Minek törekszik oda annyi muszlim, ha még ennyit sem értenek meg? " Ha megnézed keresztény többségü országok engedélyezik a melegházasságot. A muszlimok háború elől menekülnek amit az USA inditott. "Általánosításod fals és téves. Nem tudhatod, keresztény írta e a fentieket, rájuk speciel nem jellemző az agresszivitás. " Tudom hogy keresztény. Egyébként is ez jellemző rájuk. Igaz nem mindenkire, de sokukra. Papiron a szeretet vallása, gyakorlatban meg a pusztításé. "Az alábbi történelmi fejtegetésben van igazság, de figyelembe kell venni, hogy az Iszlám - keresztény harcokban Hunyadi János mindent megtett az érdekünkben, amit csak lehetett. " Hunyadi János ért el átmeneti katonai sikereket, de ezek hosszabb távon csak ártottak. Politikai vezetőként meg csapnivaló volt. Noé és az özönvíz története megtalálható a Bibliában és a Koránban is, de... (9. oldal). Nem ismerte fel a helyzetet és hagyta hogy kihasználják az országot. "Az esküszegés Konstantinápoly megmentése érdekében történt, de nem járt sikerrel és azt végül el is foglalták a törökök. " Nem igaz. Konstantinápolyot csak 1453-ban foglalták el a törökök.
A csehszl. kormány Prágában és más városokban 1918 u. több kat. tp-ot átadott a "cseh nemzeti egyháznak". - A ~ mozg-ának jelentős hatása volt Mo-on. A ~ sikeres hadjáratokat folytattak É-Mo. ellen, jelentős részét földúlták és elfoglalták. Sem Zsigmond, sem Hunyadi János nem tudta őket kiűzni, Mátyás kir-nak (ur. 1458-90) sikerült hatalmukat fölszámolni, részben erővel, részben fegyvereseik zsoldba fogadásával. A huszita tanok is elterjedtek Mo-on, nemcsak a Felvidéken, hanem a Délvidéken és Erdélyben is, ahol részük volt az 1437-es parasztfölkelés kirobbantásában. A huszita eretnekség leküzdésére a p. 1436: a bázeli zsin. és Zsigmond egyetértésével Marchiai (Szt) Jakab obszerváns ferencest küldte inkvizítorként Mo-ra, aki saját közlése szerint 25 ezer huszitát térített meg. Mo-on a →huszitizmus térhódítását a reformáció elterjedése előtt sikerült megtörni. B. Mátyás király mivel volt jobb, mint bármelyik Habsburg?. A. Tóth Szabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralma tört. Mo-on. Bp., 1917. - Századok 1956. (Székely György: A huszitizmus és a m. nép) - Mályusz 1984.
1516 márc. halt meg, szomoru állapotban hagyván az országot. L. még Jagellók kora. Forrás: Pallas Nagylexikon Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány Nándorfehérvár - Ajánlók Áldás hava 22. -e - Nemzeti Ünnepünk - Nándorfehérvár Napja Nemzeti Ünnepünk e nap - bár hivatalosan még nem az... A mi örökségünk Nándorfehérvár diadala, és nem holmi idegen május elsejék, ahogyan november 7. -ék sem... Ha munkaszüneti nap, hát a magyarnak Áldás hava (július) 22. -e, a Diadal Napja illendő, ünnepléssel, hagyományőrző fölvonulásokkal, korabeli hőseinket és vitézségüket idéző gyermekprogramokkal. A Nándorfehérvári Diadal 555. évfordulója alkalmából a Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány ezúton indítványozza Áldás hava (július) 22. -e nemzeti ünnepnappá és - május elseje helyett - munkaszüneti nappá nyilvánítását Magyarországon. Tisztelettel: Dr Szabó László Magyar Kultúrális Örökség Alapítvány Alapító 2011. július 21. U. i. : A május elsejei avítt kötődéstől igazán meg kellene már szabadulnia a modern magyarságnak. Egy érett nemzethez nem méltó a sajátja helyett más évfordulóit ünnepelgetni. Majd ünnepli azt, aki akarja.
Márpedig ez zsenánt. Nagyon zsenánt. Van olyan szavahihető történész is, aki még gondolni sem akar Petőfire, ha a jakobinusok egyik fontos szellemi örökösének tekintjük. És az bizony tény, hogy nagy történelmi rálátással ma azt konstatálhatjuk, hogy a nagy francia forradalom magyar (és összeurópai) követői liberális eszmerendszerükkel Magyarország, így Európa sírásói voltak. Az igazság persze valahol félúton lehet. Martinovics kiváló képességű, ugyanakkor gyenge és nagyravágyó ember volt, ez okozta tragédiáját is. Egy értékelés szerint egy személyben volt bátor hős és aljas áruló, összeesküvő és rendőrspicli, kitartó, nyíltszívű barát és hazug manipulátor. Nem éppen feddhetetlen jelleme nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mártírsorsa nyomán nem példaképként, inkább tragikus alakként maradt meg az emlékezetben. A magyar jakobinusok későbbi megítélése ellentmondásos: egyesek, így az 1848-as forradalmárok is, Petőfi vállalták, elődjüknek tekintették mozgalmukat. Mások, mint Fraknói Vilmos püspök-történész – aki Martinovics udvari kapcsolatait feltárta – istentelen lázadóknak minősítették őket.
