Mindezeket figyelembe véve, a Partizán továbbra is fenntartja a meghívását a miniszterelnök-jelöltek felé, és reméli, hogy az induláshoz elegendő aláírást összegyűjtő mindegyik miniszterelnök-jelölt megtiszteli közönségüket a vitán való részvételével.
S itt halt el a tornaterem ügye - mondta Berta Krisztián, a Jobbik előválasztási jelöltje. – Azt állítja, hogy magas szintű kormányzati pozícióban lévő emberrel tudott egyeztetni arról, hogy legyen fejlesztés, s ezt a térség fideszes országgyűlési képviselője elszabotálta? - tette fel a kérdést Gulyás Márton. – Jelenlegi tudomásunk szerint ez így lehet – válaszolt Berta Krisztián. A CSOK kapcsán Horváth Jácint elmondta: a konstrukción alapvetően nem változtatnának kormányra kerülésük esetén, de az látható, hogy a mai családtámogatási rendszer növeli a különbséget a legszegényebbek és a leggazdagabbak között. – Duplájára szeretnénk emelni kapásból a családi pótlékot. A Partizán szomorú, amiért nem szervezhetnek miniszterelnök-jelölti vitát | Magyar Hang | A túlélő magazin. Hiszen a legszegényebbek csak ezt a családi pótlékot kapják, ők nem vagy csak minimális mértékben tudnak adókedvezményt igénybe venni. S ha megnézzük, hogy kik laknak az ötszáz fő alatti településeken, s a mi térségünkben az 500 fő már nagynak számít, 10, 20, 30 fős települések is léteznek, akkor azt látjuk, hogy a szegényebb rétegekből laknak ott nagyon sokan, s ezeknek az embereknek kell valamilyen módon kompenzálni az elmúlt 10-12 évet, amit a Fidesz elvett tőlük – fogalmazott Horváth Jácint, a DK előválasztási jelöltje.
Elindult a Partizán és a 444 előválasztási vitasorozata. Az első napon tartották Berta Krisztián és Horváth Jácint disputáját, a beszélgetés visszanézhető a videómegosztón. Partizán előválasztás vita brevis. A Gulyás Márton moderálása mellett tartott eszmecserén – egyebek mellett – szó volt a családi pótlék, és a CSOK kérdéséről, a vasúti közlekedés reformjáról, és az esetleges kormányváltás utáni hatalomgyakorlásról. Az országos vitasorozat részeként az ellenzéki pártok helyi politikusai, összesen 32 egyéni választókerületből, mondják el véleményüket a legfontosabb helyi és országos ügyek kapcsán. A hétfői adásban szó volt arról is, hogy a 03-as számú zalai körzet jelöltjei már próbálták különböző fejlesztések kapcsán segíteni térségüket, ezt azonban – Berta Krisztián szerint – megakadályozta a regnáló országgyűlési képviselő. – Tudván azt, hogy egyeztettem Letenye polgármesterével, berendelte magához, hogy egyáltalán miről beszél velem, miként fordulhat elő ilyen, hiszen ő a térség képviselője. Majd "helytartó úr" egy nem túl kedves hangvételű levelet írt a minisztériumba, sűrűn emlegetve a nevemet.
De hogyan lehet megtartani 106+1 előválasztást? Utánajártunk! NYITÓKÉP:
Hódmezővásárhely a legújabb állomása a Partizán három hetes roadshowjának: a mai vitánkon Csongrád-Csanád 4. számú választókerületének jelöltjei mutatják be elképzeléseiket a térség és hazánk jövőjéről. Kik vitáznak? Márki-Zay Péter - A Mindenki Magyarországa Mozgalom elnöke és miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere. Mucsi Tamás - A Demokratikus Koalíció makói önkormányzati képviselője, a Velnök Közéleti, Kulturális és Polgári Egyesület tagja. Miről vitáznak? A makói és hódmezővásárhelyi egészségügy helyzetéről. A Continental makói gumigyárának dolgozóinak védelméről. A rabszolgatörvényről. Partizán előválasztás vita e. Jakab Péter tegnapi országgyűlési felszólalásáról. Az előválasztás győztese jövő tavasszal várhatóan Lázár Jánossal fog meccselni, aki 2018-ban a szavaztok több mint 51 százalékát szerezte meg, tehát egyáltalán nem lesz könnyű feladat az ellenzék számá ezt a választókerületet elhódítani a kormánypártoktól. Szeptember 6-a és 26-a között a Partizán - kiemelt médiapartnerével, a 444-gyel együttműködve - 32 országgyűlési egyéni választókerületben rendez vitákat az ellenzéki előválasztáson induló jelöltek között.
