SZTÁRDZSÚSZ Vajna Timi befeküdt a kórházba: mindent megtesz, amit lehet, már túl van a műtéten A modell másodszor feküdt kés alá annak érdekében, hogy gyermeke szülessen. Most épp Budapesten kezelik. SZTÁRDZSÚSZ Újabb műtéten esett át Vajna Timi Vajna Timit augusztus közepén operálták endometriózis miatt, és most ismét orvosi beavatkozásra volt szüksége. SZTÁRDZSÚSZ Nagyon dögös: Vajna Timi megmutatta, hogy mi van a felsője alatt – fotók Vajna Timi bevállalós volt, és kigombolta a felsőjét. SZTÁRDZSÚSZ Karácsonyfa ilyenkor? Vásárolni ment Vajna Timi – Fotó Vajna Timi nem cicózott, a citromfa mellé karácsonyfát is vett. HŰHA Szexi felvételek készültek Vajna Timiről Vajna Timi imád bolondozni, ezt pedig legújabb instagramos sztorijaiban is megmutatta. Egy ínycsiklandó süti és egy kanál kellett csak hozzá. SZTÁRDZSÚSZ Két héttel a műtét után: Megmutatta hegeit Vajna Timi Vajna Timi hamarosan kisbabát szeretne, így muszáj volt megoperálni. Vajna Timi nem bír magával, megint meztelenül fotózkodott | Bumm.sk. LOVE "Timi nem keresett meg a hírrel" – Megszólalt unokája eljegyzéséről Vajna Timi nagyija Andy Vajna özvegyének eljegyzése ismét békét hozott a családba.
2022. márc 29. 10:50 Nem hiszünk a szemünknek! #Vajna Timi #friss #magassarkú #Jimmy Choo Vajna Timi új fotója felrobbantotta az internetet. Fotó: Blikk/ Fuszek Gábor Friss fotón a szépségkirálynő! Vajna Timi egy ideig eltűnt a színről, hiszen Damu Roland halála után össztűz zúdult rá. Andy Vajna özvegye egy ideig nem is nézett a közösségi média felé, pedig előtte rendszeresen posztolt. Idővel azonban mégis megosztott magáról egy-két képet, akkor még szigorúan a hozzászólások letiltásával. Mára azonban ez megváltozott, Timi képei alá ugyanúgy lehet kommentelni, mint korábban. Ezt pedig ki is használják a rajongók, csak úgy özönlenek a hozzászólások Timi legutóbbi fotója alá. Vajna Tímea bikinis fotójára kapott hideget-meleget: ezért kritizálták sokan - Hazai sztár | Femina. Ugyanis a szépségkirálynő megvillantotta formás lábait, ami már önmagában felrobbantotta a netet. Viszont Lapunk azt is kiszúrta, hogy Vaja Timi lábán egy csillagászati összegeket érő luxusmárka magassarkúja figyel. Ez pedig nem más, mint egy dögös Jimmy Choo magassarkú, ami akár 700 ezer forintba is kerülhetett. A rajongók pedig egyből elárasztották Timi oldalát, imádják, amit látnak!
Öblítő helyett kezdtem el használni, és a kellemes illatfelhő méterekre körülleng. Minden barátom ostromol a receptért
A személyes intelligencia Gardner felfogásában a saját érzelmeink, a társas intelligencia mások motivációinak megértési képessége. Mindezek egyre nagyobb szerepet kapnak a modern társadalmak életében. A standard tesztek elsősorban az iskolai képességeket mérik, míg nem feltétlenül az iskolában jól teljesítő gyerekekből válnak sikeres felnőttek. Erre adhat magyarázatot a többszörös intelligencia léte. Gardner intelligencia teszt miskolc. LPAD teszt Stanford-Binet-skála Az intelligencia mérésére használt első teszt Alfred Binet, francia pszichológus nevéhez fűződik. A francia kormány bízta meg Binet-t egy olyan iskolásoknak való teszt elkészítésével, mely alapján kiszűrhetők a gyengébb képességű gyerekek. Binet gondolkodási és problémamegoldási képességeket feltételező feladatsort állított össze, és egy másik pszichológus, Théophile Simon közreműködésével 1908-ban adta ki (Binet-Simon-teszt). Ezt a korábbi tesztet dolgozta át Lewis Terman, az amerikai Stanford Egyetem pszichológusa egységesítette a tesztek elvégzési módját, és több ezer alannyal elvégeztetve felállította az életkori normákat (1916).
