Amúgy körülbelül ezt (is) hívják kultúrpolitikának. Vagy ha úgy jobban tetszik: kultúrharcnak. Ideje végre rádöbbennünk, hogy Ady öreg Kúnnéja minden bizonnyal tényleg halni készül; az öreg Kún pedig biztosan bent göthöl a padkán; de a legnagyobb parancs mégsem az volt, hogy tessék a tüdőt kiköhögni – hanem az, hogy tessék megmaradni. És mi ezt az egy parancsot ezeregyszáz éve maradéktalanul végrehajtottuk. Éppen ezért nincsen semmi szükségünk arra, hogy szeressenek. Különösen ezek a farizeusok ne szeressenek. Én nem szeretném, hogyha szeretnének. Én azt szeretném, ha önmagunkat tudnánk végre szeretni és megbecsülni. Ballai Attila vitaindító cikke Hírünk a világban címmel április 20-án jelent meg. (Bayer Zsolt, )
Fiának megverése után is úgy cigányozik és állatozik, hogy szerinte nem cigányozik. Segítséget kér Bayer Zsolt. Az övéhez hasonló lovagkeresztet visszaadókhoz fordul ezzel a mondattal: " Segítsen valaki helyeset és korrektet gondolni". Bár én sem ilyen, sem más állami kitüntetés birtokosa nem vagyok, talán kifejezhetem, hogy minden együttérzésem a Bayer családé. Ám empátiám csupán eddig terjed. Elsőre bizonyára bennem is fölhorgadna az indulat, ha a gyerekem összeverve, összerugdalva jönne haza este. Talán még egy szitokszó is elhagyná a számat, bár először alighanem azt kérdezném: nem kell-e orvost hívni, aztán a hogyan történtről érdeklődnék, majd a rendőrséget hívnám. Közíróként pedig biztosan nem tárnám az esetet ország-világ elé. Főleg nem kezdenék cigányozni, ha – amint a cikkben olvasom – " Tamás szerint mind cigány volt, a fiunk azt mondja, voltak köztük » fehérek « is". De akkor sem kezdenék cigányozni, ha nem lenne ilyen bizonytalan a helyzet, mert tisztában lennék azzal, hogy a kötekedés, az erőfitogtatás nem csupán a cigányok sajátja.
Az aljas ravasz, magyarországra és a nemzetektől szép több ezer év alatt kikristályosodott hagyomáyos világra rontó Csintalan Sándor és TV-je hörög miatta. FOCI MINT TÜKÖR Bayer Zsolt Már Lineker is belátta: nem, a végén nem mindig a németek győznek… Amit a német válogatott produkált ezen a világbajnokságon, arra egy szó van, a szégyen. Soha még így nem szerepelt le a német csapat – az a német csapat, amely messze önmagán és a focin túli jelentőséggel bírt mindeddig. Ugyanis a német válogatott, a Nationalelf lehetett egyedül a német nemzeti büszkeség tárgya, ugyanis a német nemzeti büszkeséget, a német identitást, a német históriát, a német hősöket egyszerűen betiltották a második világháború után. Ez volt az alku: lesz Marshall-segély, lesz soha nem látott, szinte felfoghatatlan jólét, lesz rend, tisztaság és nyugalom, cserébe csupán a lelketeket kérjük. Ismerjük ezt mi, kicsiben. Ez volt Kádár János bácsi cukrászdájában is a vezérlő elv. Lehetünk a kommunista lágerben a legvidámabb barakk, lehet itt gulyáskommunizmus, vagyis nadrágszíjparcella az M7-es mellett, nem akadozó, hanem állandó fűtés télen a panelban, hideg virsli és meleg sör, s mindezen jóért cserébe csupán a lelketek kérjük.
Olvasói levelek, Publicisztika:: 2006. június 21. 20:14 A köpönyegforgató Egei Béla kitűnő írása elgondolkodtatott. Különösen tetszett a Bayer Zsoltról szóló rész, akiről még jobboldali körökben is érdekes dolgokat hallani. Hosszú keresgélés után több olyan idézetet is találtam, amit Bayer írt, de én képtelen vagyok megérteni, hogy ezt miért tette. Melyik Bayernek higgyek? 1993-ban ezt írta: "De a legveszélyesebbek az összes nemzetmentők… úgy hajigálóznak ezek a nemzethalállal, mint gyerekek a papsajttal – kicsiségüket, ostobaságukat, tehetségtelenségüket e rettenetes vízióval palástolják. Nem szeretik az individuumot, az önmagáért, családjáért felelős polgárt, a szabad citoyent, a barmot szeretik, hogy legyen kit terelgetni az ígéret földje felé. S az ígéret földjét ők csinálják. Sírnak a parasztért – és eltemetik Horthyt, nagy pompával, könnyek között. Hát hazudnak. Minden szavuk hazugság. " De Bayer Zsolt vajon mikor hazudott? Akkor vagy most? Két hónappal később pedig ezt olvashattuk a jellemes Bayertől:,, visszatetsző antikommunista hecckampányuk közepette gondolkodás nélkül soraikba fogadták az elmúlt rendszer erkölcsileg leginkább lejáratódott figuráit, ha azok hajlandók voltak lefeküdni ennek a kurzusnak is… akkor pedig ki tudja, meddig fungálhat ez a gyökértelen, teljes ideológiai zűrzavarban tipródó, a nyugat-európai jobboldali, konzervatív politikai erőktől fényévnyi távolságra lévő, sőt, az egész nyugati civilizációt gyakorta átkos, kozmopolita mocsokként aposztrofáló áljobboldali massza.