Az új Kísértet Új Kisértet jár, harsog a hír, Ki jött nem éjfélkor, de nappal, Dacosan viselt, vörös és szép, De még az Úristen előtt sem Levehető sisakkal. Jelenéseit én hallgatom, Szóbeszédjét sok, henye főnek, De már tudom, hogy kiről van szó: Nagy jöttéről és ittlétéről Az én szent keritőmnek. Hogy szeressék, ezt tán tiltja is, Mert ő nem számit úri szemre, De nagy szeretettel átadja Magát és Kisértet-mivoltát Bármilyen küzdelemre. Sokszor találkoztam vele már, Vitáztam vele, verekedtem, De ha elhagytam talán százszor, Ezerszer tértem vissza hozzá S mindig szerelmesebben. Ez a nagy, nappali Kisértet, Ki szemet lefog, agyat kábít, Ráborul minden tisztes szívre S érezteti: hatalmasabb, több, Mint itt akárki másik. Ki csak percnyi becsülettel él, Éli ezt a silány világot, Beismeri búsan, miként én: Kisértetet, kisérendőbbet, Soha, sohase látott. Mindent elvesztünk, én már tudom, E tétova, szomoru földön, De mezét ez új Kisértetnek, Vörös mezét vígan és újból, Újból magamra öltöm. Ezt az egyetlen Kisértetet Nem tudom könnyen elhessentni: Magyar vagyok s keserű sorssal, De édes daccal harsogom, hogy Ez: van s nincs itt más semmi.
A két szervezet főigazgatója maga Martinovics Ignác volt, aki forradalmi kátékban foglalta össze céljaikat, amelyek a Szabadság és Egyenlőség Társaságát tekintve valóban alapjaiban változtatta volna meg a fennálló társadalmi és politikai rendszert. A Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc és Laczkovics János által igazgatott Szabadság és Egyenlőség Társasága többek között az uralkodó, a klérus és a nemesség minden kiváltságának megszüntetését, a jobbágyok birtokjogainak törvénybe iktatását, a sajtószabadság és a közteherviselés bevezetését tűzte ki célul. A mozgalomhoz nagyrészt fiatal nemesi, polgári származású értelmiségiek csatlakoztak, de a beszervezettek száma három hónap elteltével sem haladta meg a 2-300 főt, azaz komoly veszélyt nem jelentett a fennálló rendszerre nézve. Martinovicsot 1794 júliusában tartóztatták le Bécsben, becsvágytól hajtva eltúlozta vallatóinak az általa létrehozott szervezet jelentőségét. A per a nyilvánosság kizárásával folyt. A bíróság 1795 áprilisában hozott ítéletet.
Emiatt aztán a harcok befejezésekor szétlőtt repülőgéproncsok hevertek szerteszét a Vérmezőn. Vérmező, díszszemle a budai Várból nézve, háttérben középen a Déli pályaudvar (1935) Forrás: Fortepan/Somlai Tibor A mai, közpark funkcióját és formáját a második világháború utáni években nyerte el. Az eredetileg jóval mélyebben fekvő, teknőszerű Vérmezőt feltöltötték a szétlőtt Vár törmelékeivel, mintegy két méterrel megemelve a talajszintjét. Parkosítás indult faültetésekkel, a mai alakját pedig akkor kapta meg végleg a Vérmező, amikor a nyugati oldaláról egy darabot annak építése idején a Déli pályaudvar kapott meg.
A tervek szerint az áhított cél elérését, a nemesi köztársaság kikiáltását követően töltötte volna be történelmi szerepét a másik titkos társaság, a Hajnóczy József, Szentmarjay Ferenc és Laczkovics János igazgatása alatt álló Szabadság és Egyenlőség Társasága. A nemesi köztársaság élére álló kör feladata – a francia jakobinus eszméknek megfelelően – a népfelség elvének maradéktalan érvényesítése, az uralkodó, a nemesség és a klérus hatalmának fegyveres megdöntése, és mindennemű kiváltság megszüntetése lett volna. Zala vármegyében számos támogatottra lelt a mozgalom az 1790-es években, köztük gróf Althan Mihály János főispán, jáprai Spissich János alispán, nemes Mlinarics Lajos másodalispán, pallini Inkey Imre táblabíró és tubolyszeghi Tuboly László főszolgabíró. A mozgalom néhány hónap leforgása után híveket szerzett Erdélyben és Horvátországban is, valódi ütőképessége és társadalmi háttere azonban nem volt. A két titkos társaság a mozgalom történetének csúcspontján sem számlált együttvéve háromszáznál több tagot, emellett Martinovics – minden alap nélkül – Franciaország anyagi és fegyveres segítségével hitegette embereit, így tartva ébren a forradalmi szellemet.