Horward Gardner (Howard Gardner) Született Howard Gardner 1943. július 11. (78 éves) Scranton, Pennsylvania Állampolgársága amerikai Nemzetisége amerikai Házastársa Ellen Winner Foglalkozása pszichológus egyetemi tanár Iskolái Harvard Főiskola (–1965, diplomás) Harvard Egyetem (–1971, doktorátus) Kitüntetései MacArthur Fellows Program Grawemeyer Award (1990) Guggenheim-ösztöndíj (2000) [1] Princess of Asturias Award for Social Sciences (2011) weboldal A Wikimédia Commons tartalmaz Horward Gardner témájú médiaállományokat. Howard Gardner ( Scranton, Pennsylvania, 1943. –) a Harvard Egyetem pszichológiaprofesszora, a többszörös intelligencia elméletének kidolgozója. Életpályája [ szerkesztés] Zsidó származású szülei, Ralph és Hilde Gardner 1938. november 9 -én Nürnbergből az Amerikai Egyesült Államokba menekültek. Howard már az Amerikai Egyesült Államokban született és egy északkelet- pennsylvaniai egykori bányászvárosban nőtt fel. Kitűnő tanuló volt, és tehetséges zongorista, de zenei tanulmányait kamaszkorában félbehagyta.
Könnyen motivál és hatékonyan vezet másokat. Átlát olyan összetett emberi kapcsolatrendszereket, amelyekben mások esetleg úgy közlekednének, mint "elefánt a porcelánboltban". Hatékonyan kommunikál és gyorsan épít bizalmat. Kiemelkedően jól bánik a gyerekekkel. Hírek emberek: Franklin Delano Roosevelt, Ronald Reagen, Nagy Sándor, Jack Welch, Arnold Schwarzenegger. Gyakran választott szakmák: tanár, cégvezető, óvónő, házassági tanácsadó, üzletkötő, politikus, pszichiáter. A 7 típust körbejárva beláthatjuk, hogy a tehetség sokszínű lehet. Azonban a hagyományos iskolák csak az első két intelligenciatípust mérik. Az IQ tesztek szintén. Egy pillanatra gondoljunk bele, hogy ez mennyire nem helyes. Aki nem fogalmaz jól és a matematikában sem tehetséges, lehet bármilyen más területen kimagasló képességű - emberi kapcsolatokban, sportban, kézügyességben, zenében -, iskolai eredményei legfeljebb közepesek lesznek, és maximum hobbi szinten teljesedhet ki abban, amihez igazán ért. Ha az illetőnek még ezután sem veszik el a kedvét tehetsége kibontakoztatásától, követi a saját útját, és a munkájában is önmagára talál.
Akármennyire is igyekszünk, nem lehetünk kiemelkedően sikeresek, ha nem olyasmivel foglalkozunk, amiben genetikailag jók vagyunk. Ezt erősségeinkre építve azonban könnyedén el tudjuk érni. Szakértők szerint általában csak egy, maximum két területen születünk kimagasló képességekkel. Fontos hát ezekkel tisztában lennünk! Ismerjük meg Gardner-féle 7 intelligenciatípust, amelyek közül egy vagy kettő a saját erősségünket, kiemelkedő tehetségünket is jellemzi. 1. Verbális / nyelvi intelligencia Nagy és változatos szókincs, kiváló beszédkészség jellemzi. Aki ebben erős, az gondolatait világosan, érthetően fejezi ki, leírásai, elemzései találóak, vitái tartalmasak, izgalmasak. Legszívesebben könyvekből és külön írott jegyzetekből tanul. Erőfeszítés nélkül tanul idegen nyelveket. Igazi könyvmoly, ha teheti, szabadidejének nagy részét olvasással tölti. Kedveli a szójátékokat és a nyelvi fejtörőket, spontán képes rímeket, verseket faragni. Híres emberek: Cicero, Lev Tolsztoj, Latinovits Zoltán, Marlon Brando, Robert De Niro, Winston Churchill Gyakran választott szakmák: színész, író, politikus, idegenvezető, marketing szakember, tolmács, könyvtáros.
