a villamos fogyasztók összeírásával és fogyasztási szokásaink számszerűsítésével kell kezdenünk a tervezést. Készítsünk egy listát, amelyben minden fontosabb, nagyobb teljesítményű villamos fogyasztónk szerepel az általuk igényelt teljesítménnyel és a várható működési időkkel együtt. A teljesítményeket (Watt) és az üzemidőket (óra/hét) tételenként összeszorozva majd ezt összegezve megkapjuk, hogy várhatóan mekkora energiafogyasztásra lehet számítani (Wh/hét). Már ennél az összeírásnál kiderül, melyek a sok energiát igénylő nagy fogyasztók.
Érdemes újra átgondolni, mi az, amit minden körülmények között működtetni szeretnénk (pl. világítás, számítógép) és mely fogyasztókat lehet időszakosan nélkülözni. Nagy teljesítményű fogyasztók esetén érdemes elgondolkozni azon is, hogy helyettesíthetőek-e másféle energiaforrásról üzemelőkkel (pl. villanybojler napkollektorral) vagy alkalomszerű használatuk alatt elláthatja-e őket egy benzines aggregátor. Fontos, hogy a szigetüzemű napelemes rendszert a várható legnagyobb teljesítményre kell méreteznünk. Magas energiafogyasztás és nagy várható teljesítményfelvételek esetén igen magas költségekre kell tehát számítani. Fogyasztási szokásaink ésszerű alakításával azonban kisebb és olcsóbb napelemes rendszer is elegendő lesz. Méretezési évszak és áthidalási idő El kell továbbá döntenünk, hogy egész évben vagy csak például a nyári hónapokban szeretnénk használni a rendszert. A napelemek elhelyezésére szolgáló felület dőlésszögének, tájolásának és a méretezési időszak napsugárzási energiahozamának ismeretében meghatározható, mekkora napelemfelületre van szükségünk.
A maradék megtermelt energiát a napelemes rendszer visszatáplálja a hálózatba, amiért a szolgáltató 16 Ft-ot fizet kWh-ként. Ugyanakkor télen a rendszer csupán a fogyasztás 20-30 százalékát tudja megtermelni, a teljes szükségletének fedezésére a fogyasztó 38 Ft/kWh áron vásárol villamos energiát a szolgáltatótól. Feltételezzük tehát azt, hogy "nyáron" (6 hónapon át) havi 500 kWh-át termel a napelemes rendszer, amelyből csak 200 kWh-t használ fel a háztartás, a maradékot a hálózatba táplálja vissza. "Télen" (a másik hat hónapban) a rendszer kb. 200 kWh-t termel, amit teljesen el is fogyaszt, a maradék szükségletét vételezett energiából fedezi. Így nyáron összesen 72. 600 Ft-ot termel a rendszer (a termelt és felhasznált energia, illetve a betáplált energia árából), télen pedig 45. 600 Ft-ot. Ezzel éves szinten 118. 200 Ft az áramtermelés becsült értéke. Ismét a képletet alkalmazva már egy lényegesen nagyobb számot, 19 évet kapunk. Ebből is jól látszik, hogy a szaldóelszámolás milyen kedvező feltételeket teremt.
Így is megéri a napelem rendszer? Mivel valóban okozhatnak kellemetlenséget az áramkimaradások, így jogos lehet a kérdés, hogy ezzel a hátránnyal együtt is érdemes-e befektetni egy napelem rendszerbe. A válasz egyértelműen igen! Az egyik legfontosabb, amit ki lehet emelni, hogy hozzájárul a klímaváltozás folyamatának lassításához, ami egy egyre sürgetőbb problémának számít. Emellett nem utolsó szempont az sem, hogy az áramszámlákat akár le is nullázhatjuk és így csökkenthetjük a kiadásainkat, és a befektetésünk is megtérül, akár már 8-10 év alatt. Azáltal, hogy napelem rendszert telepítünk akár az otthonunk tetejére, akár a földre, növeljük az adott ingatlan értékét. Továbbá egy napelem rendszer nem csupán a szokásos elektromos igényeket képes kielégíteni, hanem a megtermelt napenergiával akár fűtési rendszerünket is üzemeltethetjük, vagy tölthetjük az elektromos autónkat. Tehát ugyan az áramszünet valóban okozhat kellemetlenségeket, azonban összeségében a napelem rendszer több előnnyel jár, mint hátránnyal.