Ez a körzet ugyanis a másik győri körzethez képest – ahol négy jelöltre lehet szavazni– nyerhetőnek tűnik a durva matematika szerint, hiszen 2018-ban Simon Róbert Balázs fideszes képviselő a szavazatok 49, 55 százalékát kapta meg, így matematikailag esélye van a 2022-ben közösen induló hat ellenzéki pártnak. Ha összeadjuk a 2018-ban külön induló jelöltek szavazatait, akkor elméletben le lehet győzni a jelenlegi képviselőt, hiszen 48, 19 százalékos összeredményükkel csak egy hajszálnyival maradnak el Simon eredményétől, akinek nevéhez nem fűződnek kifejezetten nagy eredmények. Tévéválasztási vita: mindenki más nyilvánosságra vágyik. Így bármelyik jelölt is nyer az ellenzéki előválasztáson, vélhetően izgalmas harc várható a 2022-es parlamenti választásokon. Az ellenzéki előválasztáson a választókerületi előválasztásokat, valamint a miniszterelnök-jelölti előválasztás első fordulóját szeptember 18-28. között tartják meg, míg a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulóját – az első fordulóban a három legtöbb szavazatot szerzett miniszterelnök-jelölttel – október 4-10. között rendezi meg az ellenzék.
A Partizán Youtube-csatornáján a teljes vita visszanézhető, és egy összefoglaló is készült a beszélgetésből. Az ellenzéki előválasztás két dél-zalai jelöltje jövő héten a HSMK-ban újabb vitát tart. A 17 órakor kezdődő beszélgetés nyilvános, a részvételhez védettségi igazolvány nem szükséges. Az eseményt a Kanizsa Médiaház élőben közvetíti a videómegosztó portálon. (Képek: Partizán/Youtube)
Hajdu lecsupaszított, naturalisztikus képei jól adják vissza a valószínűleg azóta is teljes mértékben létező edzésmódszerek kegyetlenségét, ennek a világnak az álszentségét, és hogy ezeket a sebeket Dongó hogyan viszi tovább felnőttkorába is. Ez utóbbihoz a kapcsolatot a több idősík között ugráló narratíva teremti meg, amely ugyan nem igyekszik módszeresen összekötni a különböző időszakok egyező motívumait, de éppen eléggé releváns ponton vált ahhoz, hogy az évtizedes különbséggel lejátszódó események reflektálhassanak egymásra. A Fehér tenyér élét azonban pont az veszi el, hogy igen bátortalanul használja ezeket az eszközöket arra, hogy meg is forgalmazzon gondolatokat. Érezhető, hogy mivel Hajdu számára személyes volt ez a történet, a fő hangsúlyt arra helyezte, hogy megfelelően dokumentálja és visszaadja a benne kavargó érzéseket, ugyanakkor arra már nem jutott figyelme, hogy a nézőjével is párbeszédet folytasson. Életszagú és hatásos a gyerekkori bántalmazások és a belőlük kiemelkedő kvázi-felemelkedéstörténet működése, azonban a film semmit nem tesz azért, hogy ennek mi is ténylegesen a részévé váljunk.
Szinte már nem is tudjuk elképzelni azt az időszakot, amikor évek telhettek el úgy, hogy magyar film nem nyert díjat egy nemzetközi megmérettetésen, és nem egy hét, hanem szintén esztendőnyi távolságra esett egymástól két említésre méltó alkotás. A 2000-es évek végének hazai filmfinanszírozás szempontjából igencsak kaotikus időszakából az egyik ilyen maradandó produkció a Fehér tenyér volt, amely valóban egy jól megvalósított mű, ugyanakkor úgy vélem, kiemelkedő helye és továbbélése a magyar filmes kultúrában sokat köszönhet a méltó versenytársak hiányának is. Hajdu Szabolcs filmje eszközeiben és motívumaiban klasszikus európai művészfilmes hagyományokat tükröz, egyszerű, földhözragadt képi világ, a szereplőket sokszor csak megfigyelőként követő kamera, de a realitás határán egy-egy álomkép erejéig néha azért átlépő események. Azonban a Fehér tenyér fókusza nem is egy szokatlan hangvételre, hanem az általa elmesélt történetre helyeződik: hogy a rendező testvére által alakított Dongó Miklós milyen viszontagságokon megy át gyereksportolóként, és ez hogyan határozza meg személyiségét és későbbi karrierjét felnőttként.
