A Kossuth rádió reggeli műsorában beszélt a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára. Arról is beszélt, miért hívták be a külügyminisztériumba Ukrajna budapesti nagykövetét. Magyarország békepárti, és a kormány minden arra vonatkozó nyomásnak ellen fog állni, hogy Ukrajnának fegyvereket szállítson – jelentette ki Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára a Kossuth rádió csütörtök reggeli műsorában. Kovács Zoltán azt mondta: az a mandátum, amelyet a "békevágy" és a békére törekvés szellemében adtak a magyar választók a kormánynak és Orbán Viktor miniszterelnöknek, tovább erősíti a kormány felfogását. Az államtitkár felidézte, hogy az ukrajnai háború kitörése előtt Orbán Viktor miniszterelnök is járt Moszkvában a békés rendezés érdekében, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is rengeteget tett azért, hogy Magyarország a lehetőségeihez képest tűzszünetre sarkallja a feleket.
Online kiállítás nyílt a Magyarország 365 fotópályázat legjobb alkotásaiból; a magyar kormány által meghirdetett pályázatra legutóbb mintegy 28 ezer felvételt neveztek. A képek azt bizonyítják, hogy Magyarország tele van gyönyörű helyekkel, időtálló épületekkel és életerős közösségekkel. Az alkotások egyúttal ihletet adhatnak nyári kirándulásokhoz és hazai nyaralásokhoz – áll a Miniszterelnöki Kabinetiroda közleményében. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által, a Magyar Turisztikai Ügynökséggel, a Nagycsaládosok Országos Egyesületével és a Magyar Természetjáró Szövetséggel együttműködésben kiírt pályázatra három kategóriában – Természet és táj (egyedi és sorozat), Épített és tárgyi örökség (egyedi és sorozat), valamint Életképek (egyedi és sorozat) – várták a pályaműveket. A tavalyi pályázat MTÜ-különdíjasa, Orbán Péter Szent reggelek (sorozat) című alkotása Fotó: Kaiser Ottó fotográfus, a fotópályázat zsűrijének elnöke az MTI-nek korábban elmondta: a kiírás célja, hogy magas színvonalú fotók segítségével mutassa be Magyarország természeti és tárgyi értékeit, ünnepeit és mindennapjait, mindazt, amire a pályázók büszkék a hazájukban.
A kormány a népszavazást megelőzően tájékoztató kampányokat indított annak érdekében, hogy minden magyar állampolgár értesüljön a referendumról, és a kényszerbetelepítés legfontosabb kockázatairól. A népszavazás kezdeményezése és a népszavazás között megjelent társadalmi célú reklámok és politikai hirdetések (az Üzenjünk Brüsszelnek, a Tudta-e? valamint a Ne kockáztassunk kampányok) összköltsége nettó 5, 9 milliárd forint. Azért indokolt a nettó összegek használata, mivel az Áfa visszakerül a költségvetésbe. A kormány széleskörű eszközhasználatot kért a hirdetésfoglalást intéző ügynökségektől, a lehető legnagyobb elérés érdekében. A kormány tájékoztató leveleket és kiadványokat is eljuttatott a háztartásokba, amelyek összköltsége bruttó 875 millió forint. Itt azért a bruttó összeg használata indokolt, mivel habár a nyomdai szolgáltatásokat a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. végzi, de a lakossághoz történő eljuttatását a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) útján végzi a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
És ha sikerült megírni egy nem túl érzelmes cikket, akkor utána elolvashatod Orson Scott Cardtól a The Originist et, ami Alapítvány-melléktörténetként is kenterbe veri a sorozatot. ") Az Alapítvány sorozatban meglátszik a pénz és energia, amit az Apple TV+ belefektetett. És ami az eszközeit illeti: ezek az eszközök segíthetnek az Apple TV+ számára a streaming-háborúk tetőző szakaszában, amikor egyre fogyatkoznak az új előfizetők. Asimov megfilmesíthetetlen történetéből minőségi sorozat lett - Foundation évadkritika - Corn & Soda. Függetlenül attól, hogy mennyire nem asimovi, a történet tévés szempontból alaposan kidolgozott; ugyanaz a forgatókönyvírói teljesítmény, mint a kortárs kommersz élvonalban, azaz pontosan kimért módon megbonyolított történetszálak, rengeteg magyarázattal megtámogatva, bennük a kötelező mélységben ábrázolt, kissé tragikus, emberileg mindenképpen tökéletlen (de azért szimpatizálható) karakterek. Akiket viszont elég jó színészek alakítanak. A Hari Seldont játszó Jared Harris sugároz magából egyfajta belső autoritást, de sajnos gyakran pózol a kelleténél erősebben, és ezen az sem segít, hogy a kamera – csakúgy, mint a császárt – mindegyre extrém alulnézetből mutatja, így megalapozandó a tekintélyét.
