Az éghajlatváltozást természetes okokkal összefüggésbe hozó kutatások szerint a globális felmelegedéshez vezető tényezők lehetnek (a teljesség igénye nélkül felsorolva): a Föld Nap körüli röppályájának ciklikus változása, a Földet érő napsugárzás mennyiségének változása a Föld dőlésszögének változásától függően, a Nap változó aktivitása, az óceánok és tengerek sótartalmának megváltozása, a tengeráramlatok megváltozása, a kérődző állatok által kibocsájtott metángázok okozta üvegházhatás, vagy a vulkanikus aktivitások miatt a légkörbe kerülő anyagok üvegházhatása.
1819-ben felfedezték a Déli-Shetland-szigeteket, ahova később rengeteg fókavadász érkezett. A "fókabőr-láz" kis híján a medvefókák kihalásához vezetett. 1820-ban Fabian Gottlieb von Bellingshausen látta először a partokat a Vosztok nevű hajóról, de nem tette a lábát a kontinensre. 1895-ben Carsten Borchgrevink norvég biológus volt az első kutató a földrészen. 1908-ban Ernest Shackleton 180 km-rel a Déli-sark előtt kénytelen volt visszafordulni. 1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen elsőként érte el a Déli-sarkot. Robert Falcon Scott angol kutatónak ez csak 1912. január 18-án sikerült (a visszaúton Scott meghalt). Az angol verzió Az angolok szerint az ő honfitársaik, William Smith és Edward Bransfield pillantották meg először az Antarktiszi szárazföldet. Smith a Horn-fokot akarta megkerülni egy teherhajóval, de délnek sodródva szárazföldet pillantott meg. Vajon mi rejtőzik az Antarktisz jege alatt? Talán egy ősi város? | Ejva.R photography and blog. Jelentést tett a Brit Tengernagyi Hivatalnak, amely 1820-ban az Andromache nevű hajót küldte ki Valparaisóból, felderítésre. Ennek a parancsnoka volt Bransfield, és az úton vele tartott Smith is.
A ragadozókból megkülönböztethetjük a farkasokat és a sarki rókat. A sarki medvék kedvelik az állatok húsát a tengeri halak számára. Emellett az Északi-sarkvidéken élő ermin, wolverines és gophers hosszú farkú. A legtöbb madár fészkel a tundrában. Leggyakrabban ezek vándorló fajok. Az Északi-sark vizein élő sárgarépák és pecsétek, valamint narwhals, beluga bálnák, gyilkos bálnák és bajuszos bálnák. Hőmérsékleti értékek A világ egyik leghidegebb és leghidegebb része a sarkvidéknek számít. Nyáron itt a hőmérséklet ritkán nő nulla fok fölött. Ezen a területen a sugárzás alacsony egyensúlya van. Gleccserek, havas sivatagok, tundra vegetáció érvényesülnek. Természetföldrajz | Sulinet Tudásbázis. Télen a legmelegebb hónap január. Az átlagos hőmérséklet az Északi-sarkon ebben az időben -2 és -5 fok közötti. A szomszédos vízterület sokkal hidegebb, mint a levegő. A Barents-tengerben a hőmérséklet -25 Celsius fok, Grönland és Chukotsky -36 ° C, a kanadai és szibériai medencék -50 Celsius-fok, a legalacsonyabb értékek észlelhetők a vízi terület északi zónájában.
Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60. fokától délre fekvő térség neve, a Föld legszélsőségesebb területe. Neve a görög ἀνταρκτικός (antarktikosz) szóból ered, jelentése "az Arktisszal szemben". Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktika kontinenst, valamint számos szigetet (Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14, 2 millió km². A tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva lakatlan terület. Sokszor nevezik a világ legnagyobb sivatagjának, mert éghajlata rendkívül száraz. Az Antarktisz szárazföldi jégtakarója az üledékminták lenyomatai alapján megközelítőleg 33, 6 millió éves. 2007. május 15-én a NASA új felvételeket közölt megolvadt Nyugat-Antarktiszi területekről, ami azért drámai, mert kezd beigazolódni a tudósok azon feltevése, hogy a globális felmelegedés miatt Nyugat-Antarktisz és Kelet-Antarktisz jege ketté fog szakadni. Felfedezése 1773. január 17-én James Cook átlépte a déli sarkkört, de csupán jéghegyeket látott.
A kimenő üzenetek mappájukban tűntek fel a spamek. Az internetezők digitális életének központját az e-mail-fiókjuk jelenti, így amennyiben egy illetéktelen félnek sikerül átvennie a postafiókjuk felett az irányítást, akkor az egész online jelenlétük kártyavárként omlik össze. A támadó fél nem csak adatokat lophat és megszemélyesítheti az áldozatait, de kizárhatja őket a más szolgáltatásokban regisztrált fiókjaikból is, például a facebookos profiljaikból. Forrás: Dreamstime Éppen ezért is az elmúlt napokban igencsak megijedtek a Gmail egyes felhasználói, miután levélszemetet találtak a szolgáltatás Elküldött levelek mappájában: arra gyanakodtak, hogy egy illetéktelen személy beléphetett a fiókjukba és spamet küldhetett belőle. Tovább bonyolította a helyzetet, hogy a jelszócsere és a kétfaktoros hitelesítés használata sem oldotta meg a problémát, a spamek továbbra megjelentek a kérdéses mappában. Gmail fiókom tárhelye megtelt. Az elküldött levelek törlésével törlődnek a.... A Google szerencsére gyorsan reagált az ügyfelek panaszaira. Mint kiderült, a furcsa spamek terjesztője az e-mailek fejléceinek meghamisításával tudta bevarázsolni a levélszemetét a felhasználók elküldött leveleit tartalmazó mappába.
Aki szeretne élni a lehetőséggel, annak még a levélküldés előtt kell bekapcsolnia. Szerencsére ez nem túl bonyolult feladat. A bekapcsoláshoz elég bejelentkezni a Gmail-fiókba, majd a jobb felső sarokban lévő beállítások ikonra nyomva válasszuk a [Beállításokat]. Görgessünk le rögtön az első fülön, egészen a [Küldés visszavonása] szekcióig. Üdvözlünk a PC Fórum-n! - PC Fórum. Itt a pipával kapcsoljuk be a funkciót, majd adjuk meg, hogy milyen időkeretet kérünk. Ne felejtsünk el legalul menteni, csak akkor lépnek életbe a módosítások. A legközelebb elküldött levél után megjelenik majd egy kis ablak, amelyen keresztül cselekedhetünk, ha mégsem volt jó ötlet elküldeni az e-mailt. Komolyabban érdekel az IT? Informatikai, infokommunikációs döntéshozóknak szóló híreinket és elemzéseinket itt találod.
Egy bugot használt ki a Gmailben, de nem lépett be senki levelezőfiókjába, a fiókok biztonsága nem került veszélybe. Mostanra sikerült javítani a hibát, így a spammer által küldött levelek az elvártnak megfelelően már a Spam mappában landolnak. Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!