Pedig megtehetném, minden következmény nélkül, ugyanis ez az én VÉLEMÉNYEM lenne. Ez volt ugyanis a bírósági ítélet lényege. Apáti Bence rosszul értette, a per tárgya nem az volt, hogy megállapítsák, az adott interjúban az én állításaim igazak voltak–e, hanem az, hogy kiderítsék, az állításaim VÉLEMÉNY-nek minősül-e. Ugyanis ha igen, akkor az szabad. Ebben a típusú demokráciában a VÉLEMÉNY-nyilvánítás szabad. Ha nem így lenne, Apáti Bence épp most is a soktól-sok évig terjedő börtönbüntetését töltené több rendbeli becsületsértésért, rágalmazásért és gyűlölet-beszédért. Az, hogy nem ez történik, azért van, mert az a sok minden, amit élő, és felvett tv-műsorokban, nyomtatott- és online újságok, blogok hasábjain naponta kifogalmaz magából, az ő VÉLEMÉNYE. Ezért szinte mindegy, hogy egyetlen betű is igaz-e belőle. Mondhatja. Írhatja". Szinetár Dóra teljes levelét ITT olvashatják. Apári Bence írására reagált Szinetár Dóra: Történt, hogy Szinetár Dóra szerződést bontott az Operettszínházzal – nem, nem az intoleráns fasiszták rúgták ki, ment ő magától -, átsétált a Nagymező utca másik oldalára, és beköltözött a Thália Színházba.
Mint Apáti Bence legtöbb kijelentése, amik az úgynevezett "csúsztatás" kategóriájába tartoznak. A valódi vélemény kimondásához bátorság kell. Ehelyett csak célozgatásokra, utalgatásokra telik, amit így is mindenki pontosan ért – az ő követői is, nyilván ezért van minden megnyilvánulása után annyi szélsőséges komment, még ha állítása szerint nem is szándéka ezeket gerjeszteni – de ha a számonkérés eljön, ezeket a mondatait ki lehet magyarázni. A következmény viszont adott, az éterben maradt gyűlölet, amiért ő már nem vállal felelősséget. Így van ez a "buzizással" is. Több alkalommal számon kérte már rajtam, hogy ha annyira védem a melegek érdekeit, akkor miért nem védem meg őt, amikor "lebuzizzák". Itt is halmozott anomáliák vannak. Akkor ő most meleg, akit nekem védenem kellene? Vagy hetero, akit azzal "gyaláznak", hogy meleg? Ettől miért kellene bárkinek megvédeni? Az én világlátásom szerint az, hogy valaki meleg, ugyanolyan tulajdonság, mint hogy mondjuk barna hajú. Ha Apáti Bencéről azt írnák, hogy barna hajú, akkor is ki kérné magának?
Nem hiszek a gyűlöletben, és az egymás ellen uszításban. Nem vagyok hajlandó asszisztálni semmi ilyesmihez, oldaltól, nemtől, vagy vallástól függetlenül. Ügyekben hiszek, amik mellett teljes mellszélességgel kiállok. Ilyen ügy például a magyarországi gyermekéhezés felszámolása ugyanúgy, mint a sérült, vagy másként született gyerekek teljes értékűként kezelése, a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiájának visszaszerzése, a szivárványcsaládok létjogosultságának elfogadása, vagy UNICEF Magyarország Jószolgálati Nagykövetként akár a szabad szoptatásért, akár a gyerekjogok tiszteletben tartásáért folytatott küzdelem. 44 év alatt sokszor kerültem nehéz helyzetekbe, és voltak, akik megkérdőjelezték a döntéseim helyességét. Én azonban minden reggel nyugodt lélekkel és jó érzéssel tudok a tükörbe nézni, mert számomra nem kérdés, hogy mindig a becsület, a tisztesség, a jószándék, az élni és élni hagyni elve vezetett. Anyaként, nőként, emberként, színészként kikérem magamnak, hogy Apáti Bence ezt bármikor is megkérdőjelezze. "
Az internetes gyűlölködés elleni kampány egyik arcaként úgy döntött: Ezentúl nem hagyja magát, és mostantól minden olyan hozzászólást az írójának oldalával együtt megoszt a közösségi médiában, amely túl megy egy bizonyos határon. "Mostantól megosztom a vállalhatatlan üzeneteket. Hogy kénytelenek legyenek vállalni! " – írta az első ilyen poszt mellé. Forrás: Blikk
(…) Másrészt, és ez az izgalmasabb, ezek szerint a magyar bíróság szerint bárkiről, aki Soros Györgyöt és tevékenységét kritizálja, nyugodt szívvel kijelenthető, hogy tulajdonképpen egy véresszájú antiszemita. A bíróság nem fogja elítélni az ilyen abszurd vádakat megfogalmazókat. " A teljes írást itt olvashatja.
