A sérelmek a régiek, a történelem hegek formájában az arcokba van vésve, és aki kinéz az ablakon, nem a szebb jövőt látja, hanem hamarosan golyót kap a fejébe… Ebbe a közegbe tér vissza a világtól elvonultan élő Mariachi (Banderas), hogy egy korrupt CIA-ügynök kérésére megakadályozza a mexikói elnök ellen tervezett merényletet, és legalább egy kis időre rendet rakjon. Rodriguez közben pazar tűzijátékot rendez, olyan Mexikó-prezentációt, amit a helyi idegenforgalom már régen szeretett volna megvalósítani. Ha ehhez még hozzávesszük a film feltartóztathatatlan ritmusát, a Tarantino-iskolát követő zenei szerkesztést, Banderast és az izgalmas körülmények között visszacsempeszett Salma Hayeket, már nem csalódunk. Ám Rodriguez túlfűszerezett, azonnal ható tex-mex-rockcirkusza újabb sztárokkal erősödött. Mickey Rourke és Johnny Depp magánszáma bab a tortillán. Volt egyszer egy Mexikó – Once Upon a Time in Mexico, 2003. Színes, mexikói-amerikai film, 111 perc. Rendező-operatőr: Robert Rodriguez.
Illetve mégsem. De ezt nem mondhatjuk el. Összességében érdekes egy olyan alkotást látni, ami precízen ráérez arra a pár hétre, ami örökre megváltoztatta Amerikát, mint kulturális nagyhatalmat. Persze tudjuk, hogy Los Angeles előtte sem volt olyan szép, sem pedig olyan reményteljes, mint ahogy a rendező azt láttatja; a gonoszság koncentrált megnyilvánulása megrendítette azokat, akik 1969 augusztusában követték az eseményeket. De Tarantino görbe tükre sem tudja és nem is akarja megutáltatni a film tárgyát: Hollywoodot – s mint annyi film, ami "önmagáról szól", minden látszatkritika ellenére igazából a hollywoodi álmot élteti tovább. A véges-végtelen, földi halandó által követhetetlen utalások, referenciák a rendező végtelen szerelmét fejezik ki a celluloid iránt. A Volt egyszer egy … Hollywood nem korszakalkotó, inkább az alkotója mögött van egy korszak, ami a filmtörténelemből kihagyhatatlan, éppen ezért szinte garantálható volt, hogy bárhogyan is nyúl a matériához, az alkotás el fogja nyerni a nagyközönség és a kritikusok tetszését.
Az ő történeti száluk hosszú ideig gyakorlatilag külön fut a főszereplőktől – házibulik, mozivetítések, glamour és csupa reményteljes kaliforniai önáltatás. Aztán feltűnnek a furcsább szereplők; a baljós hippikolónia, a viharvert, űzöttfejű Charles Manson is megjelenik az utcájukban. És csak idő kérdése, hogy az összes szereplőnek mikor lesz köze egymáshoz. S ahogy a saját mámorában szédelgő filmfellegvár is igen brutális módon eszmélt 1969 nyarán, úgy a film is szép lassan elérkezik robbanó crescendójához, ami "végre" Tarantinóhoz illő, már-már horrorba csapó vérfröcsögéssel örvendezteti meg a talán már bóbiskoló, vagy a várakozástól túlajzott nézőket. Hogy aztán a végkifejlet kielégítő-e avagy sem, az talán attól függ, hogy az ember szereti-e az alternatív történelmi elbeszéléseket, vagy inkább ragaszkodik a valósághű narratívához – és hogy alapvetően mit várt Tarantino legújabb mozijától. A színészek kiváló munkát végeztek – külön kiemelendő a sztárgárdát felvonultató mellékszereplő stáb.
amerikai akciófilm, 102 perc, 2003 A legendás gitáros, El Mariachi a külvilág elől rejtőzve tengeti mindennapjait. Egy korrupt, csupán személyes bosszújának élő CIA-ügynök (Johnny Depp) felkutatja a hallgatag, titokzatos férfit, hogy szabotálja az ördögi kartellvezér, Barillo (Willem Dafoe) tervét, aki likvidálni akarja Mexikó elnökét. Ám El Mariachinak ezen kívül is megvan rá az oka, hogy visszatérjen: a bosszú élteti. Így történhet hogy Mariachi legendája, alkalmi csapatával, Lorenzóval (Enrique Igleasias) és Fideóval (Marco Leonardi) egy magasabb szintre emelkedik.