Ady, a mi rettenetes táltosfiúnk. Ady meghalt 1919 elején, nem élte meg azokat az iszonyatokat, amelyeket ő maga is szorgalmazott, siettetett. Ha megélte volna a proletárdiktatúrát, megtagadta volna, mert sokkal jobb ízlése volt. Ha megélte volna Trianont, megtagadta volna az esztelen internacionalizmust, és a románná lett Nagyváradon, az ő Pece-parti Párizsában bocsánatot kért volna az Egy kis sétáért, és bocsánatot kért volna Tiszától is. Így hiszem, mert muszáj így hinnem. De mindettől függetlenül Ady halála óta már a sokadik generáció fejében és lelkében ültetjük el az önostorozó, önsorsrontó, igazából sehová sem tartozó, elmaradott, bigott, önmagával meghasonlott nemzet képét. Mindenekelőtt itt ez a Kompország-kép: "Hozzád száll a mi nagy panaszunk, néhai való királyunk, Korvin, most amikor a magyar fórumon, Pusztaszeren, új nagy kötést csinálnak a magyarok. Hajh, vajon újat-e? Serlegetekbe még nem ömlött felvágott ereitek nedve, még nem kész a lakoma. Nem hallgatnátok-e meg még a lakoma előtt az igriceket?
Szerző: | 2021-11-10 | Hírek | Gyönyörű őszi napsütésben több kilométeres gyalogtúrán vett részt a 4. a osztály, a Magyar Szabadidő Szövetség által meghirdetett Világ Gyalogló Nap keretén belül. A gyalogtúránk célja az egészséges életmódra nevelés és a gyaloglás népszerűsítése mellett, az Aszód városában fellelhető Petőfi emlékhelyek megtekintése volt. Petőfi Sándor 1835-1838 között Aszódon élt és tanult. OKTÓBER 23. A SZABADSÁG NAPJA – Aszód. A költő iránti mély tiszteletről tanúskodik az a tény is, hogy városunk mindkét gimnáziuma az ő nevét viseli: intézményünk, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, valamint a VSZC Petőfi Sándor Gimnáziuma, Gépészeti Szakgimnáziuma és Kollégiuma. Az intézményünkből indulva gyalogtúránk során előbb Petőfi Sándor emlékházát (ahol 1835-1838 között lakott), majd a nagyapja által működtetett mészárszék egykori helyszínén épült emlékhelyet látogattuk meg. Utunk ezután a poéta nevét viselő Múzeumba vezetett, ahol egy izgalmas interaktív előadás keretében bővítettük a költőóriáshoz kapcsolódó információinkat, valamint számos érdekes ismerettel gazdagodtunk a kőkorszaki, bronzkorszaki emberek életmódjával, eszközeivel kapcsolatban.
A 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről előírja a középiskolás diákoknak – az érettségi vizsga előfeltételeként – az 50 órás közösségi szolgálatot. A közösségi szolgálat fogalma: Szociális, környezetvédelmi, a tanuló társadalmi környezetének javát szolgáló, anyagi érdektől független tevékenység, amely egyénileg vagy csoportosan, projekt módszerrel végezhető. Igazolása a projekt megvalósulásának leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik. A közösségi munka területei: egészségügyi; szociális és jótékonysági; oktatási; kulturális és közösségi; környezetvédelmi; természetvédelmi; polgári és katasztrófavédelmi; közös sport és szabadidős tevékenység óvodáskorú, SNI-s gyermekekkel, idős korúakkal, az egyes rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerveknél bűn- és baleset-megelőzési területen. A tevékenység során fejlesztendő készségek, képességek és attitűdök: együttműködés, empátia, szervezőképesség, kreativitás, önismeret, elfogadás, kitartás, döntéshozatal, érzelmi intelligencia, felelősségvállalás, problémamegoldás, konfliktuskezelés, kommunikációs készség.