1985-től 1990-ig a Fővárosi Tanács, 1990 és 2002 között a Fővárosi Közgyűlés tagja volt. Meghatározó szerepet játszott a város "műemléki alapjának" és "helyi értékvédelmi rendeletének", helyreállításokat támogató pályázati rendszerének kidolgozásában. Megszervezte egyebek között az Andrássy út kandelábereinek, a Lánchíd és az Alagút címereinek cseréjét, elindította Róth Miksa egykori házának emlékmúzeummá alakítását. Ő szervezte meg a "városvédő fotózást", amelynek eredménye számtalan fénykép és egy könyvsorozat lett. Írásaiból több könyv jelent meg, több ezer fényképpel. A Szabad Demokraták Szövetségének színeiben 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő és a környezetvédelmi bizottság tagja, 1990-1991-ben alelnöke volt. A közismert városvédő, Budapest díszpolgára 79 éves korában súlyos betegségben pénteken halt meg. Címlapkép: Ráday Mihály / Forrás: MTI/Kovács Attila, Telex, Wikipedia
Saját elmondása szerint a műsor ötlete úgy jött, hogy a Bánk bán című tévéfilmhez kerestek helyszínt, de mindenhol lepusztult műemlékeket találtak, így aztán végül egy ausztriai vár lett a forgatás helyszíne. A később évtizedekig futó műsorral nemcsak a még megtalálható értékek bemutatása volt a célja, hanem az azok védelmére való felhívás is. A műsorból könyvek is születtek, amikben Ráday azt is bemutatja, milyen hatása volt egy-egy adásnak, illetve mi lett az ott bemutatott épületek, műemlékek sorsa. Ráday 2001-ben megjelent Városvédőbeszédek című könyvének ajánlójában Göncz Árpád így írt róla: "1980 óta Budapestet – sőt, jószerivel az egész országot – Ráday Mihály szemével látom. Nem csak azt, amit (…) »unokáink sem fogják látni« jóslattal címkéz, hanem azt is, amit országjáró útjaimon már jómagam is azzal a kimondatlan gondolattal idézek: vajon látta-e Ráday? Írt-e róla Ráday? Ami mögött ott bujkál a remény? " A legendás műsort 30 év után, 2010-ben szüntette meg a televízió új vezetése.
Elhunyt Ráday Mihály Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas rendező, operatőr – közölte a család szombaton az MTI-vel. Ráday Mihály 1942. június 11-én született Budapesten. Apja Ráday Imre színész volt, anyja, Ferda Erzsébet Magdolna pedig divatszalont vezetett. Három gyermeke, két unokája van. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-művészettörténet szakán szerzett diplomát, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr és később a rendező szakát is. 1968-tól a Magyar Televízió operatőre, főmunkatársa volt. A legismertebb operatőri munkája a ma is újra meg újra vetített Keménykalap és krumpliorr című gyermekfilmsorozat, de az ő nevéhez fűzödik a Mi újság Pesten?, a Bánk bán, a Tudós nők vagy a Horváték című Csáth Géza-adaptáció is. A tévénézők mégis leginkább az 1979-től 2010-ig általa szerkesztett és vezetett, a műemlékvédelem jó és rossz példáival foglalkozó Unokáink sem fogják látni… (avagy Városvédő Pallasz Athéné kezéből időnként ellopják a lándzsát) című városvédő tévéműsorból ismerték meg, amelynek operatőre is volt.
Sorozatok közül: Kínai tájak emberek, A világ metrói. Rendezőként is jegyzett sorozatok: A tegnap városa – Nagyvárad, Wekerle 100, Magyarok Izraelben, Ízes életek. Katona Tamással együtt vezette Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékhelyei c. 14 évig tartó televíziós sorozatot. Az ország, mint "a városvédő Rádayt" tartja számon 1980-ban indított és 31 éven tartó sorozata következtében, mellyel az épített örökség megismertetése, megszerettetése s az érte való cselekvés érdekében végzett buzdítással ért el jelentős eredményeket határainkon innen és túl.