balettegyüttes első magántáncosok első karakter magántáncosok Kerényi Miklós Dávid Tagság kezdete a Magyar Állami Operaházban: 2000 Tanulmányok: Magyar Táncművészeti Főiskola (2000) Díjak és elismerések: EuroPAS Magyar Táncdíj (2009) Harangozó Gyula-díj (2008) Az év férfi táncosa, Magyar Táncszövetség (2006) Philip Morris-díj (2006) Főbb szerepek: Eagling/Solymosi/Csajkovszkij: A diótörő – Orosz tánc Ashton/Hérold: A rosszul őrzött lány – Alain MacMillan/Liszt/Lanchbery: Mayerling – Bratfisch ifj. Harangozó/Kocsák: Hófehérke és a 7 törpe – Kuka Petipa/Muchamedov/Minkus: A bajadér – Az arany bálvány Bournonville/Gielgud/Løvenskiold: A Szilfid – Madge Hynd/Lehár: A víg özvegy – Kromov, Pontevedrói szóló fiú Seregi/Prokofjev: Rómeó és Júlia – Mercutio, Bohóc Seregi/Goldmark: A makrancos Kata – Grumio Seregi/Mendelssohn: A szentivánéji álom – Puck Seregi/Delibes: Sylvia – Ámor Keveházi/Theodorakisz: Zorba – Fiú Pártay/Csajkovszkij: Anna Karenina – Halál Petipa/Ivanov/ifj. Harangozó/Pongor/Csajkovszkij: A hattyúk tava – Bohóc Lavrovszkij/Adam: Giselle – Paraszt pas de deux Kylián/Mozart: Hat tánc Kylián/Mozart: Petite Mort Novák/Bernstein: West Side Story – Riff Koreográfusi tevékenységek: Na de tényleg?
Kerényi Miklós Dávid 1980-ban született Budapesten. A Magyar Táncművészeti főiskolán tanult, ahol 2000-ben meg is kapta a diplomáját. Olyan elismert oktatóktól tanulhatott, mint Keveházi Gábor, Nagy Zoltán és Pongor Ildikó. 1999-ben részt vett a North Caroline School of the Arts nyári kurzusán is. Miután megkapta diplomáját, 2000-ben a Magyar Állami Operaházhoz szerződött, ahol 2004-ben előléptették címzetes magántáncossá, ma már első magántáncosként lép fel. Kerényi Miklós Dávid művész családból származik, édesapja Kerényi Miklós Gábor a Kossuth-díjjal is kitüntetett, elismert rendező. Így Dávid számára a színpad és a fellépések nem voltak ismeretlenek, mivel már gyermekkorában is ez vette körül. A fiatal balett művész számtalan jelentős szerepet eltáncolt már. A hattyúk tava, a Giselle, a Csodálatos mandarin, a Rómeó és Júlia, a Hófehérke és a hét törpe csak néhány azok közül a darabok közül amelyekben láthatták a nézők. A drámai felnőtteknek szóló darabokban is mesés táncot lejt és a gyermekeknek szóló vidám előadásokban is ugyanolyan lelkesen táncol.
A jelenlegi igazgató lemondott az NKA-alelnökségről, hogy tovább vezethesse a színházat. 2018. július 10., 16:41 Két új színházigazgatója lehet Budapestnek 2019-ben. 2018. május 22., 08:32 A Rómeó és Júlia musical 14 év után került le a műsorról, az utolsó előadásra kerényi Miklós Gábor is elment. 2018. május 4., 16:32 Kerényi Miklós Gábor perelné az Operettszínházat. Az intézmény vezetője őt perelte, de sikertelenül. 2018. április 26., 07:52 Több olyan nyilatkozatot is tett, amelyek rossz fényben tüntették fel a színházat. Az Operettszínház zaklatási vádak miatt kirúgott korábbi igazgatója szerint stílusában van, ami túlzás, de a legtöbben szeretik, ahogy az emberekhez közeledik. A seggre csapás igaz, a megmogyorózás nem. Ráadásul sikert hoz, hogy bármeddig elmegy az előadás sikeréért. 2018. április 10., 09:06 Jegyet vásárolt és megnézett egy előadást a volt igazgató, akit szexuális visszaéléssel vádoltak. 2018. április 3., 10:57 Az Operettszínház korábbi igazgatója pert indít azok ellen, akik szexuális zaklatással vádolják, a vádakból csak az igaz, hogy a próbákon szörnyeteg.
2018. március 1., 18:42 Nem találtak közvetlen bizonyítékokat a fenekeléssel vádolt igazgatóról. 2017. november 14., 15:47 Mindeközben Vajon milyen játék a pirospacsi? 2017. november 13., 21:01 Az ATV-nek nyilatkozó rendező szerint a piros pacsi szellemi játék, ő zsarnok de kedves apja volt a társulatainak, szexuális jellege pedig semminek nem volt, amit csinált. 2017. november 9., 17:06 A rendező nem fog bekapcsolódni a próbafolyamatba, nem is áll szerződésben a Szegedi Nemzeti Színházzal, de premier lesz. 2017. november 9., 09:30 A zaklatással vádolt Kerényi Miklós Gábor Operettben játszó fia elmondta, hogy balettművész bátyját az ország egyik legnagyobb koreográfusa vállfával verte. Szerinte akkor ez volt a módszer. 2017. november 9., 06:42 A szerint csak felmentették a munkavégzés alól. 2017. november 8., 16:50 A Vasutas Zene és Képzőművészeti Iskolát is el kell hagynia. 2017. november 8., 10:29 Maros Ákos Facebook-posztban kommentálta Kerényi Miklós Gábor bocsánatkérését. 2017. november 8., 09:06 Szerinte nem lehetett őt kirúgni, a vállfás fenekeléssel pedig csak segíteni próbált, az egy oktatási folyamat részét képezte.