2021. szept 29. 21:39 I. Cleon uralkodó klónjai irányítják a Birodalmat, közülük a legfiatalabb Dawn-testvér (Cooper Carter, a képen jobbra) / Fotó: Apple Isaac Asimov klasszikusa, az Alapítvány először 1942-1950 között jelent meg folytatásokban egy amerikai sci-fi folyóiratban. A történetet sokáig megfilmesíthetetlennek gondolták, és olyan óriáscégek fejszéje tört bele az adaptálásba, mint az inkább A Gyűrűk Ura felé forduló New Line Cinema, a Columbia Pictures, vagy éppen az HBO. Az Apple hatalmas pénzekből rakott össze egy igényes tévésorozatot Asimov írásai alapján, de vajon tényleg ez lett az új Trónok harca? Az Alapítvány első két részén, melyet az Apple TV+ magyar felirattal mutatott be szeptember 24-én, ránézésre látszik, hogy elképesztő összegeket költöttek rá. Alapítvány sorozat kritika online. Ezt a készítő, a korábban a Christopher Nolan-féle Batman-trilógián íróként közreműködő, és a Batman Superman ellen – Az igazság hajnalát producerként jegyző David S. Goyer maga is megerősítette. A kreatív szakember elmondása szerint annyi pénzt ment el a már bemutatott kezdő epizódokra, mint amennyit más stúdió egy mozifilmre tapsol el.
A fogadtatás természetesen rendkívül megosztó, akadnak támogatói, a regényből is ismert Gaal Dornickkal (akit ezúttal egy nő alakít, Lou Llobell) az élen, ugyanakkor a Birodalom vezetői, többek között XIII. Leon császár (Lee Pace) meglehetősen erős ellenérzéseket tanúsít a "jóslattal" szemben. A pilotot, tehát az első epizódot, egy szóval így lehetne leírni: monumentális. A cselekmény és a bonyodalom felvezetése hatásos, remekül egyensúlyozik az Asimov által megálmodott világgal és a sorozat készítőinek (Josh Friedman és David S. Goyer) víziójával. Egyelőre. Alapítvány - ilyennek láttuk az 1-2. részt - Puliwood. Na, de erről majd később. A sorozat grandiózussága elsősorban a látványtervezésben valósul meg: simán hozzátehető (szinte) bármelyik mai sci-fi blockbuster mellé. A középkori és a távoli jövő képeinek keverése egyszerre kelt disszonanciát a képernyőn és ámulatot a nézőben, de ne feledkezzünk meg magáról az űrről sem, ami bolygókat és távoli civilizációkat köt össze. Az Alapítvány felütésébe tehát nehéz belekötni, tematikájában túlmutat egy átlag nagyköltségvetésű látványprojekt koncepcióján, mind atmoszférateremtésben, mind feszültségfokozásban.
Az alkotók 8 évadban gondolkodnak, ami egy ilyen monumentális regényfolyam esetében nem tűnik nagy vállalásnak, és mégis: már a második részben érezhető némi stagnálás. Cleon nyomozása közel sem annyira érdekfeszítő, mint amennyi játákidőt kap, mint ahogy Seldonék űrutazása és a Terminusra való felkészülése sem viszi feljebb a pulzust, habár a második epizód sokkoló befejezését nézve kicsit érthetőbb, hogy miért nem ugorták át az egész odavezető utat. Egy titokzatos tárgy Jóslatok, amiket szeretnénk, ha beválnának Bár mind a karakterekben, mind pedig a világban meghozott változtatások tökösek, az alkotók akkor lennének igazán bevállalósak, ha az időbeni ugrásokhoz is tartanák magukat: ha mást nem is, hát a Trónok harcától azt igazán megtanulhattuk már, hogy nem a karakterekhez, hanem a történethez kell kötődni, és az Alapítvány figuráit még csak meg sem kell ölni ahhoz, hogy elengedjük őket: elég csak ugorni néhány évtizedet az időben, és ezzel is jelezni, hogy itt tényleg a galaxis átalakulásáról és újjászületéséről van szó.