Az USA-ban az egyetemi felvételikhez is használnak csoportos intelligenciateszteket. A gyermek IQ-ja és környezet öszzefüggése Egyéni tesztek Az egyéni képességtesztek közös vonása, hogy egy kutató egyszerre csak egy személlyel végezteti el a tesztet. Előnye, hogy így személyre szabottan és hatékonyan vizsgálhatja a mérés körülményeit, az alany személyes hozzáállását. Ezzel még több adatot szerezhet a vizsgált személy képességeiről. Az intelligencia fogalmát többféle módon értelmezték a kutatók, ezért annak mérésére többféle egyéni tesztet is alkalmaztak. A faktoranalitikus megközelítés hívei az intelligenciát több alapvető tényezőre bontják. Így például Louis Thurstone (1938) is, aki hét alapvető mentális tényezőt, faktort nevezett meg (nyelvi megértés, szótalálás gyorsasága, számolás, térviszonyok, észlelési képesség, emlékezés, következtetés). Mások jóval többféle faktort is elkülönítettek. David Wechsler úgy vélte, a Stanford-Binet-teszt egyoldalúan a nyelvi képességekre alapoz, így céljának megfelelően inkább gyermekek vizsgálatára alkalmas.
Saját bevallása szerint akkor kezdte komolyan venni a tanulást, amikor 1961 szeptemberében bekerült a Harvard College-ba, ahol pszichológiát, szociológiát és történelmet tanult, majd a neves pszichoanalitikussal, Erik H. Eriksonnal dolgozott. Ezután egy évig a London School of Economics hallgatója volt, majd a Harvard Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol fejlődéspszichológiát tanult. Miután doktori fokozatot szerzett, Roger Brownnal, Nelson Goodmannel és Norman Geschwinddel dolgozott együtt. 1986 -tól az Egyesült Államok egyik elit iskolájának, a Harvard Graduate School of Education kognitív pszichológia professzora, emellett a Harvard Egyetem pszichológia professzora és a Bostoni Orvosi Egyetem idegtudományi professzora. A Harvard Egyetemen működő, a magasabb rendű kognitív működéseket tanulmányozó Project Zero munkacsoport alapító tagja. 2004 -ben a Kelet-Kínai Egyetem tiszteletbeli professzorává nevezték ki, 2005 -ben a Foreign Policy és a Prospect magazin a száz legbefolyásosabb értelmiségi közé választotta.
Csoportos tesztek Eleinte az intelligencia vizsgálatánál csak egyéni képességtesztek szerepeltek (pl. Stanford-Binet-teszt). Később eluralkodott a mennyiségi szemlélet. Bizonyos helyzetekben szükségessé vált, hogy minél rövidebb idő alatt, minél több személynél tudják megállapítani az illető intelligenciaszintjét. A csoportos tesztek során egy kutató egyszerre több emberrel végezteti el az intelligenciatesztet. Ezek általában írásos tesztek. Előnyük tehát abban rejlik, hogy egyidőben nagyobb csoport mérését is elvégezhetik (természetesen hátrányuk is épp ez, a szituáció személytelensége). Az első világháborúban az amerikai hadseregben alkalmaztak először csoportos tesztelést, amikor a vizsgálatvezető nem érintkezett személyesen a vizsgált emberekkel. Gyakran használják ezt a formát ma is a katonaságnál. A csoportos tesztek másik nagy felhasználási területe a munkahelyi alkalmassági vizsgálat. Ezzel a módszerrel hatékonyan lehet kiválasztani a különböző feladatkörökre leginkább alkalmas személyeket.