Abádszalók határában, a Nagykunsági öntöző főcsatorna mentén A Tiszántúl első jelentős ármentesítési munkájaként az akkori Heves- és Külső-Szolnok vármegyék tiszai bal parti részén – a mai Mirhó-gyolcsi öblözetet a Tiszától elzáró – Mirhó-gát 1754. évi első megépítését tartjuk számon. A "híres-hírhedt" Mirhó-fok közel egy kilométer szélességű medrén a Tisza vizét csapolta meg az áradások idején; előbb egy Kunhegyeshez közel eső, kb. 50 négyzetkilométeres mocsarat, majd egy kiterjedt láp- és mocsárvilágot, a Nagy-Sárrétet táplálta lassan áramló vízzel, melyet végül a Mirhó-torok vezetett a Hortobágy-Berettyó medrébe. A fokok, tavak és a lápos-mocsaras mélyedések egymással szoros kapcsolatban álló vízi rendszert alkottak. A Tisza meg-megismétlődő áradásai tartották működésben ezt a kusza hálózatot, a rét- és legelőöntözés természetes módját. Ez az állapot a rétgazdálkodásnak, a rideg állattartásnak és a halászatnak kedvezett, de a magasabban fekvő halmokon már megkezdődött a szántóföldek és a szőlőskertek térhódítása.
hitelkalkulátora, a, az aktuális banki kondíciók alapján számol, az adatokat legfeljebb 3 munkanaponként ellenőrizzük. További részletek Kevesebb részlet Promóció
A gát megépítésével hatalmas területek váltak szabaddá – részben a szántóföldi művelés, részben a legeltető állattartás számára. Ennek azért volt igen nagy jelentősége, mert a korábbi vízjárta szűk határok között már nem lehetett nagyszámú állatállományt tartani, s más vidékeken igencsak drágán lehetett legelőket bérelni. Mindez egy idő után már gátolta a mezővárosok gazdasági fejlődését. A közel 1400 m hosszú, 4 m magas és 40 m talpszélességű gát egészen 1876-ig védte a mintegy 500 négyzetkilométer kiterjedésű ármentesített területet a tiszai árhullámok ellen. Fennállásának 200. évfordulóján, 1987. október 9-10-én Kisújszálláson emlékülésen elevenítették föl a védőgát történetét, s a tanácskozás résztvevői – dr. Tóth Albert főiskolai tanár vezetésével – emlékkövet állítottak a ma már csak úttöltésként használt gát egyik pontján. Az alaktalan kő csiszolt felületére az egykori vízi világot ábrázoló térkép domborművét faragta alkotója, s egy kőbe illesztett bronz érme emlékezteti az arra járót a bicentenáriumi rendezvényre.
Az átjelentkező szavazók névjegyzékbe történő felvétele (ez a leginkább időigényes mozzanata a voksolásnak) leegyszerűsödik, ezáltal várható, hogy a szavazókörök ajtaja 19 órakor bezárul. A problémamentes lebonyolításhoz szükséges az átjelentkezők közreműködése is. Hunyadi gábor jobbik életrajz. A Jobbik Magyarországért Mozgalom arra kéri a szavazókat, hogy vetessék fel magukat abba a névjegyzékbe, ahol szavazni kívánnak (ezt az illetékes jegyzőnél tehetik meg), és lehetőleg a délelőtti órákban menjenek vasárnap szavazni – a Jobbik jelöltjére. Hunyadi Gábor a Jobbik OVB-delegáltja
Csütörtök délután a Blaha Lujza téri aluljáróban kampányolt a Jobbik pártelnöke Vona Gábor és Dúró Dóra, a Jobbik országgyűlési képviselője. A stábja ellátogatott a nyilvános eseményre, hogy választ kapjon az elmúlt napokban előkerült zűrzavaros kérdésekre. A stábja például szerette volna megtudni, hogy tervezik-e, hogy bocsánatot kérnek amiatt a napokban előkerült hangfelvétel miatt, amelyen a holokauszton viccelődött Hunyadi Gábor, a Jobbik korábbi OVB-delegáltja, Balasi András, a Jobbik V. kerületi képviselője és fővárosi sajtófőnöke, valamint Zagyva György Gyula, aki jelenleg is a jobbikos vezetésű tiszavasvári önkormányzatának alkalmazásában áll. Kuruc.info - Jobbik TV - Hunyadi Gábor OVB-tag: "megakadályozzuk a csalásokat!". Vona Gábor azonban nem volt túl bőbeszédű. Azt mondta, semmilyen olyan kijelentéssel, tettel, vagy megnyilvánulással, ami Magyarország állampolgárai között tesznek különbséget, nem értenek egyet. Az esemény másik résztvevőjét, Dúró Dórát szerettük volna szóra bírni, azonban ő a párt sajtóosztályához küldte a stábot. Végül Vona Gábor később úgy döntött, válaszol egy kérdésünkre, és nem cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a Jobbik az LMP-vel is összefogna 2018-ban.
Új tagok felvételét hirdették meg. Az új tagokat a régi vezetés ellen hangolták. Majd úgynevezett "demokratikus választások" útján, összesen több mint száz alap- és megyei szervezetben megszerezték a vezetéseket. Céljuk a "demokratikusnak nevezett" 50 + 1 százalékos többség megszerzése, és a hatalom átvétele. Az elsődleges céljuk a fővárosi többség megszerzése. "Aki a fővárost uralja, az egész országot uralja" elv alapján. De más megyékben is zajlik a régi jobbikosok leváltása, lecserélése. De ugorjunk csak vissza közvetlenül a 2009 évi európai parlamenti választások utáni időszakra. Az újonnan megjelentek között volt például Pősze Lajos is, akinek összeférhetetlenségéről közvetlenül tájékoztatták a Jobbik vezetését, hogy vérig liberális, a jobbik számára elviselhetetlen liberális személyről van szó. Mégis Pősze, egy elnökségi tag javaslatára, bekerült a Jobbik országgyűlési listájára. Bár Pőszét eltávolították a pártból, az aki a javaslatot tette Pősze országgyűlési listára kerülésére, még ma is a jobbik vezetője, országgyűlési képviselő.