A bús, komor hangulatú tájleírásban a nagyváradi értékek bemutatása mellett ott rejtőzik az öröm is: Budán várja őt királya és a sok új kihívás. Mire vigyázzunk szürkehályog műtét Janus pannonius egy dunántúli mandulafáról szerkezete Semmelweis nap munkaszüneti nap 2020 Veszélyhelyzet: így zajlik idén az érettségi Janus pannonius egy dunántúli mandulafáról vers Csaba car bontó kft debrecen 2019 Janus pannonius egy dunántúli mandulafáról vázlat Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról A párduc teljes film magyarul Forrás: USDA tápanyag adatbázis A Kárpát-medencében [ szerkesztés] A magyar "mandula" szó latin–olasz eredetű (mandorla). Janus Pannonius (1434–1472) latin nyelven írt egy allegorikus költeményt, Egy Pannóniában nőtt mandulafáról. A vers ismert fordítása Egy dunántúli mandulafához. A reneszánsz idején dísznövényként ültették, mert az akkori alfajok mandulái nem értek be a magyar éghajlaton. Magyarországon a mandula mint gyümölcs termesztése a 19. század végén kezdődött, amikor a filoxéravész miatt kipusztult szőlők helyére a barackfélék mellett mandulát is telepítettek.
Az olvasó számára ez az a kert –ahol Zeusz és Héra násza is volt- a létező legszebb helynek számított. Homérosz olvasói számára egyértelmű, hogy itt az Odüsszeusz által bebolyongott ókori mediterrán világ legszebb kertjéről van szó, hiszen az Alkinoosz király uralma alatt álló szigeten, a phaiákok birodalmában a hazafelé tartó görög vándor ugyancsak jól gondozott, csodás fákban gyönyörködhetett. Forrás: USDA tápanyag adatbázis A Kárpát-medencében [ szerkesztés] A magyar "mandula" szó latin–olasz eredetű (mandorla). Janus Pannonius (1434–1472) latin nyelven írt egy allegorikus költeményt, Egy Pannóniában nőtt mandulafáról. A vers ismert fordítása Egy dunántúli mandulafához. A reneszánsz idején dísznövényként ültették, mert az akkori alfajok mandulái nem értek be a magyar éghajlaton. Magyarországon a mandula mint gyümölcs termesztése a 19. század végén kezdődött, amikor a filoxéravész miatt kipusztult szőlők helyére a barackfélék mellett mandulát is telepítettek. Ezek a fajták már beértek Magyarországon.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne, Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein. S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben, Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd! Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon, Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt? Az elemzés vázlata Címértelmezés A vers keletkezésének körülményei A vers keletkezésének életrajzi háttere A vers értelmezése A vers formai jellemzői, műfaja, verselése Befejezés A cím valamiféle természeti leírást sejtet: a mandulafa tavasz kezdetekor virágzó, világos rózsaszín virágot hozó növény, amely melegebb éghajlaton honos. Ha szó szerint vesszük a verset, akkor tehát csak egy mandulafáról szól, amely délszaki növény létére valahogy a Dunántúlra (Pécsre? ) 1466 márciusában írta ezt az epigrammába (epigramma: disztichonban -egy hexameter és egy pentameter sor kapcsolata- írt rövid, tömör, előkészületből és csattanóból álló sírfelirat) sűrített elégiát. Az elégia itt már nem csupán a disztichonban írt (általában epikus jellegű) művet jelenti, mint a görögöknél, hanem a rezignált, szomorú hangvételű filozofikus verset általános értelemben.