Filmnézés 304 Megtekintés TELJES FILM LEÍRÁS A tíz éves Dongót szülei és keménykezű edzője élsportoló tornásznak szánják. Akárcsak edzőtársainak, ez élete és nappala, teste pedig tele van a fegyelmezéshez "szükséges" kék-zöld foltokkal. Tizenhárom éves korában első kitörési kísérletként megszökik egy nagy bajnokság előtti versenyről. 19 évvel később megérkezik egy modernül felszerelt kanadai edzőközpontba. Tornász gyerekek edzését bízzák rá. Magával hozott stílusa és beidegződései miatt azonban kérdésessé válik, hogy be tud-e illeszkedni ebbe az új világba, képes-e megfelelni az új kihívásoknak. Elsősorban saját feldolgozatlan múltjával, gyökereivel kell szembenéznie – a tornaterem falai közt töltött örömtelen gyerekkorral és a múlt kísérteteivel. A film érdekessége, hogy a szereplők önmagukat játsszák: Hajdu Zoltán Miklós és Kyle Shewfelt az életben is tornászmester és tanítványa, Shewfelt a 2004-s olimpián talajon aranyérmet nyert. EREDETI FILM CÍM Fehér tenyér IMDB ÉRTÉKELÉS 7. 5 1, 631 votes TMDB ÉRTÉKELÉS 7 13 votes Rendező Szereplők Filmelőzetes
(Valószínűleg hasonló sorsa lesz a nemrég bemutatott Fehér tenyérnek is, hiszen bemutatójának hetén például az elég zsenge minőségű Kútfejek nyitó heti bevételének mindössze negyedét tudta produkálni. ) Hajdu Szabolcsot az igényes magyar filmek kedvelői már 2002-ből ismerhetik, amikor is a (mondhatjuk) legendás Simó-nyolcas egyik tagjaként elkészítette a Macerás ügyeket, amivel az akkori filmszemlén be is söpörte a legjobb elsőfilmesnek járó elismerést. Bár második filmje, a Tamara díjesőt nem aratott, mégis az igényesebb hazai filmalkotások közé tartozik - ennek elkészítése után döntött úgy, hogy egy elég kemény diónak számító témát választ következő filmjének. A Fehér tenyér ugyanis egy életrajzi film, mely testvéréről, az ő útjáról szól, amely egy debreceni tornateremből vezetett egészen a Cirque de Soleil Las Vegas-i revüjéig. A Fehér tenyér tehát egy tornászról szóló életrajzi film, mely szereplői kvázi önmagukat alakítják, hiszen a főszereplő, a fiatal tornászreménység Dongót a rendező öccse, Hajdu Zoltán Miklós játssza, kanadai tanítványát pedig az olimpiai bajnok Kyle Shewfelt alakítja.
A hatvanas évek hagyományait felélesztve e vizsgálódások szimbolikus, erősen szerzői formát kaptak. Egy emlékezetes jelenet Dongó nem képes tovább elviselni az edző szadizmusát, ellógja a délutánt. Céltalanul bolyong a városban, talán maga sem tudja miért, de az édesanyja óvodájához keveredik. Később felmászik egy lakótelepi ház tetejére, majd hirtelen váltással Kanadában vagyunk. A felnőtt Dongó egy pillanatra úgy viselkedik, mint egykori edzője. Megüt egy gyereket, amire valósággal megfagy a levegő. A Fehér tenyér szándékoltan rideg, imbolygó képei elemi erővel ragadják meg a szereplők háborgó belső világát. A környezetük látványosan stilizált, a váratlan időbeli átkötések a múlt és a jelen szoros összefonódását érzékeltetik. Olvass tovább! Széphelyi Júlia: Négyszázegyedik csapás. Filmkultúra, 2006 Horeczky Krisztina: Halálcsavar, Beszélgetés Hajdu Szabolccsal. Filmvilág, 2005/11, 32-35. Hirsch Tibor: Vigaszág-bog. Filmvilág, 2006/3, 56-58. A rendező Hajdu Szabolcs 2006-ban, amikor a film a cannes-i fesztiválon szerepelt (MTI Fotó: Nándorfi Máté) Adatlapja a Filmkeresőn Tudtad?
Időpont a nyolcvanas évek eleje, a tízéves Dongó Miklós tornásznak készül a szélsőségesen kemény módszerekkel nevelő Feri bácsi keze alatt. Nem csupán az edzések kegyetlenek, a testi-lelki terrorban tartott gyermeknek a család sem jelent otthont, megértést. Szülei büszkélkednek eredményeivel és képességeivel, de nem hiszik el, hogy testi sérülései az edzőjétől származnak. Mint egy kis akrobatát mutogatják a hozzájuk látogatóknak, előrevetítve Dongó döntését, aki később a cirkuszosokhoz menekül a fizikai fenyítések elől. A film egyik erős képsora, amikor a gyermek Dongót kiengedi az edző, hogy sebét a tenyerén bekötözze, s az öltözőben nyer pár percet: a testi fájdalmak árán megszerzett szabadság magányos pillanatai ezek. Egészen más ez a Kádár-rendszer kori világ, mint amit a kilencvenes évektől megjelenő nosztalgiafilmek képviseltek (Koltai Róbert: Sose halunk meg, 1993; Tímár Péter: Csinibaba, 1997). Hajdu filmjében szó sincs megszépített múltról, kedélyes hangulatú "legvidámabb barakkról".