Sztravinszkij-Bozsik: Menyegző / Vőlegény Bartók-Harangozó: A csodálatos mandarin / A fiú J. Strauss - Harangozó: Térzene / Három pincér Csajkovszkij-Ivanov: A hattyúk tava / Udvari bolond Mendelssohn-Seregi: Szentivánéji álom / Puck Theodorakisz-Keveházi: Zorba / Fiú Minkus-Petipa-Muchamedov: A bajadér / Az arany bálvány Delibes-Seregi: Sylvia / Ámor Dohnányi-Seregi: Változatok egy gyermekdalra Prokofjev-Seregi: Rómeó és Júlia / Mercutio Vendégszereplések: Mexikó (2001. ) Díjak: Philip Morris Magyar Táncdíj (2006. ) Harangozó-díj (2008. ) EuroPAS Magyar Táncdíj (2009. ) Egyéb szakmai jellegű munka: Koreográfiai tevékenység: Nekünk ez Art (Zene: Moloko, Zagar, 2006. ) Na de tényleg?! (Zene: Zagar, Gotan Projekt, Muse) Jancsi és Juliska (Zene: Engelbert Humperdinck) Melody for Dance (Zene: Balázs Elemér) Nrit-ya (Zene: Lantos Zoltán) Aqua (Zene: Kaltenecker Zsolt)
Az ifjú tehetség vendégszerepelt már Mexikóban is és fellépett a Horváth Csaba Társulatnál is, mint vendégszereplő. Nem csak balett táncosként állja meg a helyét, koreográfusként is több darab színpadra állításán dolgozott már. A Nekünk az Art, a Na de tényleg, a Jancsi és Juliska, a Melody For dance, a Nrit-ya és az Aqua című darabok esetében tevékenykedett koreográfusként. Ebből is látszik, hogy sokoldalú tehetség, aki rajong a balett iránt. Szenvedélye a tánc és ez a koreográfiáin is meglátszik. A tehetséges balett táncos több díjat is elnyert. 2006-ban Philip Morris Magyar Táncdíjat nyerte el, majd ezt követően megkapta a Harangozó-díjat 2008-ban. Az EuroPAS Magyar Táncdíjat is elnyerte 2009-ben. Jelenleg is több darabban láthatják a nézők. Fellép a Giselle, az Aranyecset és a Diótörő című előadásokban. Dávid varázslatos táncjátékkal kápráztatja el a nézőket minden egyes fellépése folyamán. A mozdulatai kifinomultak, mégis kifejezőek. A sok gyakorlás egyáltalán nem riasztja el a fiatal balettművészt, nap mint nap szorgalmasan dolgozik, hogy lenyűgöző táncjátékkal kápráztathassa el a nézőket.
Táncos, komikus és musical szerepeket egyaránt játszik. A Tapsrend című zenés színházi magazin műsorvezetője. Illetve a Kossuth Rádió Belépő című kulturális magazinműsorát is ő vezette egy ideig heti egy alkalommal. 2017-ben az Operettszínház új színpadot kapott a Kálmán Imre Teátrum személyében, aminek az egykori Moulin Rouge ad otthont. A színház nyitó előadása a Riviera Girl, ami nem más, mint a Csárdáskirálynő Broadway-változata. Az operett megszokott dallamait Guy Bolton és P. G. Wodehouse ültette amerikai környezetbe, a lefordított változatért pedig Lőrinczy Attila és Kerényi Gábor felel. Díjak Marsallbot-díj - 2008 Soós Imre-díj 2010 IX. Lehár Ferenc Nemzetközi Énekverseny - 2010 - II. helyezés Kedvencek szín: piros, fekete étel: töltött paprika énekes/együttes: Queen könyv: A kis herceg vers: József Attila: Születésnapomra utazási cél: Párizs életmottó: "Ember küzdj és bízva bízzál! " SZÍNHÁZI SZEREPEI A víg özvegy – Sebastian Cascade Lili bárónő – Frédi (Remeteházy Galambos Alfréd Iván) Menyasszonytánc - Dávid Mágnás Miska – Técsey Pixi gróf, Récsey Mixi gróf Rómeó és Júlia - Benvolio, Rómeó barátja Rudolf – Károlyi István magyar nemes Oltári Srácok – Juan Csárdáskirálynő - Kaucsiánó Bonifác gróf (Bóni) Szentivánéji Álom - Puck Tavaszébredés - Moritz A bajadér - Szapáry Sándor, magyar újságíró Szép nyári nap - Öcsi Erdei Kalamajka - Játékmester Szerdán tavasz lesz!