Dobó Kata egyszer volt házas, de nem zárja ki, hogy valaha még egyszer férjhez megy. "Nekem egyetlen egy esküvőm volt. Eddig! " - idézte Dobó Katát a Bors. Vermes dávid felesége elköltözött. A színésznő a Nő Comment felvételén hozta szóba rövid házasságát, amit még 1997-ben kötött Vermes Dáviddal. "A miniszter félrelép című filmet forgattuk, és akkoriban a papírok miatt az esküvő előtt három hónappal be kellett jelentkezni, amit mi meg is tettünk. A forgatásról úgy kértem el magam, hogy egy barátnőm lagzijába megyek, ahol én leszek a tanú" - emlékezett vissza. Fotó: Szabó Gábor - Origo "Elengedtek egy másfél órára, aztán mentem is vissza dolgozni. Nagyon romantikusan éltük meg, az egy boldog pillanat volt. Bár a szüleim sem tudtak róla, azt a végén nehezményezték egy kicsit" - tette hozzá.
Én semmit sem vettem észre. Épp a minap áradoztam Katának arról, hogy nem véletlenül lett ilyen gyönyörű a gyerekük, hiszen mindkettőjüktől jó géneket örökölt. Ő pedig erre boldogan bólogatott. Hihetetlen, hogy ennyire tudja tartani magát – mesélte meghökkenve az ismerős. Másfél évvel ezelőtt még Gulyás Levente is családi boldogságukról áradozott Szegő Andrásnak adott nagy interjújában. – A békéscsabai színházban készültünk a Lüszisztraté bemutatójára, én írtam zenét hozzá, és én tanítottam be a szereplőknek. Akkor hívták meg először oda Katát, éppen a címszerepre, így aztán az első próbán mutattak be minket egymásnak – mondta Gulyás, aki akkor még nős volt, kétgyermekes édesapa. – Nem volt szükség semmi trükkre, csalafintaságra, annyira magától értetődően rakódott egymásra minden. Szakítás: Dobó Kata most sem találta meg az igazit | BorsOnline. Engem lenyűgözött az az eltökéltség, az az alázat, az a lelkiismeretesség, ahogyan Kata dolgozott – áradozott a párjáról, és azt is kiemelte, hogy mióta megszületett a kislányuk, minden megváltozott. – Minden kiteljesedett.
1975-ben felvették a közgazdasági egyetemre, előtte Kalocsán töltötte katonaidejét. A leszerelés után az Újpesti Dózsa versenyzője lett, ahol egy edzői team, majd Gulrich József irányította a felkészülését. Ezután került Széchy Tamás csoportjába. Az 1978-as világbaknokságon hatodik volt. Az 1980-as moszkvai olimpián 200 méter mellúszásban ezüstérmet szerzett. 1981-ben a spliti Európa bajnokságon lecsúszott a dobogóról 200 mellen, negyedik helyen végzett. Az 1983-as római Európa-bajnokságon 200 méter mellen zárt másodikként. Jön a baba? Ultrahangon járt Fekete Dávid felesége - Blikk. Az 1984-es olimpiai bojkott után Patóh Magda edzette. Az "ellenolimpián" harmadik helyezést ért el, majd 1985-ben felhagyott a versenysporttal. Pályafutása alatt 13 egyéni és 3 váltó felnőtt magyar bajnoki címet szerzett. 1985-ben szerezte meg közgazdász diplomáját. 1985-től az Újpesti Dózsa főkönyvelőjeként, majd gazdasági elnökhelyettesként dolgozott. 1990 és 2000 között a BM Sportlétesítmények Igazgatóságának munkatársa volt. 2000 és 2004 között ő volt az új egri Bitskey Aladár uszoda első igazgatója.
Szerelmes szívek Öri hari Álomból valóság Dúdolom, dúdolom Csók az óra körül Szupersztár Új tavasz Hazug az éjjel Szeretni úgy szeretnék Csodálatos élet Külső hivatkozások [ szerkesztés] Szerelmes szívek a -n (magyarul) m v sz Dobray György filmjei Az áldozat (1980) Vérszerződés (1983) Szerelem első vérig (1986) Szerelem második vérig (1988) Szerelmes szívek (1991) Szerelem utolsó vérig (2002)